A francia Lafarge céget azzal vádolják, hogy közel 13 millió eurót – körülbelül 4,6 milliárd forintot – fizetett dzsihadistáknak azért, hogy a háború első éveiben zavartalanul működhessen az észak-szíriai cementgyára.
A cél nem minden esetben szentesíti az eszközt
A Lafarge cementipari cég elismerte, hogy szíriai leányvállalata közvetítőknek fizetett azért, hogy fegyveresekkel tárgyalhasson a személyzet és az áruk háborús övezeten belüli mozgásáról. Azt azonban tagadja a francia cég, hogy pénze a terroristák kezébe került volna – továbbra is azért harcol, hogy ejtsék az ellene felhozott vádakat.
A Párizsi Fellebbezési Bíróság 2019-ben elutasította az emberiség ellen elkövetett bűncselekmény vádját, viszont új eljárást indított a cég ellen a terrorizmus finanszírozása, egy uniós embargó megsértése és mások életének veszélyeztetése miatt – írja a France 24 hírportál.
Franciaország Legfelsőbb Fellebbezési Bírósága arra az álláspontra jutott, hogy
„az emberiség elleni bűncselekményekben akkor is lehet valaki bűnrészes, ha nem áll szándékában az elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatba kerülni”
– idézi a France 24.
„Több millió dollár tudatos kifizetése egy olyan szervezetnek, amelynek kizárólagos célja egy bűncselekmény elkövetése volt, elegendő a bűnpártoláshoz, függetlenül attól, hogy az érintett fél kereskedelmi tevékenység folytatása érdekében járt-e el” – részletezte a francia bíróság.
Az ítélet nem jelenti azt, hogy a Lafarge automatikusan bíróság elé kerül a legsúlyosabb vádak miatt. A bíróság úgy döntött, hogy visszaküldi az ügyet a vizsgálóbírákhoz azért, hogy felülvizsgálják a bűnpártolás vádját.
Történt már hasonló más nyugat-európai céggel: a Shell precedens
„Egy holland bíróság megállapította hatáskörét abban a kártérítési eljárásban, amelyet azoknak az aktivistáknak az özvegyei indítottak a Shell energiatársasággal szemben, akiknek házastársait a nigériai kormány még a ’90-es évek közepén végezte ki. Bár Larissa Alwin, a hágai székhelyű kerületi bíróság bírájának bejelentése jelentős győzelem a több évtizede zajló harcban, ugyanakkor a felpereseknek még bizonyítaniuk kell a Shell jogi felelősségét. A Shell továbbra is tagadja a jogsértések elkövetését.
A kivégzett áldozatok, köztük Ken Satro-Wiwa író, ahhoz az aktivista csoporthoz tartoztak, amely az „Ogoni Kilenc”-ként vált ismertté Nigériában. A csoport a Shell társaság Niger folyó deltájában végzett olajkitermelési tevékenysége ellen tiltakozott. Az aktivista csoport mind a kilenc tagját letartóztatták, és egy koncepciós eljárást követően felakasztották, ami a nemzetközi közvéleményt Nigéria akkori katonai diktátorai ellen fordította.
Larissa Alwin bíró most arra kötelezte a Shellt, hogy valamennyi olyan dokumentumot adjon át, amely segíthet tisztázni a felperesek ügyét, így különösen azokat az iratokat, amelyek szerint a Shell fizetett azért, hogy az aktivistákról hamis információkat szolgáltassanak a nigériai rendészeti hatóságoknak” – írta meg korábban a Mandiner.
Hiába harcolt a vádak ellen a Lafarge,
Nem csak magát a társaságot, de nyolc Lafarge-vezetőt, köztük Bruno Lafont volt vezérigazgatót is egy terrorista csoport finanszírozásával és/vagy mások életének veszélyeztetésével vádolnak.
A Lafarge 2014 szeptemberében hagyta el Szíriát, miután az Iszlám Állam elfoglalta a Jalabiyában lévő gyárát, mintegy 150 kilométerre Aleppótól északkeletre.
A Lafarge nem az első olyan multinacionális vállalat, amelyet azzal vádolnak, hogy emberiség elleni bűncselekményekben közreműködött, amely során emberek súlyos jogsértéseket szenvedtek el.
– húzza alá a francia lap.
Fotó: MTI/Wali Sabawoon
A zene már senkit sem érdekel, a politika vette át az uralmat: Spanyolország, Hollandia, Írország és Szlovénia is azonnal visszalépett, miután kiderült, hogy Izrael is indulhat.
Mára már ki lehet mondani, a metróhoz közeli, párizsi gyorséttermek veszélyes tereppé váltak a fiatal lányok számára.
Azok az országok aggódnak a legjobban, amelyeket legfeljebb egy sci-fiben tudnának lerohanni az oroszok.
De a cikk persze azon aggodalmaskodik, hogy emiatt hatalomra kerülhet a „szélsőjobb”.
Mi baj lehet belőle?
Elégedetten dőlt hátra a francia külügyminiszter.
Az egyik támadó arcon is köpte az ukrán fiút.
Friedrich Merz kancellár már korábban kijelölte a célt, ami nem más, mint hogy Németország adja Európa legerősebb hadseregét.
