Csak Szerbia és Magyarország maradt ki az USA katonai támogatásából

Igaz, az Antony Blinken amerikai külügyminiszter által kiadott közlemény szerint a katonai támogatással a szövetségesek és a partnerek biztonságát (az esetleges orosz támadástól) célozták meg a régióban, és az is igaz, hogy Szerbia kitart a katonai függetlensége mellett azzal, hogy az Észak-atlanti Szerződéshez való társulás egyelőre nincs is napirenden, mégis a legmagasabb szintű partnerséggel rendelkezik a NATO-val, de támogatás nem jár neki.

Az USA belgrádi nagykövetségének a téma kapcsán a Szabad Európa Rádiónak adott válasza szerint az Amerikai Egyesült Államok tisztelettel tekint Szerbia hadseregére és vezérkarára, ahogy a két ország katonai együttműködésére is, ami megmutatkozott John Harris, az Ohio Nemzeti Gárda vezérőrnagyának belgrádi (szeptember 8-i) látogatásában is, amikor Szerbia a Nemzeti Gárdával 15 éve tartó együttműködését erősítették meg. Aleksandar Vučić szerb államfő ez alkalommal John Harrist a Szerb Zászló Érdemrendjének Második Fokozatával tüntette ki.

A nagykövetség írásos válaszában arra is kitért, hogy Amerika Szerbiára barátsággal és partnerként, sőt esetleges NATO-szövetségeseként tekint. Kiemelte, hogy 2001-től a NATO-bombázásokat követően 1,2 milliárd dollár támogatást nyújtott az USA Szerbiának az ország felépülésére, és számos projektre a gazdasági fejlődéstől kezdve a környezetvédelemig. Amerika és Szerbia együttműködése soha nem volt erősebb, mint most, szögezte le a nagykövetség közlemény.

A Stockholmi Nemzetközi Béke Kutatóintézet (Stockholm International Peace Research Institute - SIPRI) 2022-es adatai alapján Albánia 2021-ben 187, 2022-ben 236 millió dollárt, Bosznia-Hercegovina tavaly 167, az idén 192 millió dollárt, Észak-Macedónia 2021-ben 153, míg 2022-ben 192 millió dollárt, Montenegró tavaly 83, az idén 98 millió dollárt, Koszovó pedig 2021-ben és 2022-ben is 79 millió dollárt fordított a katonaságára. A szomszédos országokkal szemben viszont Szerbia csak a múlt évben 1,12 milliárd dollárt, az idén pedig 1,27 milliárd dollárt fordított a hadseregének erősítésére.

Milyen katonai támogatást nyújt az USA?

A Foreign Military Financing program felöleli Albániát, Bulgáriát, Csehországot, Horvátországot, Észtországot, Észak-Macedóniát, Görögországot, Litvániát, Lengyelországot, Lettországot, Montenegrót, Romániát, Szlovákiát és Szlovéniát, a partnerországok közül pedig Bosznia-Hercegovinát, Grúziát, Koszovót, Moldáviát és Ukrajnát, közölte a Reuters hírügynökség az amerikai külügyminisztérium (State Department) közleményére hivatkozva. A bejelentések szerint Ukrajnának egymilliárd dollárt szánnak, a többi összegen pedig a kelet- és közép-európai, valamint a Balkán-félsziget országai osztoznak majd. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a Nyugat-Balkán országai mennyi pénzt kapnak, de nagy valószínűséggel Montenegrónak 23 millió dollárt szánnak.

A montenegrói védelmi minisztérium a Szabad Európa Rádiónak adott írásos válasza alapján a felkínált összeget a kibervédelemre fordítja majd, ugyanis az ország augusztus vége óta küzd azzal a kibertámadással, ami a montenegrói kormányt érte. Emiatt ugyanis a kormány, de az ügyészség, a bíróságok, a földtani intézet, a vámigazgatóság és az adóhivatal hosszú ideig nem tudott sem a saját honlapjához, sem pedig az e-mailekhez hozzáférni. A fontos állami intézményeket ért kibertámadás következményeit a mai napig nem sikerült még teljes mértében szanálni.

Montenegró 2017 óta tagja a NATO-nak. Az USA azóta több millió dollárral támogatta a montenegrói katonai védelmi rendszert.

Észak-Macedónia 2020-ban vált a NATO tagjává. Mint ahogy arra a macedón védelmi minisztérium a Szabad Európa Rádiónak rámutatott, Észak-Macedónia és Amerika stratégiai partnerségének eredménye a macedón hadsereg korszerűsítésére irányuló támogatás, aminek alapvető célja a régió biztonságának és a NATO-szövetség kollektív biztonságának erősítése. Rámutattak, a két ország még 1996-ben kezdte meg együttműködését. A nemzetközi katonai támogatásnak köszönhetően az USA azóta 160 millió dollárt fordított Észak-Macedónia katonai fegyverzetének korszerűsítésére.

Željko Komšić, Bosznia-Hercegovina elnökségének tagja szerint Joe Biden, az USA elnökének terve, miszerint Bosznia-Hercegovina védelmét is, ahogy a többi európai ország védelmét is, támogatni kell az esetleges orosz támadástól, megkérdőjelezhetetlen, ezért is olyan fontos országa számára Amerika gondviselése. Arról, hogy mire fordítják az összeget, a boszniai védelmi minisztérium nem adott ki információt. Kiemelték ugyanakkor, hogy 13 programra kértek támogatást a partnereiktől a boszniai hadsereg kompetenciáinak és operativitásának megerősítésére.

Miért kap a Nyugat-Balkán támogatást?

Ezt Bruno Lete, a brüsszeli Német Marshall Alap volt munkatársa azzal magyarázta, hogy a régióban pattanásig feszült a helyzet. Szavai szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és a Kremlnek nagy hatása van a régióra, ezért Amerika növelni szeretné a befolyását a Nyugat-Balkánon, a NATO szintjén is, növelve ezzel a biztonságot a régióban.

Az amerikai külügyminisztérium (State Depatment) magyarázata alapján, amennyiben a programot megszavazza az amerikai kongresszus, a támogatásukkal szeretnék, ha az adott országok bővítenék és korszerűsítenék a fegyverállományukat, valamint védelmi rendszereiket, illetve hogy válaszolni tudjanak azokra a fenyegetésekre, amelyek veszélyt jelenthetnek az adott országok szuverenitásának és területi integritásának megőrzésére, továbbá felkészüljenek a kiber- és hibrid támadásokra.