A magyar példa gyakorlatilag egyedülálló volt Európában, most már egyre többen kezdik alkalmazni. Ki így, ki úgy. A németek kapkodnak, a mostani ötletük jó, de teljesen eltér a saját szabályaiktól.
Járulékcsökkentéssel és a gázárak maximalizálásával reagál a német kormány a végképp elszabaduló energiaárakra és az Északi Áramlat 1 leállására. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy teljes egészében elvetik a gázár-kiegészítő pótlék (megboldogult nevén: Gasumlage) ötletét, amely október 1-től gyakorlatilag a szolgáltatók (így a fogyasztók) által fizetett plusz összegből támogatta volna a gázimportőr cégeket. Ezek a vállalatok
Olaf Scholz szövetségi kancellár, Robert Habeck gazdasági miniszter és Christian Lindner pénzügyminiszter közös sajtótájékoztatójukon jelentették be a gázárak maximalizálásáról szóló javaslatukat. A „gázárfék”-projekthez egy óriási, akár 200 milliárd eurós pénzügyi alapot hoznak létre, ami Németország GDP-jének 4,7 százaléka. „A német kormány mindent megtesz azért, hogy csökkentse az energiaárakat, ennek érdekében alkotjuk meg ezt a védőernyőt” – mondta Scholz. Lindner pénzügyminiszter nem hagyta ki az alkalmat, és hozzátette, hogy a döntés egyben világos válasz Putyinnak: nem tudja térdre kényszeríteni Németországot. Mint mondta, az ország gazdaságilag erős, és szükség esetén azonnal használja is az erejét.
Magyarország jelenleg sokkal jobb helyzetben van energia és rezsi terén, mint Németország. Orbán Viktor ma reggel úgy fogalmazott: majdnem öt hónapra elegendő gázt tárolt be eddig az ország. A rezsicsökkentés egy magyar család esetében átlagosan 181 ezer forintot jelent havonta. A miniszterelnök hozzátette: átlagfogyasztásig a rezsicsökkentést 2023-ban is fent akarja tartani a kormány.
A javaslat szerint az állam felső határt szab a gázáraknak, majd kifizeti a megállapított plafon és a gázimportőrök által a világpiacon fizetett összeg közötti különbözetet. A Gazdasági Stabilizációs Alap – amelyet eredetileg a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak enyhítésére hoztak létre – feltöltéséhez óriási kölcsönöket fog felvenni Németország, miután a terv kivitelezéséhez a kormány nem akar a jelenlegi költségvetéshez hozzányúlni.
az Alap azonban kívül esik annak kötelezettségein. Ahogyan Lindner fogalmazott: „egyértelműen el akarjuk különíteni a válságkiadásokat a szokásos költségvetési gazdálkodásunktól”, hozzátéve: a kabinet továbbra is elkötelezett a konzervatív fiskális politika mellett, amelynek elsődleges célja az infláció megfékezése.
A pénzügyminiszter szerint a német kormány tisztában van vele, hogy tőkepiaci felhördülést okoznak mostani tervükkel, de a bizalmatlanságra semmi ok. „Világosan szeretnénk megértetni mindenkivel: még ha most be is vezetünk egy ilyen lehetőséget, Németország ragaszkodik a stabilitásorientált és fenntartható költségvetési politikájához” – mondta Lindner.
Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke
Tényleg 20 százalékkal vezet a Tisza vagy hamisít a Medián? Kivéreztetéses tervvel buktatnák meg a választások után Orbánt Brüsszelből. Mutatjuk a részleteket. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Megígérték, hogy innentől Budapesten tartják a szemüket.
Oskar Lafontaine szerint minden az ukrajnai háború befejezése mellett szól, mégis vannak, akik még folytatnánk a konfliktust.
Szerinte Berlinnek is olyan vezetésre volna szüksége, amely a hazai érdekeket helyezi minden más elé.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal érvei nem bizonyultak elegendőnek.
41 ezer elsős ismételhetett évet, nagyrészt migrációs hátterűek, Dortmund egy iskolájában 97 százalékuk alig beszélt németül.
A német fővárosban még sosem szavaztak volna ennyien Alice Weidelékre.
Magyar Pétert nem kímélték a kommentelők: összegyűjtöttük mit gondolnak a követői a Tisza Párt elnökének egyre kínosabb hallgatásáról Ukrajnáról és a Barátság leállításáról.
Hamarosan sor kerülhet egy tárgyalásra is.
