Az egyik probléma az, hogy nem csökken ezzel a munkaerő költsége.
A másik pedig az, hogy azt senki sem tudja, miképp is osztanák majd el az összesített járulékokat. Ebben az okoz gondot, hogy Szlovákiában az állami mellett működik pár magán egészségpénztár is, amelyek eddig egyenesen kapták a pénzt a járulékfizetőktől. Ebben a centralizált rendszerben viszont benne van az a veszély, hogy az állam fokozatosan kiéhezteti a magán egészségpénztárakat.
Matovič természetesen hétfőn is mellékelte, hogy miből is fedezné az átalakítást. Egyrészt szerinte 300 milliót jelentene a járulékok kivételeinek megszüntetése, 250 milliót az adókivételek megszüntetése. Szerinte ebben a rendszerben már érdemes volna legális munkát vállalni, ami 250 millió eurót hozna. Az egységes beszedéssel 50 milliót spórolna az állam, és természetesen itt is odabiggyesztette a „dinamikus hatást“, 100 millió euró képében.
A vállalatok adózása
Igor Matovič kedd délután pedig elénk tárta az adóreform harmadik részét, amely a vállalatok adózását érintette.
A javaslat első pontjaként a jogi személyek társasági adókulcsát a jelenlegi 21 százalékról 19 százalékra csökkentené.
Ezzel, állítólag 273 millió eurót spórolnának a vállalatok. Az igazság biztosan odaát van, hiszen a vállalatok kétharmada kisebb cég, 48 ezer euró alatti bevétellel, amelyeknek csak 15 százalék a nyereségadójuk. Majd kiderül, mindenesetre további pontként rugalmasabbá tenné a produktív beruházások utáni leírásokat, illetve lehetővé tenné azon vállalkozások csoportos adózását, amelyeknek azonos a tulajdonosa vagy tulajdonosai.
Persze itt is jött a fekete leves, hiszen az osztalékok utáni eddigi 7 százalékos adókulcsot kilenc százalékra emelné.
Ez ott is jelenthet problémát, mikor a tulajdonos a vállalatból ki szeretné venni a nyereséget. Magyarországon lényegesen kisebb a nyereségadó, viszont az osztalékadó az már magasabb.
Persze itt is tömné a keletkezett lékeket, és fal mellett bejelentette, hogy az e-számlák bevezetésével 127 millió többletbevétellel számol, és megadóztatná 200 millió euróval a bankokat, oligo- és monopóliumokat. Szlovákiában eddig is volt ún. bankadó, bár kisebb mértékű, mint Magyarországon. Pellegrini kormány 2020-ra a bankadót lényegében megduplázta, viszont mikor jött a járvány, a hiteltörlesztési moratórium bevezetésekor a kormány simán eltörölte a teljes bankadót.
Az egyéni vállalkozók adóztatása
A negyedik felvonásra egészen e hét hétfőéig várni kellett, és komoly sarcot jelentett be Igor Matovič. Elöljáróban bemutatta, hogy míg egy alkalmazott évente 8 ezer eurót fizet be átlagosan adó- és járulékként, addig az egyéni vállalkozók csak kétezret.
Tulajdonképp az egyéni vállalkozókat bűnbakká kiáltotta ki Igor Matovič. Saját tapasztalatából kiindulva, úgy döntött, amennyiben a bevételeket eltagadják, akkor a meglévő bevételekre ró majd ki több adót. Ennek pedig egyenes következménye lesz a feketegazdaság növekedése.
Mert a pénzügyminiszter szerint az egyéni vállalkozó az nem vállalkozó, inkább olyan, mint egy alkalmazott a gyártósor mellett. Csakhogy ez az iparos a járvány idején nem mehetett kurzarbeitra, sem más foglalkoztatási támogatást nem kapott. Kockáztat, felel a vagyonával, nincs szabadsága, ezért nagy kegyesen az alkalmazotti 39+19 kulcs helyett csak 29+19-es kulccsal sújtják.
Komoly szigorítást jelent, hogy eltörli az átalányköltség rendszerét, ami a magyar KATÁ-hoz hasonló. Helyette bevezetné az átalányadózást. Igaz itt nem kell könyvelést vezetni, nem kell számolnia adóellenőrzéssel, csupán a bevételeket kell vezetni, és annak 29 százalékát elvezetni adó- és járulékképp. Ha valaki 1000 eurót számláz havonta, akkor 290 euró befizetésével az összes adó- és járulékkötelezettségét teljesítheti.
Matovič szerint is az egyéni vállalkozók adóztatásának kiigazítása lesz a reform legnehezebb lépése, mert negyedmillió embert érint ez negatívan.
És a vendéglátósok
Javaslata szerint, a vendéglátóipar ÁFA-kulcsát az eddigi 20 százalékról 10 százalékra mérsékelné, viszont a számlán kötelezően fel kellene tüntetni 9 százalékos borravalót.
Azaz a 100 eurós nettó számlához jönne a kilenc eurós borravaló, és a 109 euróból számolná ki az ÁFA-tartalmat, ami 10,9 euró. Így a megrendelő sem fizetne többet, és a vendéglátós is több bevételhez jutna. Eddig is volt borravaló, persze arra nem tudta rátenni a kezét az adóhivatal, és abból fizették a minimálbéren alkalmazottakat.
Persze ezt sem adná ingyen. Négy feltételhez kötné Matovič. Az étlapon fellelhető összes tételből legyen gyermekadag, méghozzá fél áron. Legyen EKO-menü, a vékonyabb emésztőrendszerrel bíróknak. Azaz fél adag 3/4-es áron, ezzel is csökkentve az ételpazarlást. Minden ételhez járjon automatikusan egy kancsó víz. A teljes borravaló az alkalmazottak jutalmazására legyen szétosztva, hogy ebből is lehessen adót lehúzni. A javaslata szerint pedig a megrendelőnek joga lesz a számla kikérésekor a borravalót megtagadni.
Persze tett még egy érdekes bejelentést, miszerint minden 60. életévét betöltöttnek, aki július 1-jétől az év végéig, beoltatta magát, vagy aki be fogja oltatni magát az év végéig, azok kapjanak 300 eurós rekreációs és gasztrobónuszt.
Összegezve
az első három előadásban még nyomokban fellelhető volt némi szakmaiság, a negyedik viszont már teljes bohózattá alakult.
Ahol az adózás témáját elviszi az eko-menü, vagy az asztalon lévő kancsó víz, a borravaló, ott már kár komolyságról beszélni.
Mindenesetre hiába hívja adó-forradalomnak, ez is csak arról szól, hogy megmaradjon az állami költségvetés bevételi oldala, nem valósít meg semmilyen forradalmi tettet. Mi lett volna, ha először célokat tűztek volna ki. Ennek arányában módosíthatták volna a kiadási oldalt, a felesleges dolgokat eleresztették volna, és ez alapján lehetett volna egy új, karcsúbb adórendszert kialakítani.
Az adóforradalom olyan, mint amilyen a tömeges tesztelés volt. Még ha találunk is benne pozitívumokat, a tapasztalat azt mutatja, hogy majd Matovič hatalmas egója agyonnyomja azt. Mert a tapasztalat azt is mutatja, hogy Matovič egy centet sem ad olyan ötletre, ami nem az ő fejéből pattant ki. Ami viszont az ő ötlete, arra mehetnek a milliárdok.
Igor Matovičról pedig egyre inkább bebizonyosodik, hogy „fenomenális” ötletei vannak, viszont egyiket sem tudja megvalósítani. Sokak szerint az ok egyszerű. Matovič az a tipikus politikus, aki nem menedzser, nem tud irányítani, illetve nincs, akit irányítson, mert egyedül van, nem áll mellette senki. És a pártjában sincsenek ilyen emberek.
Még az a szerencse, hogy teljesen lezárták az országot, és az emberek nem az adójavaslatokról fognak beszélni.