Egy felmérés szerint a német iparban riadt hangulat uralkodik. Számos vállalat fontolgatja termelésének visszafogását – vagy akár külföldre költözését. A németek felteszik a kérdést, vajon a gázárfék megakadályozhatja ezt?
A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) új gazdasági felmérésének eredménye szerint az energiaválság miatt számos iparvállalat szeretne olyan változtatásokat eszközölni, amelyek komoly következményekkel járnak. Tizenhét százalékuk a magas energiaárak miatt csökkentené termelését, nyolc százalék a megnövekedett költségek miatt még a termelést is áthelyezné. A kamara drámainak jellemezte a német gazdaság helyzetét.
A kamara felmérése szerint az autóiparban különösen borús a helyzet. Az energiaköltségek olyan nyomasztóak, hogy az autógyártók 16 százaléka már csökkentette termelését, 17 százalékuk pedig áthelyezné a termelését. Az autógyártók 43 százaléka, a beszállítók 49 százaléka nevezi problémásnak a jelenlegi pénzügyi helyzetét. Továbbá sok cég már az USA-ba költözésen is gondolkodik, ahogyan erről korábban írtunk.
A szövetségi kormány ígéretet tett a vállalkozások megsegítésére. Az úgynevezett gázárfékkel akarja megakadályozni a deindusztrializációt. Egy szakértői bizottság javaslatai szerint január 1-jétől mintegy
25 000 ipari vállalkozás kapna bizonyos kvóta erejéig támogatott gázmennyiséget – cserébe azért, hogy biztosítsák a vállalkozásuk fennmaradását. A villamosenergia-árakra vonatkozóan is tárgyalnak árplafonokról.
A gázárfék alkalmazásához a cégeknek mindössze csupán regisztrálnia kell a szolgáltatónál. Mások eközben figyelmeztetnek arra is, hogy a következő két-három tél kritikus lehet, és az azt követő telekben is magas gázárakra lehet számítani.
Egy tanulmány szerint a német ipar gázfogyasztása már most is jelentősen csökkent. A Hertie School tanulmánya szerint a vállalatok 2022 szeptemberében – a külső hőmérséklethez igazítva – 19 százalékkal csökkentették a gázfogyasztásukat. A kutatók olyan modellt használnak, amely képes megbecsülni, azaz jó közelítéssel megmutatni, hogy az aktuális gázfogyasztás mennyivel tér el az adott hónap várható normál fogyasztásától.
Az adatok szerint az iparág már egy évvel ezelőtt is takarékoskodott a gázzal. A spórolás üteme azonban az utóbbi időben jelentősen felgyorsult. Abszolút számokban kifejezve
a szeptemberben megtakarított mennyiség hat terawattórának felel meg.
További megtakarítások valószínűsíthetőek, írják a kutatók.
Egyesek kritizálják az iparág tehermentesítésére javasolt 25 milliárd eurós csomag egyik záradékát, miszerint az csak a telephely fenntartására kötelezi a vállalatokat. A javaslat szerint a cégek nagyjából minden mást megtehetnek. A mechanizmust, „hibernációs bónuszként” vagy „neoliberális tankönyvi megoldásként” jellemzik a szakértők.
Persze lehetne kárörvendően csámcsogni a németek megoldásán, de tudatosítanunk kell, hogy sok fontos ipari előterméket gyártanak Németországban, leállásuk esetén egész Európában könnyen megszakadhatnak, a Covid óta amúgy is sokkal sérülékenyebbek az ellátási láncok.
A gázárfék után a szövetségi kormány bevezetné az áramárféket is, amit a villamosenergia-termelők bizonyos bevételeinek elszívásából finanszíroznának, követve az EU Bizottság stratégiáját. Voltak olyan javaslatok is, amelyek
az extrahaszonnak akár a 90 százalékát is lefölöznék.
A villamosenergia-piacon a végső árat az utolsó (legdrágább) erőmű határozza meg, amelyre az ellátáshoz szükség van. Először mindig az alacsonyabb termelési költségű erőművek szolgáltatnak áramot. Ezek többnyire nap- és szélerőművek. Következnek a szén- és atomerőművek, végül a gáztüzelésű erőművek, amelyek jelenleg különösen drágák. Ha ezek alapján határozzák meg az árat, akkor minden más típusú erőmű üzemeltetője hatalmas nyereségre tesz szert.
A tengeri szélerőművek esetében kilowattóránként tíz cent referenciaköltséget és három cent biztonsági pótdíjat alkalmaznának. Atomerőművek esetében négy cent referenciaköltséghez szintén három cent a felár. A rendeletnek vonatkoznia kell a megújuló energiákra, a lignitre, az olajtüzelésű erőművekre, valamint a bányagázzal és hulladékkal üzemeltetett erőművekre is. Azonban nem vonatkozik a tárolókra, a kőszéntelepekre, a földgáz- és biometánerőművekre.
Az áram- és gázárfék átfogó megoldását november 18-án hagyja jóvá a szövetségi kormány, majd december 2-án dönt a Bundestag. A Szövetségi Tanács a tervek szerint december 16-án szavaz. A szabálynak december 1-től kellene hatályba lépnie. A kormányzati köröknek nincsenek jogi aggályai amiatt, hogy az azonnali piacon lebonyolított tranzakcióknál március 1-jétől akár visszamenőleg is(!) lehúzzák a nyereséget.
Michael Kyrath szerint aggasztó kérdéseket vet fel, hogy Szász-Anhalt Alkotmányvédelmi Hivatala az AfD minősítésénél a „meggyilkolt gyermekekre való hivatkozást” is kifogásolta.
„Pontosan ezt szeretnék az ukránok is” – jelentette ki az unió migrációs biztosa.
Az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója szerint a fiaskó ugyan nem Friedrich Merz személyes veresége, de Németországnak a jövőben minden nemzetközi érdekérvényesítő helyért sokkal keményebben meg kell majd harcolnia.
Éles vita bontakozott ki az uniós belügyminiszterek találkozóján.
A szinkrontolmács is alig volt képes lépést tartani a miniszterelnök szidalmaival, az „Orbán-bábozással” és a többivel, mindezt a német kancellár előtt.
A párt egyik tartományi szervezete próbált jogi úton igazságot szerezni, de a közigazgatási bíróság kibabrált velük.
A „queerek” sem maradnak műsor nélkül.
A magyar válogatott szövetségi kapitánya elmondta, mi nem tetszett neki a mérkőzésen.
