A hazai cégek 29 százalékánál dolgozik IT szakember, az uniós tagállamok közül Dániával és Máltával holtversenyben ez a második legmagasabb arány. Az Eurostat összehasonlító adatai szerint hazánkat csak Belgium és Írország előzi meg 30 százalékkal, tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
Az informatikai szektorban kimagasló mértékben bővül a foglalkoztatás, ezzel együtt is rendkívül élénk a kereslet a képzett szakemberekre.
A digitális gazdaság a hazai gazdasági növekedés és foglalkoztatás ötödét adja. A Diplomás pályakövetési rendszer szerint az informatikus végzettségűek viszik haza a legmagasabb bruttó jövedelmeket, közülük dolgoznak a legtöbben diplomás munkakörben.
Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a közleményben kifejtette: „Magyarországon általánosságban is rekordokat dönt a foglalkoztatás, de különösen kedvező tendencia, hogy a bővülés leginkább a tudásalapú, magas hozzáadott értéket előállító területekre jellemző. Míg 2010-ben még 100 ezernél kevesebben dolgoztak az információ és kommunikáció (ICT) ágazatban, 2021 végére 170 ezer fő feletti csúcsot értünk el. A nemzetgazdasági ágak közül ezzel az elmúlt évtizedben az IT-szektorban nőtt a leggyorsabb ütemben a munkahelyek száma. A járványhelyzetben a távmunka térhódításával és a világszerte egyedülálló célzott bértámogatási programnak köszönhetően újabb lendületet kapott a munkahelyteremtés.
A koronavírus hazai megjelenése óta több mint 42 ezerrel nőtt az ágazatban dolgozók száma,
az informatika ezen az időtávon is a legjobban teljesítő szektor hazánkban”.
Solymár Károly Balázs digitalizációért felelős helyettes államtitkár hozzátette: „a felsőoktatási és szakképzési jelentkezési határidők közeledtével különösen érdemes észben tartani, hogy a tehetséges fiatalok biztos elhelyezkedésre és magas bérekre számíthatnak, ha informatikusi végzettséget szereznek. A kormány egyebek mellett a Programozd a jövőd! kezdeményezéssel ajánlja a pályaválasztás előtt állók figyelmébe a szakmát. A program célja, hogy a tanulók, a tanárok és a szülők megismerjék a digitalizáció és az innováció lehetőségeit. A projekt keretében hazánk első IT turnébusza és mobil IT oktatási laborja 60-80 iskolát látogathat meg 2022 első felében. Egy másik programelem informatikai szakkörök megszervezését támogatja, az első ütemben, idén januártól májusig tíz vidéki oktatási intézményben”.
Makronóm vélemény
Egyre több adat lát napvilágot, amely azt jelzi, hogy versenyképességi fordulat kezdődött a magyar gazdaságban:
– a Makronóm hozta elsőként, hogy a high-tech szektor aránya a magyar iparban 70 százalék körüli, amivel a legfejlettebb országokat előzzük és nincs olyan gazdaság, amely jelentősen meghaladja a magyar értéket;
– a high-tech szektor aránya a magyar exportban uniós rekord;
– a magyar a világ egyik leginkább összetett gazdasága, a világ 146 országából a 14. helyen állva;
– az unióban a hetedik legnagyobb mértékben nőtt a magyar kutatásfejlesztési kiadások nagysága 2010 óta;
– az unióban a legnagyobb mértében nőtt a kutatásfejlesztéssel foglalkozók száma 2010 óta;
– a globális innovációs indexben 132 ország közül a 34. helyen állunk, előzve Szlovákiát, Lengyelországot vagy Oroszországot;
– a friss adat szerint pedig idehaza foglalkoztatják a legtöbb informatikust a cégek uniós összevetésben, ráadásul épp a válság alatt nőtt a szám 42 ezerrel.
A fenti statisztikák rendkívül sok oldalról ragadják meg a kutatás, a fejlesztés és az innováció világát. Nem véletlen, hogy a G7 portál elemzése mindről hallgat és a szakirodalomban az innováció mérőszámaként egyre kevésbé használt szabadalmakat elemezve próbál lesújtó képet adni a magyar innovációról.
(MTI, Makronóm, címlap: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)
Skrabski Fruzsina dokumentumfilmes szerint jó az, ha a médiumokat az olvasó tartja fenn, mert így kisebb a függés cégektől, pártoktól. Máthé Zsuzsa újságíró szerint ez az eredmény nem meglepő, mert az ellenzék keménymagja nagy erővel kéri a médiumok a támogatását.
Szijjártó Péter szerint mindez a brüsszeli vezetési hibák ellenére történt.
A Borbás Marcsi által a Highlights of Hungary díjra jelölt Archigreen azt tűzte ki célul, hogy a városok betondzsungelét is élhetővé, zölddé és fenntarthatóvá lehessen formálni.
Egyértelművé vált, hogy hazánk Közép-Európa legvonzóbb beruházási célpontjává vált.
Jelentősen erősödik Magyarország energiapolitikai függetlensége és ellátásbiztonsága.
Ha minden menetrendszerűen halad, 2035-re a világ minden országa közül Magyarországnak lesz a legjobb a közúti infrastruktúrája.
Súlyos jogsértéseket tárt fel a fogyasztóvédelmi hatóság.
