Magyarország kimentheti magát az európai energiaválságból: jól betáraztunk gázból a szakértő szerint

A Gazprom vezetője szerint Európa felkészületlenül várja a telet. Ez pontosan mit jelent?

A Gazprom vezetői arra utaltak, hogy jelenleg az európai gáztárolók töltöttsége 75 százalék körül mozog, pedig ilyenkor közel 100 százalékosnak kellene lenniük. Minden évben október elseje környékén indul a fűtési szezon, tehát eddig lehet feltölteni a gáztárolókat, ezután pedig kitárolás folyik nagyjából április közepéig.

Mi okozza a hiányt?

A koronavírus-járvány végével a világgazdaság nagyon gyorsan talpra állt és ez drasztikusan megnövelte az energiahordozók – különösen a földgáz – iránti globális keresletet.

de például a kőolaj és kőszén esetében ez nem történt meg. A gázkereslet növekedése különösen Ázsiában jelentős, mivel a földgáz fűtésre való átállás segítségével szeretnék javítani nagyvárosi levegő minőségét, ami különösen Kínában egy fontos politikai cél. De a kereslet Európában is a becslések szerint 16%-kal nőtt az első félévben.

A hiányhoz hozzájárul az Európában már évek óta tartó erőteljes energiafordulat, aminek következtében a nukleáris- és szén alapú elektromos áram termelés szerepe háttérbe került a megújulók javára. Úgy gondolom, hogy

mivel a földgáz erőművek megléte biztosítja a folyamatos és stabil áramellátást.

Európa nagy gáztermelői közül Norvégia nem tudta jelentősen növelni a kínálatát. A cseppfolyós földgázkínálat jelentős részét felszívta az éhes és magasabb árakat kínáló ázsiai piac, míg Oroszország növelte termelését, de a szerződéses kötelezettségein felül nem tudott vagy akart többletgáz eladni Európa felé. Ezen tényezők hatására jóval kevesebb gáz érkezett a kontinensre. 
A helyzetet rontja, hogy a fűtési szezon végére, tehát idén áprilisra, a hideg tél és a hűvös tavaszi időjárás miatt megcsappant a korábban rekordmagas betárolt európai gáz mennyisége. Ennek a pótlása pedig nem történt meg a megugró kereslet és a gyenge kínálat miatt.

Ennek ellenére Magyarország ellátása biztosított?

Magyarország szerencsésebb helyzetben van, mert már 5,4 milliárd köbmétert betároltunk a 6,1 milliárd köbméteres teljes kapacitásból, bár sokat jelentett, hogy viszonylag sok földgáz maradt meg az előző téli időszakból is. A magyar éves átlagos fogyasztás nagyjából 10 milliárd köbméter, amihez képest a tárolókapacitás európai viszonylatban magasnak számít. 
Érdekesség, hogy

Ez utalhat arra, hogy a Gazprom rájátszhatott a kialakult helyzetre, de alapvetően több tényező együttesen okozza a hiányt, többek között, hogy mindenki a földgáz felé fordult.

A magyarok nagy energiafogyasztóknak számítanak?

Nem. Az Európai Unió közel 500 milliárd köbmétert használ fel éves szinten.

viszont európai szinten már valóban lesznek vállalkozások, amelyek a termelés korlátozására kényszerülnek.

Veszélyben lehet az európai ipar?

A gázárra érzékeny iparágakra valós veszélyt jelent a kialakult helyzet. A termelést korlátozó vagy szüneteltető szándékot elsősorban és első körben az óriási földgázigényű műtrágyagyártók jelezték. A magas gázárak a műtrágya árak megugrását fogják szinte biztosan okozni, mivel a szektor fő költsége a földgáz beszerzése. Ennek következtében

Magyarországnak az export miatt jól is jönne a mezőgazdasági árak növekedése, de közben nagyon energiaszegény ország is vagyunk, ezért az energiaárak emelkedésének mi inkább a vesztesei vagyunk.

Egy közelmúltban megjelent jelentés szerint Németország az elmúlt harminc év legnagyobb mértékű üveggázhatású gáz-kibocsátását produkálhatja 2021-ben. Mi ennek az oka?

Németországban 15 évvel ezelőtt elindítottak egy nagyon komplex energiaátmenetet, aminek célja a megújuló energia népszerűsítése, de ezt több esetben nagyon erőltetetten és átgondolatlanul csinálják. Németországban nagyon erős a zöld gondolkodás, ezt jól mutatja, hogy a közelmúltban tartott németországi választásokon a Zöldek lett a harmadik legerősebb párt.

A német zöldpolitika legfőbb célkitűzései közé tartozik, hogy az országban 2022-re végleg bezárják az atomerőműveket, valamint 2038-ig akarják kivezetni a szénerőműveket. Azonban a helyébe lépő megújuló energia megfelelő tárolás nélkül alkalmatlan arra, hogy pótolja ezeket a kieső hagyományos kapacitásokat.

A koronavírus-járvány következtében a globális energiakereslet és a CO2 kibocsátás 2020-ban visszaesett. Azonban a járvány elmúltával, és a jegybankok élénkítő politikája, valamint az államok költségvetési ösztönzései miatt az energiaigény most gyorsan nő. A hirtelen megugró kereslet nyomására

ami drasztikusan növelte a károsanyag-kibocsátás mértékét.

Nem voltak elegendőek a megújuló energiaforrások?

Nagyon jó irány a zöldenergia, de észre kell venni, hogy jelenleg nem tudja biztosítani a folyamatos energiaellátást, mivel a megújuló energiaforrások túlságosan ki vannak téve az időjárásnak. A jelenlegi tudásunk alapján

Ezek a földgázerőművek tudják leginkább kiegészíteni az időjárásfüggő megújulókat, hogy stabil és folyamatos legyen az áramellátás. A valós változáshoz azt kellene elérni, hogy a megtermelt energiát hatékonyan tárolhassuk.

Más országok is hasonló helyzetben vannak, mint Németország?

Alapesetben igen, de ilyenkor mindig Németország kerül középpontba, mert ők a zöldítés éllovasai és szószólói, pedig

Mi ennek az oka?

Az energiarendszer alapját ők a szélerőművekre helyezték, de az elmúlt pár hónapban gyenge volt a szélenergiatermelés az időjárás miatt. Különösen sújtotta a szigetországot, hogy alacsony volt a cseppfolyósított földgáz beszállítása Európába és a Brexit is tovább nehezítette a helyzetet. Az utóbbi következtében jelentős a szállítmányozási szektorban a munkaerőhiány, ami miatt nem biztosított a töltőállomások üzemanyag ellátása. Már a hadsereget kellett bevetni, mert

Azt gondolom, hogy az egységes unió jobban tudja kezelni az ilyen válságokat, mint a kívülálló Egyesült Királyság.

Az atomenergia nagyon vitatott téma egész Európában. Többek között a magyar és a francia kormány is arra kéri az európai döntéshozókat, hogy a nukleáris energiát építsék bele az EU zöldpolitikájába. Az atomenergia valós megoldás lehet a hiányra?

Az atomenergia jó alternatíva, de a jelenleg használt technológiával komoly gondok vannak. Az egyik legnagyobb problémája, hogy

A múltban bekövetkezett katasztrófák miatt sokkal szigorúbb szabályokat vezettek be, aminek következtében a hetvenes évek áraihoz képest most nyolc-tízszeresébe kerül egy atomerőmű megépítése reál árakon. Globálisan általános szabály – egy dél-koreai esetet leszámítva –, hogy a költségvetés három-négyszeresébe fog kerülni egy atomerőmű felépítése.

A környezetvédők is folyamatosan támadják az atomenergiát, mivel a kiégett elemekből maradó csekély mennyiségű, viszont a rendkívül sugárzó anyagot százezer évig tárolni kell és sajnos ennek jelenleg nincs valós megoldása.

Az atomenergia előnyeihez lehet sorolni, hogy nincs CO2 kibocsátása, valamint jól tervezhető és szabályozható áramot ad, de ahhoz, hogy valós alternatívaként működjön, komoly fejlesztéseket kellene végrehajtani, ami környezetvédelmileg elfogadhatóvá és olcsóbbá teszi ezt a megoldást.

Visszatérve az elszálló energiaárakra. Magyarországon a rezsicsökkentésnek köszönhetően az energiaárak hatóságilag szabályozva vannak. Ezt a korábban sokat kritizált gazdasági modellt egyre több nyugati ország alkalmazná. Jól működne egy magyarhoz hasonló rezsicsökkentési program Európában?

Azokban az esetekben, ahol befagyasztották az árakat, az a tendencia figyelhető meg, hogy a hatósági és a piaci árak eltávolodtak egymástól. A nyolcvanas években Magyarország már próbálkozott rezsicsökkentéssel, de ugyanúgy begyűrűzött az olajárrobbanás hazánkba is, mert egyszerűen nem bírta a költségvetés.

A jelenlegi rezsicsökkentés is óriási terhet ró a költségvetésre, mivel Magyarországon nagykereskedelmi szinten szabadpiac van. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok szabadpiaci – európai – áron vásárolnak földgázt. Úgy gondolom, hogy a legtöbb európai ország meg fogja tartani a kiskereskedelmi árakat és a leginkább rászorulóknak fognak majd támogatást adni, mert a magyarországi rendszer hosszú távon nem fenntartható.

A mai magyar kiskereskedelmi földgáz árfolyama 32-33 euró/megawattóra, miközben a gáz nagykereskedelmi ára már 70 euró/megawattóra felett van. Normális esetben a kiskereskedelmi árak átlagosan kétszer akkorák, mint a nagyker árak, mivel a lakossági fogyasztásnál nem kizárólag a molekulát veszem meg, hanem az egész szolgáltatást, ami magába foglalja a hasznokat, az adókat, a tárolási és szállítási díjakat.

ami megroppantaná a lakosságot.

Lehet a rezsicsökkentésnek piactorzító hatása?

Nagyon jelentősen torzít. Ha valaminek mesterségesen alacsonyan tartják az árát, akkor abból többet fogunk fogyasztani.

2013-ban vezették be a rezsicsökkentést és azóta szerencsések voltunk, mivel nem nőtt jelentősen a földgáz ára, de ez most változott. Alapvetően 2025-ig magas árakra számítok, amihez hozzájárul, hogy néhány éve elindult egy erős zöldítési forradalom. A legnagyobb probléma, hogy technológiailag még nem tartunk ott, hogy megújuló energiával kiváltsuk a fosszilis energiahordozókat. 

Akkor a zöldítés egyelőre még csak politikai ügy?

Részben igen, de a klímaváltozás egy valódi és sürgető probléma. A zöldítésnek óriási a tőkeigénye, az energiaátalakításra nem szabad úgy gondolni, hogy napok alatt megoldható.

Az emberiség mindig olyan energiahordozó felé mozdult, ahol a befektetett energiának a többszöröse jött vissza és most jött el az idő, hogy környezetvédelmi okokból kevésbé hatékony megoldás felé lépjünk, hogy elkerüljük az ökológiai katasztrófát. Közben azonban biztosítanunk kell a megfizethető energiát. Ez a két erő egymással ellentétes. A rövidtávon gyorsan dráguló energiaköltségek miatt lépett vissza most egy lépést Németország, mivel az elszálló árak miatt emberek és iparágak szorulhatnak ki az ellátásból. Jó lenne azonban, ha több szakértelem és kevesebb politika hatná át ezt az átalakítást, mivel ezzel lehetne kevésbé fájdalmassá tenni ezt az átmenetet. A helyzet hasonló, mint a víruskezelésnél, amikor szintén a politikusok hozzák meg a döntéseket a szakértők helyett.