Az orosz-ukrán háború kitörése óta a fél világ vad haderőfejlesztésbe kezdett, de vannak államok, amelyek eleve kirobbanthatatlanok a toplistáról. Mutatjuk, melyik az a tíz ország, amely tavaly a legtöbb pénzt szánta védelmi kiadásokra.
Miután Juhász Ferenc, Gyurcsány egykori honvédelmi minisztere megszakértette, mennyire ostoba a hazai haderőfejlesztés, vessünk egy pillantást azokra az országokra, ahol – a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet – adatai alapján a legkomolyabban veszik a háború és a konfliktusok kiterjedésének lehetőségét.
A lista élén nem meglepő módon az USA áll, amely tavaly 801 milliárd dollárt költött a fegyverkezésre. Ez az öt évvel ezelőttinél 50 milliárddal, a tavalyihoz képest pedig 22,3 milliárddal nagyobb kiadást jelent. A háborúért élő ország hadiipara az idén még hatalmasabbat fog kaszálni, hiszen az Ukrajnába tartó fegyverszállítmányok elsöprő többségét az Egyesült Államok biztosítja, azzal a tervvel, hogy utángyártja saját készleteit. Az USA védelmi költségvetése annyira kiemelkedő, hogy önmagában nagyobb, mint a listán szereplő másik kilenc országé összesen, ezzel az eredménnyel pedig a globális védelmi kiadások 38 százalékát is magáénak tudhatja. (Az elmúlt két évtizedben egyébként is folyamatosan 30 százalék fölött állt ez a mutató.)
A dobogó második fokát – szintén nem meglepetésként – Kína foglalja el, amely 293,4 milliárd dollárt költött védelmi kiadásokra, ami a globális összeg 14 százalékát jelenti. Ez még mindig messze elmarad az amerikai büdzsétől, de az ázsiai ország a fokozatosság híve: huszonhét éve folyamatosan növeli a hadi kiadásait, az elmúlt évtizedben megkétszerezve azokat. Előnyt ad neki az is, hogy a világ legnagyobb lélekszámú, majdnem 3 és fél milliós hadseregével rendelkezik, ami 1,1 millió fővel nagyobb, mint az Egyesült Államoké.
Meglepő lehet, hogy a listán Oroszország csak az ötödik helyet foglalja el. India és Nagy-Britannia előzi Putyint, évi 76,6 milliárd, illetve 68,4 milliárd dollárral. Oroszország tavaly 65,9 milliárdot költött védelmi kiadásokra, amely az USA mögött talán megmosolyogtatónak tűnhet egy olyan állam részéről, amely fél éve háborút indított, de a tények kedvéért hozzá kell tenni: GDP-arányban világelsők között van, miután annak 4,1 százalékát fordítja katonai kiadásokra.
A grafikonon nyolcadik helyen található Szaúd-Arábia ebben lekörözi Oroszországot, ott ugyanis megdöbbentő, 6,6 százalékot tolnak bele a védelmi büdzsébe. Ennél is meglepőbb, hogy Szaúd-Arábia az egyetlen olyan ország a toplistán, amely nem növelte a katonai kiadásait, hanem majdnem 14 százalékkal csökkentette.
Franciaország (56,6 milliárd dollár) és Dél-Korea (50,2 milliárd) szereplése szintén nem megy eseményszámba, az igazi érdekességet sem Németország hetedik és Japán kilencedik helye jelenti, inkább az, hogy ez a két állam hogyan fog a 2022-es listán szerepelni, miután az orosz-ukrán háború kirobbanása óta mindketten szakítottak addigi pacifista külpolitikájukkal, és elképesztő összegeket kezdtek fegyverkezésre fordítani. Németország esetében ez 100 milliárd eurós védelmi büdzsénövekedést jelent, amely minden bizonnyal át fogja rajzolni a globális fegyvertérképet.
Fotó: MTI/EPA/Dzson Hon Kjun
Az oroszok kijevi és más ukrán városokban található támadási célpontokat jelöltek ki, többek között az elnöki hivatalt is – állítja az ukrán elnök.
Egy biztos, Oroszországban komoly tárgyalópartnerként tekintenek a volt magyar miniszterelnökre.
Mariupol egykori védői, tisztek és sorkatonák is hazatérhettek.
Ezek voltak a legolvasottabb híreink csürtörtökön.
Minden eddiginél pusztítóbb légicsapás-sorozat érte Ukrajnát az elmúlt napokban.
„Akinek 36 millió ukrán állampolgár fontosabb, mint nyolcvanezer magyar, az humanista.”
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a legnagyobb baj, hogy senki nem szólt rá a miniszterelnökre a stílusa miatt.
