Oláh Dániel interjúja a Mandiner hetilapban.
Egyre közelebb kerül a gazdaság teljes újraindulása. Milyen esélyei vannak a magyar gazdaságnak?
A gazdaságvédelmi akciótervnek és a gyors oltási programnak köszönhetően legalább negyed-, de inkább féléves előnye van más európai országokhoz képest. A német cégek Magyarországon már most több beruházást és foglalkoztatásbővítést terveznek, mint a régió átlagában. Azért hozott létre a kormány operatív törzset a gazdasági élet újraindítására, hogy ezt az előnyt Magyarország világgazdaságban betöltött pozícióinak erősítésére, a munkahelyek megőrzésére, új álláshelyekre és a bérek növekedésére váltsa.
Miért számított egyedülállónak a magyar válságkezelés?
A gazdaságvédelmi akcióterv legfontosabb sajátossága volt, hogy magasan tartottuk a beruházási rátát, így az 2020-ban az Európai Unióban a harmadik legmagasabb lett. Az előnyünk megmaradt az idei első negyedévben is. Megőriztük a 27,5 százalékos beruházási rátát, amely az unió átlagánál 5,5, a régiós átlagnál 7,5 százalékponttal magasabb. Márpedig a jelen beruházása a jövő növekedése.
A gyakorlati szakpolitikában miben előzünk más országokat?
Elsőként indítjuk el a vállalkozás-újraindítási programjainkat. Erről szól a GINOP Plusz, a 2021 és 2027 közötti időszak vállalkozásfejlesztési forrásainak gyorsított indulása és kifizetése is. Célunk, hogy annyi vállalkozásnak tudjunk segíteni másfél év alatt, mint amennyit eddig tizenöt évenként ért el a fejlesztéspolitika. Megközelítőleg húszezer vállalkozásról van szó. Most először tudunk majd tömegesen olyan cégeket elérni, amelyek eddig meg sem próbáltak pályázni, támogatásokat igényelni.
A munkapiac már talpra állt?
A válságkezelésünk további sajátossága, hogy védőernyővel a háttérben, de hagytuk alkalmazkodni a munkapiacot. A vállalást, hogy több munkahelyet hozunk létre, mint amennyit a koronavírus-járvány elpusztít, már májusban teljesítettük, hiszen most többen dolgoznak, mint a pandémia kitörése előtt. De itt nem állunk meg, az a célunk, hogy a korábbi foglalkoztatási csúcsnál 50–100 ezer fővel többen dolgozzanak. Az átrendeződésnek köszönhetően ma nagyobb számban dolgoznak a magasabb hozzáadott értéket előállító szektorokban. Az IT-szektorban például 33 ezer, a tudományos és műszaki területeken 32 ezer fővel többen a válság előttihez képest.