Egyre inkább érzik az emberek, hogy drágább lett a bevásárlás és a média hatására a diskurzus részévé vált az infláció – véli az ING Bank vezető elemzője. Virovácz Péter szerint a költségvetés nehéz időszak előtt áll, de a helyzet nem tragikus, bár elhúzódó inflációs sokk esetén az árstop nem lehet megoldás.
8,5 százalékos volt az infláció márciusban. Mekkora éves inflációra számít?
Továbbra is rendkívül nehéz megbecsülni az infláció várható mértékét, mivel nagyon sok a bizonytalanság. A különböző árstop intézkedéseken is sok múlik, ahogy azon is, hogy miként befolyásolja végül a világpiaci nyersanyagárak alakulását az Európai Unió olajembargója. Mindenesetre a jelenlegi ismereteim alapján a 2022-es átlagos infláció valahol 10 százalék körül alakulhat. A csúcspont ugyanakkor akár érdemben meghaladhatja majd év közben a 11 százalékot is.
Miben érzi meg a fogyasztó elsősorban az árak emelkedését?
Alapvetően azoknál a fogyasztási cikkeknél tudja leszűrni az infláció vélt nagyságát a fogyasztó, amelyeket rendszeresen vásárol. Ilyenek például a napi fogyasztási cikkek.
Hiszen az üzemanyag, a tej vagy az étolaj ára nem változik, vagyis az érzékelt inflációt némiképp tompítja. Ugyanakkor mivel már napi szinten foglalkozik a média az árak növekedésével, így alapvetően a diskurzus részévé vált a magas infláció, ami pedig tovább emeli a háztartások várakozását.
Másik oldalról megközelítve pedig természetesen úgy érzékeli az inflációt, hogy egy szokásos nagybevásárlás ma jóval többe kerül, mint akár három hónappal ezelőtt vagy akár egy éve. Az ember nagyjából tudja, hogy egy-egy rutin bevásárlás során mennyit szokott a kasszánál hagyni, és amikor ez az összeg egyre nagyobbra kezd rúgni, akkor ezt bizony már érzi a fogyasztó, és igyekszik tudatosabban válogatni a termékek között.
Hogyan tudja kivédeni az inflációs hatásokat egy átlagos magyar család?
Elsősorban tudatos vásárlással, amelybe beletartozik akár az is, hogy csak azt veszi meg amire tényleg szüksége van. Emellett pedig lemond termékekről, melyeket korábban rendszeres vásárolt, mivel csökkenteni akarja a bevásárlás végösszegét. Ilyen lehet például az édesség.
Mibe érdemes fektetnie a magyaroknak 2022-ben?
Attól függ mekkora összegről beszélünk, és milyen időtávra tudja nélkülözni a befektetni kívánt pénzt a háztartás. Az inflációtól való félelem egyértelműen az azt követő, vagyis
Azok, akik tudnak és szeretnek is kockázatot vállalni, ők továbbra is a tőzsdén próbálnak passzív jövedelemhez jutni, ahol a jelenlegi nagyobb kilengések biztosítanak lehetőséget erre. Ugyanakkor nem csak nagyot nyerni, de nagyot bukni is lehet.
Mi hajtja leginkább az inflációt?
Vannak külső és belső hatások. A külső hatások között ott van a háború és az alapanyag- és alkatrészhiány, valamint az energiaválság. Emellett a szállítási költségek jelentős emelkedése is felfelé tolja a termelői árakat, amelyben Kína zéró-covid politikája komoly szerepet játszik. Önmagában azonban ez nem lenne elég. A termelői árak emelkedése azért tud átfordulni ilyen gyorsan és nagymértékben fogyasztói áremelkedésbe, mert igen jelentős a kereslet a gazdaságokban. A vállalatok tehát jelentős árképzési erőfölényben vannak a jelenlegi helyzetben, mivel a kínálat szűkössége jelentős kereslettel párosul.
Meddig tarthat az inflációs nyomás?
Elsősorban azon múlik, hogy mikor enyhülnek a külső feszültségek. A termelési láncok helyreállása, az energiatermelés és felhasználás egyensúlyának javulása, a háború lezárása mind elősegíthetik az áremelkedés letörését. Eközben persze a belső tényezőket is fékezni szükséges, hiszen minél tovább tart a magas infláció, ez annál inkább beépül a várakozásokba és öngerjesztő folyamattá válik. Ezért
A bérek is követik az inflációt?
Bár ebben még nincsen konszenzus az elemzői közösségben, én úgy vélem, hogy már megjelent az ár-bér spirál Magyarországon. A magasabb infláció, a munkaerőhiányos állapot felfelé hajtja a bérigényeket, és a vállalatok ezt kénytelenek teljesíteni, különben elveszítik a munkaerőt.
Argentínában több mint ezer termék ára be van fagyasztva, mégis növekszik az infláció. Az árstop valós megoldás az árak növekedésének a megfékezésére?
Ahogyan fentebb is írtam, ennek van némi pszichológiai hatása. Ezzel szemben azonban ott áll a költsége, amelyet a jelenlegi költségvetési helyzetben egyre nehezebb lesz viselni. Vagyis alapvetően egy nagyon erős, de rövid ideig tartó sokk tompítására alkalmas lehet. De a jelenlegi, egyre inkább elnyújtottnak tűnő, egyre tartósabb sokk mellett ez nem igazán jelent valós megoldást.
Stabilnak mondható a központi költségvetés?
Én úgy látom, hogy igen jelentős, a GDP legalább 1,5-2 százalékára rúgó kiigazítási igény mutatkozik idén és jövőre egyaránt, amennyiben a kormányzat tartani kívánja a konvergencia programban lefektetett költségvetési célokat. Egyelőre nem egyértelmű, hogy mivel kívánja a kormányzat biztosítani ennek elérését, de jelenleg nem gondolom, hogy megoldhatatlan feladat elé állítaná a helyzet a gazdaságpolitikai döntéshozókat.
Veszélyes a gazdasági növekedésre az infláció?
Elérhetünk arra a pontra, amikor olyan magasra szökik az infláció, hogy az a reálbérek zsugorodásához vezet, ami hosszabb távon visszafogja a keresletet. Ez fékezésre készteti a termelést is. De önmagában az infláció nem veszélyes, csak a tartósan magas (vagyis a hosszú ideig a jegybanki cél felett alakuló) infláció jelent érdemi problémát.
(Borítókép: MTI/Máthé Zoltán)
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
A miniszterelnök továbbra sem beszélt arról, pontosan mit ígért az Európai Bizottságnak, azt azonban elismerte, hogy tetemes mennyiségű reformot kell végrehajtania Magyarországnak.
A Politico megerősítette, hogy semmilyen megállapodás nem született ma uniós pénzek kifizetéséről.
Az Ukrajna EU-csatlakozással és a migrációs paktummal kapcsolatos vétó fenntartása az EU-s támogatások sorsára is hatással lehet.
Ha megszüntetik az üzemanyagok védett árát, az élelmiszerek árrésstopját vagy a rezsicsökkentést, akkor biztosan elszabadul az infláció.
A Tisza-kormány tervei szerint a jelenlegi 27 százalékos áfakulcsot 5 százalékra csökkentenék.
Jócskán csökkent az abortuszok száma az élveszületésekre nézve 2010 óta, 45 százalékról 25 százalékra.
Erre nem számított a miniszterelnök.
