Gazdasági erejükkel visszaélve az óriásvállalatok vezérigazgatói rákényszeríthetik az emberekre a saját értékrendjüket – írja a Spiked oldalán Frank Füredi.
Gyakran úgy tűnik, hogy a legnagyobb globális vállalatok vezérigazgatói a saját kezükbe veszik a társadalmi kérdések irányítását – írja a Spiked. A lap szerint erre tökéletes példa, hogy rengeteg vállalat állt be az újonnan alakult független GB News hírhálózat elleni bojkott mögé. Kampányt szerveztek, hogy a cégek ne hirdessenek a GB News felületein. Többek között az IKEA és a Vodafone is gyorsan csatlakozott a kezdeményezéshez.
Sok régivágású konzervatívot meglepett, hogy a kapitalista cégek milyen könnyedén állást foglaltak a GB News ellen. Több megszólaló szerint
és az csak egy egyszerű PR tevékenység részükről. Sokak szerint a kapitalista cégek felelősségvállalása nem fog sokáig tartani és nincs akkora hatással a közhangulatra, mint amennyire elsőként látszik.
A Wall Street Journal újságírója szerint a felvilágosult kapitalizmus nem az amerikai üzleti közösséget egészét ragadta meg: a problémát nem maguk a vállalatok jelentik, hanem a vezetők kicsi, de nagy befolyással rendelkező csoportja, akik gyakran már a politikánál is nagyobb befolyással bírnak
Füredi szerint ez az értékelés azonban figyelmen kívül hagyja a vállalati világban uralkodó ideológiai szemlélet drámai átalakulását. A Harvard Business Review megjegyzi, hogy ezek a tartalmak sokszor megjelennek a felsőoktatásban is. A Forbesnak is dolgozó kommentáror szerint
a woke jó hatással van a haszonkulcsra.
A kapitalizmus tehát erős újramárkázáson esett át – tette hozzá a Forbes munkatársa. A mainstream média szerint
A vállalati ideológia átformálásában nagy szerepet játszott a Black Lives Matter (BLM) mozgalom. A gigavállalatok pedig már nem csak a piaci részesedésért versenyeznek, hanem azért is, hogy ideológiai álláspontjukat minél inkább megmutassák. Ez akkor vált nyilvánvalóvá, amikor 2020 nyarán a Nike, az Apple és a Spotify is beállt a BLM mozgalom mögé.
– írja a Füredi. 2021 áprilisában több mint 120 vezérigazgató, üzleti vezető és ügyvéd ült össze, hogy politikai jellegű kampányt szervezzenek. A vezetők arról tárgyaltak, hogy visszavonják a támogatásokat és nem visznek cégeket és munkahelyeket olyan államba, ahol elfogadták a republikánus választási törvényt. A kezdeményezés támogatói szerint a beavatkozás szükséges volt a demokrácia jövőjének biztosítása érdekében. A kapitalista oligarchák online tárgyalása szinte azonnal mozgósította az egész vállalati szférát. Több mint 300 erős vállalat vezetői, hírességek és a kulturális elit tagjai is csatlakoztak a mozgalomhoz és alá is írták a New York Times-ban megjelent egész oldalas nyilatkozatot. Többek között az Amazon, a BlackRock és a Google is az aláíró cégek között voltak.
– írja a Spiked hasábjain Füredi hozzátéve, hogy korábban a kapitalistákat a profit érdekelte és kevésbé foglalkoztak a társadalom véleményével. Mára sok vállalat lép be a politikai életbe, hogy közvetlenül befolyásolhassák a kormányt és a törvényalkotást – folytatja gondolatmenetét.
– írja az elemzés arra hivatkozva, hogy a Twitter és a Facebook is letiltotta Donald Trumpot és az Amazon is eltüntette a konzervatív könyveket a webáruházból.
A woke vállalatok felemelkedése
Az elmúlt évtizedekben az egyetemek voltak a kulturális harcok központjai, itt csaptak össze a különböző ideológiák. Az 1970-es években jelentek meg a woke kapitalizmus első jelei, ami mögött a nagyvállalatok és intézmények álltak.
Ezután az 1980-as és az 1990-es években a cégek egyre nyitottabbá váltak a progresszív értékek iránt. A legfőbb üzenetek és vállalások közé tartozott a környezetvédelem és a fenntarthatóság, de egyre komolyabban vették a vállalatok a faji és nemi egyenlőtlenség kérdését.
A következő évtizedekben a vállalatok gyökeresen átalakították a belső struktúrájukat. A munkahelyi kapcsolatok jelentősen formalizálódtak és a magatartási kódexek fokozatosan korlátozták a hagyományos, addig elfogadott viselkedést. Az elmúlt 10-15 évben a vállalatok egyre inkább internalizálták az identitáspolitikai szemléletet és egyre több vezérigazgató kezdte támogatni a baloldali woke mozgalmakat. Ebben az időszakban a vállalatok politikai aktivitása jelentősen megnőtt – írja a Spiked.
Az elmúlt évtized történései drámai változásokat hoztak az amerikai pártok hozzáállásában a vállalati hatalommal kapcsolatban. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a konzervatívok egyre kevésbé támogatják az üzleti vállalkozásokat, legalábbis a Financial Times adatai szerint az amerikai vállalati világba vetett bizalom a republikánus szavazók között a tavaly októberi 53 százalékról 39 százalékra csökkent 2021 májusára.
Növekvő politikai befolyás
Ebben közrejátszhat, hogy egyre több gigavállalat áll be bizonyos mozgalmak mögé. Vivek Ramaswamy, aki 2021 januárjában hagyta ott a biotechnológiai Roivant Sciences vezérigazgatói székét elmondta, hogy
– mondta el a New York Post-nak a volt vezető. Sok vezérigazgató elvárja a vállalattól, hogy támogassák a legújabb woke divatokat – tette hozzá Ramaswamy.
Füredi szerint a woke kapitalizmus és a vállalatok politikai életbe történő beleavatkozása sokkal nagyobb veszélyt jelent a demokráciára, mint az egyetemeken működő cancel culture. A vállalatok a gazdasági erejüknél fogva veszélyt jelenthetnek az emberek megélhetésére, amivel engedelmességre kényszeríthetik őket – írja a cikke. Füredi szerint a woke vállalatok hatalmának megfékezése az egyik legnagyobb kihívás a demokrácia védelmében.
A woke kapitalizmus kritikusai a részvényesek erejében bíznak, de a cikk szerint ez egy kudarcra ítélt stratégia, mivel a legnagyobb befektetési alapok, mint például a BlackRock is csatlakozott a woke mozgalomhoz.
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
A Tisza-kormány tervei szerint a jelenlegi 27 százalékos áfakulcsot 5 százalékra csökkentenék.
Mindenkire egységesen érvényes, minimum 6 százalékos béremelést követelnek a svéd áruházlánc hazai munkavállalói.
Oroszország homlokegyenest szembemegy az Egyesült Államok elrettentési stratégiájával.
A Tisza-tábort a bosszúvágy tartja össze Molnár Attila Károly eszmetörténész szerint. A vele készült beszélgetésben szóba kerülnek a Tisza győzelmének és a Fidesz választási vereségének okai, Orbán Viktor politikai teljesítménye, a terjedő áldozatkultusz és a terápiás társadalom És persze a kérdés: mire kell figyelnie a konzervatívoknak?
Nem csupán kelet-közép-európai összevetésben állunk jobban több országnál.
A „queerek” sem maradnak műsor nélkül.
A magyar válogatott szövetségi kapitánya elmondta, mi nem tetszett neki a mérkőzésen.
