Erős nyolc napja volt Igor Matovič volt szlovák kormányfőnek, aki immár pénzügyminiszteri beosztásából, négy részletben elkövetett esztrádműsor keretében mutatta be az adóreform javaslatát, amit nemes egyszerűséggel csak adóforradalomnak nevezett el. Hát a fogalmakon lehet vitatkozni, mindenesetre kő kövön nem marad a mára kissé háttérbe szorult volt kormányfő javaslatözönében. Újra beigazolódott az az óangol mondás, ha egy kormány ülésezik, akkor senkinek a vagyona és az élete nincs biztonságban.
Az új szlovák kormány már a tavaly tavaszi beiktatásakor tudatában volt annak, hogy a tíz évvel ezelőtti tátrai tigris,
az elmaradt reformok a szlovák gazdaság lassulását hozták. Annyira, hogy tavaly a fránya magyarok is visszaelőzték a szlovák gazdaságot, ami persze nem kapott elégséges publicitást a szlovák sajtóban, mondhatni igyekeztek elhallgatni.
Nem csoda, hiszen ez becslésem szerint, ötször súlyosabban érinti a szlovák néplelket, mint a magyarét, ha esetleg az hallana a románok beelőzéséről. De hagyjuk a Kárpát-medencei kisnemzetek szerszámméregetését, inkább visszatérnék oda, hogy már a tavalyi kormányprogramban leszögezték, hogy komoly reformfolyamatok beindítására volna szükség, szinte minden területen. Főleg annak függvényében, hogy az azt megelőző Robert Fico fémjelezte kormányok alatt semmi hasonlóra nem történt kísérlet.
A pénzügyminiszter maga is azzal indokolta az igazi adó-forradalmalt, hogy ez azért is szükséges, mert a környező országok, köztük
Hogy a lépést tartani tudja az ország, ahhoz alapvető reformok kellenek.
Az új kormány szerencsétlenségére rögtön nyakába kapta a koronavírus járvány első (és állapítsuk meg, hogy az eddig legenyhébb) hullámát, ami elvitte az energiákat. Az is tény, hogy a válságnak Szlovákia egy négypárti koalícióval vágott neki, amelynek a fő mozgatórugója, Robert Fico évtizede taró kormányzásának leváltása volt, és meglehetősen komoly nézetbeli eltérésekkel érkeztek.
A járvány természetesen elvitte az energiákat, és a vele járó stressz olyan viszonyokat teremtett, ami majdnem a kormány széteséséhez vezetett.
A kormánykoalíció nem bomlott szét, de Igor Matovičnak fel kellett adnia a kormányfői posztot, és cserélt a pénzügyminiszterével.
Innentől az az érzése, hogy a kormányt két dolog tartja vissza a széthullástól. Egyrészt Robert Fico és Peter Pellegrini visszatérésétől való félelem, illetve az elkövetkező évek busás EU-pénzeinek ígérete. Márpedig az nem kevés. Ott van a 2021-2027-es időszak pénzei (cca. 13 milliárd euró), a 2014-2020-as időszak forrásainak a felét sem hívták le, ebből cca. 8 milliárd eurót kellene elkölteni még 2023-ig, illetve ott van a 6 milliárdnyi összeg a megújulási alapból.
Persze Szlovákiának mindig is gondjai voltak a merítéssel. A megújulási programot is sikerült időben elfogadtatni, sőt az első előlegek is megérkeztek, viszont az Európai Bizottság már jelezte, hogy nem fogja tudni folyósítani a megújulási alapból a pénzeket, ha Szlovákia nem teljesíti a programban vállalt mérföldköveket. Jelen esetben reformokat kellene végrehajtani az oktatásban, az egészségügyben, az igazságszolgáltatásban, illetve a fiskális rendszerekben, amelynek meghatározó része volna a most bejelentett adó- és járulékreform.
Persze már folyik a huzavona az összes említett reformjavaslat körül, és ebbe csatlakozott be Igor Matovič. Igaz, ő már pár hónappal előbb is belengetett egy variánst, melyben a jelenlegi 25 eurónyi családi pótlékot, ami kiegészül 23 és 46 euró közötti adóbónusszal gyermekenként, felemelte volna 200 euróra. Kell is, mert Szlovákiának van az egyik leggyorsabban elöregedő társadalma, és ha nem változtatnának semmin se, ez a nyugdíjrendszer 10 éven belül összeomolna. Persze ez fölül egymilliárd eurónyi léket ütött volna a költségvetésen, amit ÁFA-kulcs 25 százalékra való emelésével kompenzált volna. Természetesen az adóemeléssel egyetlen liberális sem érthet egyet, így tett a kormányon belüli nagy ellenlábasa is, Richard Sulík, gazdasági miniszter.
Igor Matovič értett az üzenetből, így ezt a kényes pontot kihagyta, helyette máshol keresgélt. De kezdjük az elején. A showműsor első, vasárnapi felvonásában bejelentette a gyermektámogatási intézkedéseit.
Természetesen maradt a havi 200 eurósa támogatás, igaz a nem dolgozó szülőknek csak 100 euró jár.
A szolgáltatói jegyeket különböző önképző körökben lehetne csak elkölteni, hogy minél több tehetség tudja kibontakoztatni a képességeit. Matovič kritikusai mondják is, hogy ez nem a gyermekek jobb jövőjéről szól, hanem arról az illúzióról, hogy bárkiből lehet sztár. A többségnek pedig marad a romló iskolarendszer, amit az önkormányzatok cipelnek a hátukon. Az ellenzék azt is megkérdőjelezi, hogy egyáltalán ki tudják-e majd építeni a szolgáltatói jegyekhez szükséges rendszert, mert hiába előzi meg Szlovákia Magyarországot a digitalizációs rangsorban, az e-karantén rendszert egy éven keresztül sem tudta beindítani. Lehet jobb, nevesebb auditor cégekkel dolgozik Szlovákia.
Természetesen a gyermektámogatások miatt keletkezett hiányra is megtalálta Matovič a megoldást. Első lépésben 200 millióval csökkentené a védelmi kiadásokat (nagyon populáris), majd elbocsátana 8 ezer embert a közszférából (180 millió euró), 100 millióval többet szedne be a szerencsejátékokból, 20 millióval kevesebb nyereséget engedne az egészségpénztáraknak, és az is mind populáris intézkedés.
azaz akinek egymillió euró felett van a vagyona, annak évente a vagyon 0,1 százalékát be kellene fizetni, amiből 20 millió euróra számít. Persze ehhez évente a gazdagoknak már vagyonbevallást is le kellene adni az adóhivatalban, hogy jöhessenek a vagyonosodási eljárások.
Az is tény, hogy az adóbónuszok miatt kisebb lesz a befizetett jövedelemadók összege, ami viszont a szlovák rendszerben egyenesen az önkormányzatoknál landol. Tehát az önkormányzatok is megsínylik úgy 200 millióval a reformot. No meg azzal is számol, hogy a rendszerben „dinamikus hatásként“ keletkezik 150 milliónyi pluszbevétel.
Hétfőre hagyta a az adókat és járulékokat egyszerűsítő javaslatait. Az eddigi rendszert csak a végzett könyvelők értették, annyira bonyolult volt. Járulékokat fizete a munkavállaló és a munkaadó is, meg jött az adó amihez pár használható kedvezmény is járult. Példaként elmondható, hogy az ami Szlovákiában 1000 eurós bruttó bérnek számít, az a munkaadónak 1352 eurónyi bérköltséget jelent, és végeredményben az alkalmazott abból tisztán 773 eurót vihetett haza.
Ez jóval magasabb adóéket jelent, mint ami Magyarországon van.
javarészt az utóbbi években ezért is választják egyre ritkábban célországnak Szlovákiát.
Az új javaslat valóban egyszerűsít. A munkavállaló befizeti a bér után a 39 százaléknyi összesített járulékot, majd az alkalmazott megfizeti a bér utáni 19 százalékos jövedelemadót.
Az egyik probléma az, hogy nem csökken ezzel a munkaerő költsége.
A másik pedig az, hogy azt senki sem tudja, miképp is osztanák majd el az összesített járulékokat. Ebben az okoz gondot, hogy Szlovákiában az állami mellett működik pár magán egészségpénztár is, amelyek eddig egyenesen kapták a pénzt a járulékfizetőktől. Ebben a centralizált rendszerben viszont benne van az a veszély, hogy az állam fokozatosan kiéhezteti a magán egészségpénztárakat.
Matovič természetesen hétfőn is mellékelte, hogy miből is fedezné az átalakítást. Egyrészt szerinte 300 milliót jelentene a járulékok kivételeinek megszüntetése, 250 milliót az adókivételek megszüntetése. Szerinte ebben a rendszerben már érdemes volna legális munkát vállalni, ami 250 millió eurót hozna. Az egységes beszedéssel 50 milliót spórolna az állam, és természetesen itt is odabiggyesztette a „dinamikus hatást“, 100 millió euró képében.
Igor Matovič kedd délután pedig elénk tárta az adóreform harmadik részét, amely a vállalatok adózását érintette.
Ezzel, állítólag 273 millió eurót spórolnának a vállalatok. Az igazság biztosan odaát van, hiszen a vállalatok kétharmada kisebb cég, 48 ezer euró alatti bevétellel, amelyeknek csak 15 százalék a nyereségadójuk. Majd kiderül, mindenesetre további pontként rugalmasabbá tenné a produktív beruházások utáni leírásokat, illetve lehetővé tenné azon vállalkozások csoportos adózását, amelyeknek azonos a tulajdonosa vagy tulajdonosai.
Ez ott is jelenthet problémát, mikor a tulajdonos a vállalatból ki szeretné venni a nyereséget. Magyarországon lényegesen kisebb a nyereségadó, viszont az osztalékadó az már magasabb.
Persze itt is tömné a keletkezett lékeket, és fal mellett bejelentette, hogy az e-számlák bevezetésével 127 millió többletbevétellel számol, és megadóztatná 200 millió euróval a bankokat, oligo- és monopóliumokat. Szlovákiában eddig is volt ún. bankadó, bár kisebb mértékű, mint Magyarországon. Pellegrini kormány 2020-ra a bankadót lényegében megduplázta, viszont mikor jött a járvány, a hiteltörlesztési moratórium bevezetésekor a kormány simán eltörölte a teljes bankadót.
A negyedik felvonásra egészen e hét hétfőéig várni kellett, és komoly sarcot jelentett be Igor Matovič. Elöljáróban bemutatta, hogy míg egy alkalmazott évente 8 ezer eurót fizet be átlagosan adó- és járulékként, addig az egyéni vállalkozók csak kétezret.
Mert a pénzügyminiszter szerint az egyéni vállalkozó az nem vállalkozó, inkább olyan, mint egy alkalmazott a gyártósor mellett. Csakhogy ez az iparos a járvány idején nem mehetett kurzarbeitra, sem más foglalkoztatási támogatást nem kapott. Kockáztat, felel a vagyonával, nincs szabadsága, ezért nagy kegyesen az alkalmazotti 39+19 kulcs helyett csak 29+19-es kulccsal sújtják.
Komoly szigorítást jelent, hogy eltörli az átalányköltség rendszerét, ami a magyar KATÁ-hoz hasonló. Helyette bevezetné az átalányadózást. Igaz itt nem kell könyvelést vezetni, nem kell számolnia adóellenőrzéssel, csupán a bevételeket kell vezetni, és annak 29 százalékát elvezetni adó- és járulékképp. Ha valaki 1000 eurót számláz havonta, akkor 290 euró befizetésével az összes adó- és járulékkötelezettségét teljesítheti.
Matovič szerint is az egyéni vállalkozók adóztatásának kiigazítása lesz a reform legnehezebb lépése, mert negyedmillió embert érint ez negatívan.
Azaz a 100 eurós nettó számlához jönne a kilenc eurós borravaló, és a 109 euróból számolná ki az ÁFA-tartalmat, ami 10,9 euró. Így a megrendelő sem fizetne többet, és a vendéglátós is több bevételhez jutna. Eddig is volt borravaló, persze arra nem tudta rátenni a kezét az adóhivatal, és abból fizették a minimálbéren alkalmazottakat.
Persze ezt sem adná ingyen. Négy feltételhez kötné Matovič. Az étlapon fellelhető összes tételből legyen gyermekadag, méghozzá fél áron. Legyen EKO-menü, a vékonyabb emésztőrendszerrel bíróknak. Azaz fél adag 3/4-es áron, ezzel is csökkentve az ételpazarlást. Minden ételhez járjon automatikusan egy kancsó víz. A teljes borravaló az alkalmazottak jutalmazására legyen szétosztva, hogy ebből is lehessen adót lehúzni. A javaslata szerint pedig a megrendelőnek joga lesz a számla kikérésekor a borravalót megtagadni.
Persze tett még egy érdekes bejelentést, miszerint minden 60. életévét betöltöttnek, aki július 1-jétől az év végéig, beoltatta magát, vagy aki be fogja oltatni magát az év végéig, azok kapjanak 300 eurós rekreációs és gasztrobónuszt.
Összegezve
Ahol az adózás témáját elviszi az eko-menü, vagy az asztalon lévő kancsó víz, a borravaló, ott már kár komolyságról beszélni.
Mindenesetre hiába hívja adó-forradalomnak, ez is csak arról szól, hogy megmaradjon az állami költségvetés bevételi oldala, nem valósít meg semmilyen forradalmi tettet. Mi lett volna, ha először célokat tűztek volna ki. Ennek arányában módosíthatták volna a kiadási oldalt, a felesleges dolgokat eleresztették volna, és ez alapján lehetett volna egy új, karcsúbb adórendszert kialakítani.
Az adóforradalom olyan, mint amilyen a tömeges tesztelés volt. Még ha találunk is benne pozitívumokat, a tapasztalat azt mutatja, hogy majd Matovič hatalmas egója agyonnyomja azt. Mert a tapasztalat azt is mutatja, hogy Matovič egy centet sem ad olyan ötletre, ami nem az ő fejéből pattant ki. Ami viszont az ő ötlete, arra mehetnek a milliárdok.
Még az a szerencse, hogy teljesen lezárták az országot, és az emberek nem az adójavaslatokról fognak beszélni.
Az idei gyengélkedés után jövőre már elkezdődhet a gazdaság újbóli fellendülése. Az Equilor Befektetési Zrt. csütörtöki sajtóeseményén mutatták be a legfrissebb előrejelzéseket, amely fordulatot hozhat a hazai teljesítményben.
Újabb szakértő mutatott rá a tiszás ötlet Achilles-sarkára, ezúttal a kormánykritikus lap hasábjain.
A tények makacs dolgok.
Ennek sokan nem fognak örülni.
A miniszterelnök emlékeztetett, már egy éve annak, hogy Mario Draghi megkongatta a vészharangot az Unió versenyképessége kapcsán, és a helyzet azóta csak rosszabb lett.
Óriási bejelentés érkezik pénteken.
Elkezdődött a sótalanító berendezések beszerelése a parajdi bányakatasztrófa által sújtott térségben.
