Persze az üveggyártók is próbálkoznak: a gázról áttérnek az olajra vagy a dízelre. Például a háború kezdete óta egy cég, amelyik az EU-ban a teljes európai termelési kapacitás mintegy 20 százalékát kitevő kemencéket üzemeltet, kohóit átállította olajjal való üzemeltetésre. Ez a cég az O-I Glass Inc., amely az Ohio állambeli Perrysburgban működik, palackokat és üvegeket gyárt, és összesen 34 gyárat üzemeltet. Befektetőknek nyilatkozva Andres Alberto Lopez, az O-I Glass vezérigazgatója elmondta: arra számítanak, hogy az év végére az olajjal fűtött kemencék aránya elérheti az 50 százalékot, és ez nagyon jó védelmet, kellő kapacitást nyújt számukra.
Vészforgatókönyvvel készülnek
Az ismert Saint-Gobain SA, amely üveget is gyárt az autóipar és az építőipar számára, az év elején közölte, hogy a németországi, lengyelországi és csehországi gyárak visszafogják az energiafelhasználást, és a gázellátás további csökkentése esetén az üveggyártást helyezik előtérbe más termékekkel szemben.
A Schott AG, a német speciális üveggyártó cég pedig vészforgatókönyvet készít arra az esetre, hogy üvegkemencéi továbbra is működhessenek. Bár eddig elég folyékony földgázt kaptak, alternatív üzemanyagként propánt is elkezdtek betárazni, hogy a gázellátás zavarai vagy leállás esetére is tudjanak termelni. Nem mellékes, hogy a Schott 40 millió eurós (16 milliárd forintos) beruházást tervez mainzi üzeme bővítésére.
A német üvegipari árindex alakulása
tradingeconomics.com
Magyarországon a cégek lehetőségei korlátozottabbak, üvegiparunk a réginek töredéke. A háttérben több szakértőtől hallottuk, hogy amelyik cég csak teheti, igyekszik raktárait és gáztartályait feltölteni, illetve alternatív energiaforrásokat felkutatni, azaz „előre menekülni”.
Magyar üvegpiac: bizonytalanság, kvóták, tervezhetetlen projektek
A hazai alumínium nyílászáró piacon meghatározó, a legtöbbször különleges, nagy méretű üvegpaneleket tervező és építő középcég – a KAV Hungária Kft. – ügyvezetője, Lovász Károly a Makronóm kérdésére részletesen elemezte a helyzetet.
Szerinte először is külön kell választani a síküveg gyártói és az üvegfeldolgozói kríziskezelési mozgásteret. Előbbiek a nemzetközi versenytársi szereplők miatt a lehető legszűkebb ár és szállítási információval látják el a végfelhasználói (beruházói vagy nyílászáró) piacot, míg a közöttük álló, végfelhasználókat kiszolgáló üvegfeldolgozó (hőszigetelő üveggyártó) vállalatok igyekeznek saját érdekükben transzparensnek mutatkozni a várható ellátási, kapacitási és raktári problémákkal kapcsolatban.
Nincs könnyű helyzetben sem a hazai, sem a külföldi üvegfeldolgozói vállalati kör, mert már nekik is vásárlási kvótáik vannak és nem szabadpiaci lehetőségük.