Hatalmas eredmény: a Semmelweis Egyetem munkatársa az ország első hivatásos űrorvosa
Dr. Nagy Klaudia Vivien szakterülete a kardiológia, ezen belül az elektrofiziológia.
Az Abiboo építészeti stúdió megtervezte a Mars önálló, Nüwa nevű városának koncepcióját, amelyet 2054-ben el is kezdhetnének felépíteni. A Nüwa projekt a The Mars Society versenyére készített átfogó munka, mely könnyen lehet, hogy valósággá válik.
Összesen öt város építésének tervét készítették el, melynek fővárosa Nüwa lenne. A függőleges települések, egyenként mintegy 200.000-250.000 embernek adhatnak otthont. A marsi városok kialakításánál a meglévő technológiákat és a Mars adottságait figyelembe véve tervezték meg az emberek és más organikus élőlények új lakóhelyének szánva. A Nüwat egy szikla oldalába ágyaznák, és a bolygón elérhető anyagok felhasználásával építenék.
Nüwa a marsi sziklaváros
Az Abiboo alapítója, Alfredo Munoz úgy véli, hogy még ebben az évszázadban megvalósítható egy állandó, nagy kiterjedésű élőhely felépítése a Marson. Véleménye szerint ezen a bolygón nagyobb lehetőség lehet a letelepedésre, mint a Holdon. A Mars megfelelő erőforrásokat kínál a teljesen fenntartható település létrehozásához.
A SONet tudományos csoporttal kialakított várost egy ezer méter magas sziklafalba építenék, hogy megvédje a lakosokat a sugárzástól, és lehetővé tegye egy nagyváros felépítését anélkül, hogy hatalmas burkolatokat kellene létrehozni.
A szikla megvédené a várost a sugárzástól
Összekapcsolt alagutak rendszerét fúrnák a marsi sziklába. Az élelmet a szikla tetején lévő területen termesztenék. Munoz szerint Nüwa egyesíti a korábban javasolt felszíni és alagútlakások előnyeit. Ahhoz, hogy az embereket megvédje a sugárzás ellen és hatékony, hosszú távú megoldást kínáljon az épületek külsejének vastagnak kell lennie, amin nem szűrődik át a fény, ehhez a szikla megfelelő megoldás.
Korábbi tervek, melyek a marsi lakóhelyek kialakítását szorgalmazták a földalatti alternatívákat preferálták, esetleg lávacsövekbe vagy kráterekbe tervezték őket. Kétségkívül az ilyen épületkonfigurációk hatékonyabb és biztonságosabb technikai megoldást jelentenének, de a természetes fényhez való hozzáférés elengedhetetlen az emberi psziché jóllétéhez. Ha pedig végleges megoldást keresünk akkor ilyen jellegű szempontokat is figyelembe kell venni.
Az Abiboo marsi városát a Földön már elérhető alagút technológiával, valamint a Marson található víz és CO2 feldolgozásával nyert acél felhasználásával fejlesztenék ki. A stúdió úgy véli, hogy az élelmiszer előállítására, a hidroponikus és a villamos energia előállítására szolgáló napenergiás rendszerek már javarészt léteznek. Legnagyobb technikai akadálynak a könnyen lélegezhető levegő kérdését látják, melyet ahhoz, hogy a város életképessé váljon le kell küzdeni.
Az építkezés 2054-ben kezdődhet meg
Az építész a levegőn túl, potenciális megoldandó akadályként emeli ki az áruk és az emberek Marsra szállítását és annak finanszírozását. Ennek ellenére úgy véli, hogy a projekt 2054-ben megkezdődhet. Kezdetben földi támogatással tudna működni a marsi élet, majd pedig önfenntartová válna. A 175 beküldött projekt mind a Mars gyarmatosítására és az azon való hosszútávú élet kialakítására korlátozódott, az Abiboo döntősként szerepelt.
A cikk szerzője Szalga Bogi.