Tetemes előnyre tettünk szert a világgazdasággal szemben, és még nincsen vége – György László írása a Makronómon.
Dr. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkárának írása a Makronómon.
A magyar beruházási ráta a válság alatt is a 27-28 százalékos rekordsávban mozgott. A válság két évében 40 százalékkal több beruházást valósítottak meg a cégek Magyarországon, mint visegrádi vetélytársainknál, sőt a lengyelekhez képest nálunk 60 százalékkal több beruházás valósult meg 2021-ben. A különbség még sose volt ekkora. A jelen beruházása pedig a jövő növekedése.
A beruházások hatása nem jelenik meg azonnal a növekedésben, hiszen a megvásárolt gépeket üzembe kell helyezni, a megrendeléseket „be kell húzni”, le kell gyártani és értékesíteni kell, miközben
a beruházásoknak jelentős az import-vonzata, ami makrogazdasági szinten a növekedést a jelenben csökkenti.
A beruházások során ugyanis gépeket, berendezéseket, technológiát és alapanyagokat vásárolnak a cégek, és bár van néhány sikeres célgép gyártó vállalkozás Magyarországon, amelyek robotokat gyártanak még a világ legautomatizáltabb gazdaságába, Dél-Koreába is, de összességében több gépet importálunk ilyen magas beruházási szint mellett, mint amennyit exportálunk és az alapanyagok jelentős részt is külföldről vesszük, hiszen nem vagyunk nyersanyag-nagyhatalom.
Nem csak a makroszámok szintjén, de az országot járva és a cégeket látogatva is
látszik a beruházás-ösztönző és munkaalapú válságkezelés eredménye.
Egyre-másra mutatják be a vállalkozók a beruházásaikat. Elmondásuk szerint, ha most állnának neki tervezni, akkor az eszközök 30-40 százalékkal többe kerülnének a megnövekedett világpiaci alapanyagárak és szállítási költségek miatt, és 6-8 hónap helyett 12-18 hónapos határidővel szállítanának a gépgyártók. Márpedig a többletkereslet a világgazdaság újraindulásával hirtelen jelentkezett és az nyert, aki talpon maradt, sőt a válság alatt „gyúrt”, erősített, bővített.
Ezért adtunk két feltétellel pénzt a vállalkozásoknak már a válság legelejétől:
ha megtartják munkavállalóikat, és ha nem halasztják el a beruházásaikat.
Mindemellett folytattuk a versenyképességet és ezen keresztül a gazdasági növekedést hosszú távon meghatározó tudástermelő rendszereink átalakítását és megszilárdítását. Átalakítottuk a szakképzést és a felnőttképzést: mindkét tudástermelő rendszerünket közelebb vittük a vállalkozásokhoz, hogy igényeiknek megfelelő képzések valósulhassanak meg. A magyar gazdaság újraindításával egy időben elindított új felnőttképzési rendszerben arra képezhetik a cégek a munkavállalóikat, amire csak akarják és kaphatnak hozzá munkavállalónként akár félmillió forintot is. (Mi adatalapon tudjuk mérni a támogatások hasznosulását.) A szakképzésben 2021 szeptemberétől a vállalkozások a náluk dolgozó és tanuló diákok után havi 200-250 ezer forintot kapnak, ami fedezi a diákok bérét és a taníttatásuk költségét. A Tanítsunk Magyarországért programmal elérjük a távoli kistelepülésen élő általános iskolásokat is és közel került az a célunk, hogy 2030-ra minden most általános iskolás rendelkezzen legalább szakmával és a képességeinek megfelelően boldoguljon.
és sikeres nemzetközi példák mentén végrehajtottuk az innovációs és az egyetemi rendszereink modellváltását, hogy közelebb vigyük őket a gazdaság szereplőihez. Hosszú előkészítés után az elmúlt 650 év legnagyobb egyetemfejlesztése vette kezdetét Magyarországon 2021 augusztusában.
(Csak érzékeltetésképpen: minden idők legnagyobb zöldmezős beruházása, az SK Innovations 681 milliárd forintból valósul meg.)
Jelen pillanatban azt mondhatjuk el csupán, hogy a válságkezelés rövid távon eredményes volt, mert a munkához való viszonyunkat megőriztük, hiszen soha ilyen sokan, 4,7 millióan, nem dolgoztak Magyarországon az elmúlt 30 évben, mint most, és a magyar gazdaság teljesítménye fél évvel korábban elérte a válság előtti szintjét, mint a világgazdaság egésze. Vagyis a teljes világgal szemben előnyre tettünk szert.
Méghozzá úgy, hogy a beruházások kapacitásbővítő és a tudástermelő rendszereink termelékenység növelő hatása egyelőre mérsékelten érződik. Úgyhogy messze még a célegyenes.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Az orosz elnök szerint más országok vállalatai gyorsan átveszik a nyugati cégek helyét, és folyamatban van az import orosz árukkal való helyettesítése is.
Az átszervezés várhatóan 200 munkahely megszűnésével jár.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
„Ez egy társadalmi és politikai kihívás. Egy európai, internacionalista kihívás” – mondta az EP-képviselő.
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
