Szerdán hallgatta meg az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti, valamint Nemzetbiztonsági bizottsága Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterjelöltet. A leendő tárcavezető a haderőfejlesztés további erősítését jelölte meg elsődleges célként.
A honvédelmi tárca leendő vezetőjeként a közeljövő kiemelt feladatairól és a távlati célokról is beszélt – az Országgyűlés bizottságai előtt – miniszterjelölti meghallgatásán, május 18-án Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Mint mondta: a szomszédban zajló háborús konfliktus a következő években is folytatódhat, mellette azonban változatlanul jelen vannak azok a veszélyek, amelyekkel továbbra is számolni kell: elsősorban a terrorizmus és a migrációs nyomás.
Az új miniszter a védelmi képességek növelésének szükségességét hangsúlyozta. Úgy fogalmazott: a NATO működésének alapja az egyes tagországok erős nemzeti védelmi képessége, ezért ha azok nem képesek megvédeni önmagukat, célponttá válhatnak. (A mostani NATO-bővítési tervek kapcsán úgy vélekedett: az csak erősíti Magyarország biztonságát.) A jól felszerelt, erős hadsereg kialakítása érdekében folytatni kell tehát a 2016-ban megkezdett haderőfejlesztési programot.
Ezt a tervet Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka eredetileg a vízfej csökkentése érdekében akarta véghez vinni, az orosz-ukrán háború azonban minden bizonnyal felgyorsítja majd ezt a folyamatot.
A haditechnikai beszerzések kapcsán Szalay-Bobrovniczky úgy fogalmazott: a megkezdett beszerzések lezárásával párhuzamosan meg kell határozni az új fejlesztési célokat, és haladéktalanul elkezdeni azok megvalósítását. A beszerzések tekintetében mindenképpen változás, hogy Maróth Gáspár nemzeti fegyverzeti igazgató – aki eddig gyakorlatilag különálló területként irányította a haditechnikai fejlesztéseket – tevékenységét a honvédelmi tárca keretein belül folytatja, azaz
Szalay-Bobrovniczky Kristóf külön figyelmet kíván szentelni a katonadiplomáciának. A volt londoni nagykövet ezen a téren minden bizonnyal erősítést jelent, hiszen a háborús helyzet és a biztonsági fenyegetettségek árnyékában a magyar érdekek hatékony képviselete minden eddiginél jobban felértékelődött.
A személyi változásokkal kapcsolatosan elhangzott: Németh Szilárdot Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium jelenlegi államtitkára váltja a parlamenti államtitkári poszton. Varghának nem lesz ismeretlen a terület, Németh éppen az ő helyére érkezett négy évvel ezelőtt a tárcához.
A Honvédelmi és rendészeti bizottság hat igen és két nem, míg a Nemzetvédelmi bizottság 4 igen és két tartózkodás mellett támogatta Szalay-Bobrovniczky Kristóf kinevezését.
„Szeretném, ha Kína segítene Oroszország kapcsán” – mondta volt Donald Trump Hszi elnökkel való tárgyalása előtt. Én is szeretném, csak ahhoz bizalom kellene. Kohán Mátyás írása.
Putyin megbízottja optimista hangnemben nyilatkozott.
A BBC szerint az amerikai elnök az ukrajnai háború lezárásához remél támogatást Pekingből.
Ezt a települést kétszer is elfoglalták már az oroszok, nagyban nehezíti az előrenyomulásukat, ha ukrán kézen marad.
A budapesti békecsúcs is meg fog valósulni.
Franciaország továbbra is elkötelezett támogatója az ukrajnai háborúnak.
Ez a lépés 91 mandátumra duzzaszthatná a Patrióták Európáért frakciót, és akár három kormányfői széket is hozhatna az Európai Tanácsban.
Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?
