Minden tizenkettedik német ipari cég elköltözne!

A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) új gazdasági felmérésének eredménye szerint az energiaválság miatt számos iparvállalat szeretne olyan változtatásokat eszközölni, amelyek komoly következményekkel járnak. Tizenhét százalékuk a magas energiaárak miatt csökkentené termelését, nyolc százalék a megnövekedett költségek miatt még a termelést is áthelyezné. A kamara drámainak jellemezte a német gazdaság helyzetét. 

A szövetségi kormány ígéretet tett a vállalkozások megsegítésére. Az úgynevezett gázárfékkel akarja megakadályozni a deindusztrializációt. Egy szakértői bizottság javaslatai szerint január 1-jétől mintegy

A gázárfék alkalmazásához a cégeknek mindössze csupán regisztrálnia kell a szolgáltatónál. Mások eközben figyelmeztetnek arra is, hogy a következő két-három tél kritikus lehet, és az azt követő telekben is magas gázárakra lehet számítani.

Egy tanulmány szerint a német ipar gázfogyasztása már most is jelentősen csökkent. A Hertie School tanulmánya szerint a vállalatok 2022 szeptemberében – a külső hőmérséklethez igazítva – 19 százalékkal csökkentették a gázfogyasztásukat. A kutatók olyan modellt használnak, amely képes megbecsülni, azaz jó közelítéssel megmutatni, hogy az aktuális gázfogyasztás mennyivel tér el az adott hónap várható normál fogyasztásától.

Az adatok szerint az iparág már egy évvel ezelőtt is takarékoskodott a gázzal. A spórolás üteme azonban az utóbbi időben jelentősen felgyorsult. Abszolút számokban kifejezve 

További megtakarítások valószínűsíthetőek, írják a kutatók.

Egyesek kritizálják az iparág tehermentesítésére javasolt 25 milliárd eurós csomag egyik záradékát, miszerint az csak a telephely fenntartására kötelezi a vállalatokat. A javaslat szerint a cégek nagyjából minden mást megtehetnek. A mechanizmust, „hibernációs bónuszként” vagy „neoliberális tankönyvi megoldásként” jellemzik a szakértők. 

Persze lehetne kárörvendően csámcsogni a németek megoldásán, de tudatosítanunk kell, hogy sok fontos ipari előterméket gyártanak Németországban, leállásuk esetén egész Európában könnyen megszakadhatnak, a Covid óta amúgy is sokkal sérülékenyebbek az ellátási láncok. 

Jön az áramárfék is

A gázárfék után a szövetségi kormány bevezetné az áramárféket is, amit a villamosenergia-termelők bizonyos bevételeinek elszívásából finanszíroznának, követve az EU Bizottság stratégiáját. Voltak olyan javaslatok is, amelyek 

A villamosenergia-piacon a végső árat az utolsó (legdrágább) erőmű határozza meg, amelyre az ellátáshoz szükség van. Először mindig az alacsonyabb termelési költségű erőművek szolgáltatnak áramot. Ezek többnyire nap- és szélerőművek. Következnek a szén- és atomerőművek, végül a gáztüzelésű erőművek, amelyek jelenleg különösen drágák. Ha ezek alapján határozzák meg az árat, akkor minden más típusú erőmű üzemeltetője hatalmas nyereségre tesz szert.

A tengeri szélerőművek esetében kilowattóránként tíz cent referenciaköltséget és három cent biztonsági pótdíjat alkalmaznának. Atomerőművek esetében négy cent referenciaköltséghez szintén három cent a felár. A rendeletnek vonatkoznia kell a megújuló energiákra, a lignitre, az olajtüzelésű erőművekre, valamint a bányagázzal és hulladékkal üzemeltetett erőművekre is. Azonban nem vonatkozik a tárolókra, a kőszéntelepekre, a földgáz- és biometánerőművekre.

Az áram- és gázárfék átfogó megoldását november 18-án hagyja jóvá a szövetségi kormány, majd december 2-án dönt a Bundestag. A Szövetségi Tanács a tervek szerint december 16-án szavaz. A szabálynak december 1-től kellene hatályba lépnie. A kormányzati köröknek nincsenek jogi aggályai amiatt, hogy az azonnali piacon lebonyolított tranzakcióknál március 1-jétől akár visszamenőleg is(!) lehúzzák a nyereséget.