Milyen „emberséges” Heródesről beszél Magyar Péter?
A politikusoktól pedig csak annyit kérnék, hogy a csatározásaikból hagyják ki Jézus Krisztus személyét és az evangéliumot, és legfőképpen olvassanak több Bibliát.
Az óriási bizonytalanságot tovább tetőzi a folyamatos, főleg baloldalról érkező rémhírkeltés – vélekedik a járványhelyzettel kapcsolatban Fodor Márk, a Zenit Hotel tulajdonosa, akivel a vendéglátás kilátásairól beszélgettünk. Fodor szerint orosz vagy kínai vakcinával is beoltanák magukat a kollégái, ha ez a feltétele a nyitásnak, mert tudják, hogy a vendéglátás az egyik gócpontja a vírus terjedésének. Cégük egyébként napi negyedmillió forintos veszteséget termel most, de az 50 százalékos bértámogatás és a járulékmentesség sokat segít a munkahelyek megőrzésében.
Az infrastruktúra öt éven belül teherbíró képessége végéhez ér, miközben a Balaton Közép-Európa legkedveltebb pihenőtava lesz. A balatoni turizmus sorskérdéseiről, árakról és munkaerőről faggattuk tavaly Fodor Márkot, ezúttal viszont a koronajárvánnyal és a vendéglátással kapcsolatos gazdasági-politikai ügyek kapcsán kérdeztük meg.
Mi a legnagyobb különbség az első és a második hullám között a cég életében?
Az első igazán nagy különbség a kényszer leállás hossza, ami nagyban korlátozza a lehetőségeinket. Az első hullámban márciusban zártunk be és májusban már ki is tudtunk nyitni, ami azért belátható időintervallum. Tavasszal már pszichésen nagyon megterhelte a vendéglátósokat a kialakult helyzet, hiszen akkor sem lehetett tudni, hogy az akkori korlátozások milyen hosszan fognak fennmaradni. A bő másfél hónapos lezárást két hónapos normalizációs folyamat követte,
A második hullámban a november óta tartó körülbelül öt hónapos leállás és az ezzel járó még nagyobb bizonytalanság sokkal jobban felemészti a vállalkozások tartalékait, mint a tavaszi időszakban.
A két erős nyári hónap megmentette a 2020-as évet?
Mindenképpen külön kell választani a vállalkozásokat régiónként. Budapesten sokkal nehezebb a helyzet, mivel a főváros a nemzetközi turizmusra épült, amelynek volumene a nyári időszakban sem tért vissza. A Balatonnak teljesen más problémái voltak, de még azon belül is meg kell különböztetni azokat, akik egész évben tartanak nyitva és azokat, akik csak szezonálisan. Maga a nyári főszezon kimagaslóan sikerült a Balatonnál,
A balatoni turizmus legnagyobb nyertesei a szezonálisan nyitva tartó egységek voltak, mivel semmilyen veszteséget nem szenvedtek el és minden támogatással élni tudtak. Az éves nyitvatartású vendéglátóhelyeknél viszont komoly problémákat generált a válság.
Tavasszal nagy segítség volt a járulékok és az idegenforgalmi hozzájárulás elengedése, de kevesen beszélnek arról, hogy a kormány a szálláshelyhez köthető áfát 18 százalékról 5 százalékra csökkentette, amivel a Balatonnál egész évben működő szolgáltatók is pozitív-nullás tartományban tudták zárni az évet, kivéve ott, ahol nagymértékben függ a turizmus a külföldi vendégektől – ilyen például Hévíz, Zalakaros. A 2021-es év is alapvetően hasonló lehet a Balatonnál, csak ez a mostani időszak egyelőre nagyon nehéz.
Jelenleg milyen formában működik a hotel és az étterem?
Mindenki máshogy alkalmazkodik a kialakult helyzethez. A tavaszi leálláshoz képest változtatott a vállalkozásunk. Van egy másik éttermünk is, ahol már tavasszal elindítottuk a házhozszállítást, amelynek köszönhetően a munkavállalóink sokkal rugalmasabbak maradtak a nyitáshoz, ezért mi a szállodát is nyitva tartjuk az őszi leállás óta. Gazdasági értelemben persze ez nagyon nehéz,
Január első tizenegy napjában összesen 3 vendégéjszakánk volt, kapacitásunkat tekintve 1100-ra lettünk volna képesek. Az év első hónapjában alig öt százalékos telítettséget tudtunk elérni az üzleti utazókból. Összességében még is azt gondolom, az embereket heti két-három napban foglalkoztatni kell, mert ha egy erős fő szezonra készülünk akkor azt csak „edzésben” lévő kollégákkal tudjuk jól lebonyolítani. Most sokat festünk, karbantartunk, takarítunk.
A nagy veszteség ellenére sikerült megtartani minden munkavállalót?
Ősszel már éreztük, hogy nehéz időszak előtt állunk és az egyéb okokból eltávozó kollégák megüresedett helyét nem töltöttük fel, amivel enyhe létszámhiány lépett fel a korlátozások bevezetése előtt. 42 fő helyett most így 36 emberrel dolgozunk együtt, akik nyolc órára vannak bejelentve, de heti 24-28 órát dolgoznak egy héten.
Ön szerint megfelelő kormányzati segítséget kapnak a cégek a szektorban?
A mi cégünk fejlesztés előtt állt, de most
ezzel maradunk életben. Akinek nem volt ilyen tartaléka, az most nagyon nehéz helyzetben van. Érdekes ugyanakkor, hogy a Széchenyi likviditási kártyát viszonylag kevés vállalkozó vette igénybe, pedig ez egy alapvetően kamatmentes folyószámlahitel, aminek futamideje három év. Ez óriási lehetőség és segítség lenne mindenkinek a bevétel nélküli időszak átéléshez, de valamiért kevésbé élnek ezzel a vállalkozások.
Ingyenhitel helyett azonnali segélyt követel sok vállalkozó?
A szakmán belül az az elvárás körvonalazódik, hogy a kormányzatnak egy nagyobb összegű segítséget kell biztosítania. Ma a válság ott mélyebb ahol nem vagy csak 4 órában voltak bejelentve a dolgozók. Ahol a munkavállalók csak alkalmi bejelentéssel dolgoztak, vagy csökkentett munkaidővel voltak bejelentve, ott most nem tudnak igénybe venni semmilyen támogatást, vagy csak a csökkentett összegre. Akiket viszont sajnálok azon vállalkozók, kik tavaly nyitották meg egységüket és az összes szabad forrásukat elköltve érte őket az őszi bezárás.
Aki korábban nem foglalkoztatott tisztességesen és nem tett be a közösbe, az most támogatást kérne az adófizetőktől?
Nem nagyon hangoztatja senki, de sok helyen nem voltak munkaszerződések sem.
Ki kapjon több támogatást? Aki korábban is tisztességes volt?
Támogatások tekintetében különbséget tennék, mert a nagyobb cégeknek az a problémája, hogy magas adóprés alá vannak helyezve és magasabb a termelékenységi küszöbértékük, így jóval nagyobb veszteséget szenvednek el a válság ideje alatt. Magasabb támogatást kellene kapniuk azoknak, akik sok adót fizettek be és ennek százalékában mérni a segítséget, nyilván figyelembe véve Magyarország teherbíró képességét. Véleményem szerint átgondolva kell támogatásokat nyújtani, kifejezetten
A vállalkozók körében milyen most a hangulat? Mindenki a nyarat várja?
Maga a hangulat nagyon pesszimista, mivel senki sem tud mondani egy nyitási céldátumot. Az emberek nagyon nehezen élik meg a bizonytalanságot és minden apró, pozitív hír reménykedést szül bennünk, de a negatív hírek sokkal rosszabbul érintik az emberek lelki világát ebben az időszakban. A legtöbb kollégám abban reménykedett, hogy február elsejével nyitni lehet, de logikusan belegondolva tudtuk, hogy semmi esély sem volt erre.
A nyár már valós cél lehet?
Az már igen, de a tavaszi és őszi leállás összeszámított
állami támogatás ellenére is. Ennyi idő alatt az emberek elhagyják a szakmát, ami komoly munkaerőpiaci és árazási problémákat fog eredményezni később. Sokan a kereskedelemben és a logisztikában helyezkedtek el. Karácsonykor épp emiatt a megnövekedett csomagküldési forgalmat is könnyedén tudták teljesíteni a futárcégek, mivel átrendeződött a munkaerőpiac. Ez komoly hatással lehet a 2022-es évre is. Azt már most egyértelműen ki merem jelenteni, hogy
az euró árfolyama és a munkaerőpiac helyzete miatt.
Véleménye szerint, ha lehetne, megrohannák az emberek a hoteleket és az éttermeket, vagy van bennük aggodalom?
Teljesen változó, mindenki máshogy éli meg a vírus veszélyességét, de a mostani helyzetben biztos nem tudnánk olyan forgalmat generálni, mint békeidőben. Ha ki is tudnánk most nyitni, ez a szektor állami támogatás nélkül nem biztos, hogy képes lenne eredményesen működni.
Egyre többen hangoztatják, hogy kinyitnának a korlátozások ellenére. Az „Én kinyitok” mozgalom is erre épült fel, tartottak egy kisebb létszámú tüntetést a Hősök terén. Ezzel egyet tud érteni?
Én szabálykövető ember vagyok és úgy gondolom, hogy a kormányzat felelősen hozza meg a döntéseit a rendelkezésre álló információk alapján. Természetesen az érdekképviseleteknek hallatni kell a hangjukat, hogy bemutassák a szakma problémáit, de ezeknek a kérdéseknek a tárgyalóasztalnál kellene eldőlniük. Én is örülnék, ha kinyithatnánk, de a kormány és az operatív törzs biztosan jobban tudja megítélni a rendelkezésre álló információk alapján, hogy mikor van az a pont, amikor lazítani lehet a korlátozásokon. Reményeim szerint a kormány – ahogyan tavaly is – engedélyezni fogja a kültéri vendéglátást, ami február végére már akár aktuálissá válhat.
Sajnos lesznek olyan vállalkozások, akik nem tudnak kinyitni, főleg a külföldi turistáktól függő területeken. Az egyik beszállítónk mondta, hogy Budapesten 39 helyen szerelték le a kávégépeket, mivel nem tudták fizetni a bérlők ezeket az eszközöket. Ezek a vendéglátóhelyek az újranyitást követően csak idővel tudják megkezdeni újból a működésüket.
Én bízok abban, hogy a kormányzat képes anyagi segítséget nyújtani és meg tudjuk teremteni közösen azt a feltételrendszert, amivel nyithatunk. Bárhonnan is szerezzünk be vakcinát, én támogatom azt, hogy az átoltottság függvényében kezdjük meg az újranyitásokat.
A kollégáim nagy része azt mondta, hogy ha az oltás a feltétele a kormány részéről annak, hogy dolgozhassanak, akkor minden további nélkül beadatják maguknak, mivel tudják, hogy a vendéglátás az egyik gócpontja a vírus terjedésének. Az oltások előrehaladtával, ha pozitív visszajelzéseket kapunk, akkor egyre többen fogják beadatni maguknak az oltóanyagot. Az arab országok esetében egyébként épp az amerikai vakcina ellen szólalnak fel az emberek, ők ott jobban bíznak a kínai és az orosz vakcinákban.
Milyen tervei vannak 2021-re? Egyelőre a túlélés és a türelem van a középpontban?
Most azon kell gondolkozni, hogy mit lehet a következő éveben jobban csinálni. Étlapokat szerkesztünk, új konyhatechnológiát próbálunk beszerezni egy horvát-magyar pályázat segítségével és új turisztikai termékeket próbálunk kialakítani az aktív turizmus területén. A nyárral kapcsolatban a tavalyi év tapasztalata után magas elvárással vagyunk, biztosak vagyunk benne, hogy a nemzetközi turizmusban szigorú szabályok maradnak és így
A különböző kormányzati intézkedéseknek, mint például az iparűzési adó csökkentésének, a bértámogatási rendszernek és az áfa csökkentésének köszönhetően az idei év végén elmondhatjuk majd, hogy stabil évet zártunk, de ehhez a zárt hónapokra likviditást kell teremteni. Erre jók a már említett államilag támogatott hitelek.
Mit üzen a szakmának?
Kitartást, az emberi becsület és tisztesség megőrzése mellett.
Nagyon vegyesek az intézkedések az országok között, de láthatjuk, hogy Ausztriában és Németországban sem jobb a helyzet. A Balaton és az egész turizmus szempontjából azt tudom mondani, hogy az állam eltökélt abban, hogy fejlessze a turizmust.
Nem szabad elfelejteni, hogy honnan indultunk el a turizmusfejlesztés területén 2016-ban: a kormány összesen 800 milliárd forinttal támogatta a turizmust. E fejlesztéseknek köszönhetően az összes turisztikai termékünk megújult. Lecsökkent a vendéglátás áfája, stabil környezet alakult ki a turizmusban működő vállalkozások számára és látható, hogy a pandémia után ez a szektor kiváló megélhetést fog biztosítani mindenki számára. Remélhetőleg a nyáron már nem fogunk ilyen negatívan visszatekinteni a mostani időszakra, mert ezek csak most tűnnek igazán nagy problémának az óriási bizonytalanság miatt, amit
A baloldal igyekszik a vendéglátósok körében hangulatot kelteni?
A baloldali szakpolitikusok egyik része azt mondja, hogy azonnal nyissanak ki a vendéglátósok, a másik része pedig
Azt látom, hogy minél rosszabb a helyzet, annál nagyobb politikai tőkét lehet kovácsolni, de sajnos itt négyszázezer ember életéről van szó és egyszerűen nem látok felelős magatartást a baloldalon.
A vendéglátásban alapvetően a kilencvenes évek előtt a politikailag megbízható emberek kaptak szerepet, ennek az a következménye, hogy a vendéglátásban ma a legtöbben baloldaliak.
Jó lenne, ha lenne közös nemzeti minimum szempontrendszer és érték, amelyek mentén a bajban összetartanánk és nem szétfeszítenénk a társadalmat.
Fotók: Ficsor Márton