A folyamatosan robogó beruházások az európai dobogó harmadik fokára emelhetik a magyar akkumulátorgyártást.
Az Európai Unióban az akkumulátorgyártás már ebben az évben kielégítheti a belső piacon megjelenő keresletet, 2025-ben pedig már exporttermék is lehet az Európában gyártott akkumulátor, feltéve, ha a folyamatban lévő beruházások megfelelő ütemben fejeződnek be – derül ki a Transport & Environment friss jelentéséből, amit a G7 szemlézett.
Az akkumulátorok iránti kereslet drasztikusan emelkedni fog a következő években és 2030-ra elérheti a 700 gigawattórás szintet. A jelentés szerint a gyártás azonban már 2022-re a kereslet elé lép és utána már csak 2030-ra ér újra össze a kereslet és kínálat.
Az európai listát Németország vezeti, amely 2025-től a régió akkumulátorgyártásának csaknem felét fogja kitenni. A második helyet Lengyelország foglalja el 14 százalékos részesedéssel, míg Magyarország, Norvégiával, Franciaországgal és Svédországgal közel azonos, 7-8 százalékos részesedéssel a harmadik helyen áll.
A legtöbb akkumulátorgyár az autóipari értékláncban épül, mivel ez az egyik legnagyobb felvevőpiac. Magyarországon a Samsung SD és az SK Innovation van jelen.
A fejlesztésekre óriási szükség van, mivel az európai akkumulátorpiac nem tudja kiszolgálni az elektromos autók régiós piacát. 2020-ban a teljes piacot nézve az elektromos autók részesedése 5,4 százalék volt, ami az Európai Unió környezetvédelmi céljai következtében 2025-re 21, 2030-ra pedig 54 százalékra emelkedhet. A szakértők szerint az autóipar átrendeződése nyomán
A G7 rámutat arra, hogy a jelentést feltehetőleg azelőtt készítették, hogy bejelentették az SK Innovation 30 gigawattórás kapacitású magyarországi gyárának felépítését. A két – már meglévő – komáromi üzem és az új beruházás összesen 47 gigawattórás kapacitást jelent, amihez hozzáadódik a Samsung SDI valamivel több mint 40 gigawattórás kapacitása. Előfordulhat, hogy ezek a beruházások csak 2025 után fejeződnek be, de
Újrahasznosításban is az élen
Az akkumulátorok esetében nagyon fontos az elhasznált tárolók és nyersanyagok újrahasznosítása, amely egyre sikeresebb a folyamatosan bővülő cégek által keltett verseny miatt. Egyelőre az akkumulátorok gyártásához szükséges nyersanyagok jelentős részét importálja az Európai Unió, de a jövőben ezeknek az anyagoknak – a kobalt, nikkel és réz esetében 2030-ra 95 százalékának, míg a lítium-ion 70 százalékának – újrahasznosított forrásból kell származnia.
A kutatás szerint nagy esély van arra, hogy az ázsiai vállalatok az európai gyárukban kidolgozzák a saját újrahasznosítási módszerüket. A tanulmány kiemeli, hogy erre már a Samsung magyarországi gyárában van példa és
(Borítókép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)
A legnagyobb összeggel a műtrágyakirály Bige László és családja támogatta a jelenlegi kormánypártot, de olyan nevekre is fény derült, mint Romsics Ignác vagy Mellár Tamás.
Könnyen lehet, hogy Merz kancellárral is egyeztetnie kell a miniszterelnöknek a Magyarországnak megítélt uniós források feltételei kapcsán.
Hamarosan együtt ünnepelhetnek az európai vezetők és Zelenszkij.
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
Az EU-tagállamok arról vitáznak, hogy meghosszabbítsák-e az ukrán menekültek ideiglenes védelmét, miközben az új kérelmekből kizárnák a katonai szolgálatra alkalmas korú férfiakat.
Amihez hozzáadódik még a webshop bevétele.
Az UEFA elnöke levelet írt Csányi Sándornak.
Az amerikai külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságának ülésén beszélt.
