Brüsszeli intézet: nagyon szennyez, hogy fűtünk és főzünk

amelyek európai szinten a többletköltségek 57 százalékáért, 17 milliárd eurórért felelősek. A széntüzelésű berendezések a jelentés szerint 5 milliárd euró költséget jelentenek, míg az olajtüzelésű kályhák 3 milliárd, a gáz háztartási felhasználása pedig 2,3 milliárd euróba kerül az egészségügyi rendszereknek.

Lebontva átlagosan 130 euró egészségügyi költség esik egy háztartásra az Európai Unióban. Országonként vizsgálva a legmagasabb költséggel, háztartásonként évente 424 euróval Luxemburgban kell számolni, ahol a magas energiafelhasználás, illetve a magas keresetek miatt magasabb egészségügyi számlák keletkeznek. Második helyen Csehország áll 354 euróval, harmadik helyre pedig Magyarország került 318 euróval az egy háztartásra eső egészségügyi költségeket illetően, mert, írja az EPHA, ezekben az országokban még mindig elterjedt a súlyosan légszennyező tüzelőanyagok háztartási felhasználása.

A költségek általában alacsonyabbak voltak azokban az országokban, ahol kevésbé van szükség fűtésre az év során: Máltán így jött ki háztartásonként 2 euró, Cipruson 47 euró és Spanyolországban 65 euró. Erre az összefüggésre viszont rácáfolnak a svéd és a finn háztartások, amelyek sokkal több zöld energiát használnak, és így magas energiafogyasztásuk ellenére ezekben az országokban jelentősen alacsonyabbak a légszennyezés miatti egészségügyi költségek: Svédországban 23 euró, Finnországban pedig 52 euró háztartásonként évente.

Becslések szerint 2019-ben a szálló por PM2,5 típusa okozta mintegy 307 ezer ember korai elhalálozását az unió tagállamaiban. A 2,5 mikrométernél kisebb részecskék nagyjából fele a háztartások energiafelhasználása miatt kerül a levegőbe.

Az EPHA jelentése rávilágított arra, hogy az uniós tagállamok többségében, 18 országban a fűtés és főzés okozta légszennyezésből adódó egészségügyi költségek magasabbak, mint azok a pluszkiadások, amelyek a közlekedésből származó légszennyezéssel hozhatók összefüggésbe. Kiemelték, hogy a hőszivattyúk nem járulnak hozzá a légszennyezéshez, és ha ezeket teljes mértékben megújuló energiarendszerrel kombinálnák, a biomassza kizárása mellett, akkor nullára lehetne csökkenteni a háztartások energiafogyasztásához köthető egészségügyi költségeket.

A szervezet megjegyezte, hogy az uniós törvényhozók mindeddig nem fordítottak nagy figyelmet a háztartások fűtéséhez és a főzéshez használt energiaforrások okozta légszennyezésre, de idén az EU arra készül, hogy szigorítsa a levegőminőségre vonatkozó irányelvet. Ennek következtében a tagállamok kormányainak lépéseket kell majd tenniük annak érdekében, hogy csökkentsék a légszennyezést, illetve tovább szigorítanának az Ecodesign-szabványokon is, amelyek tiltják a rossz hatásfokú kályhák és egyéb fűtőberendezések értékesítését.

(MTI, címlap: MTI/EPA/Friedemann Vogel)