Negyven nappal az országos tesztelés után Szlovákiában

Nagy fegyvertény volt logisztikailag megszervezni ekkora méretű áttesztelését a lakosságnak, és az is tény, hogy közvetlen a tesztelés után a napi új azonosított fertőzöttek száma lecsökkent a harmadára. Az október végi majdnem 2900-as esetszám november 23-ra 1270-re csökkent. Azóta viszont újra emelkedik, és a múlt pénteken már 3700-ra emelkedett. Ez csupán a PCR tesztek által feltárt fertőzöttek száma, de folyik az ingyenes antigén tesztelés is (ehhez kötik a határátlépés lehetőségét). Pénteken ezzel a módszerrel majdnem 40 ezer tesztet végeztek, és ezek 5,94 százaléka, azaz 2357 lett pozitív. Tehát az elmúlt pénteken több mint hatezer fertőzöttet azonosítottak.

Arról most kár beszélni, hogy a szlovák kormány miként tudta megszervezni a mindenszenteki műveletet. Komoly erőket kellett mozgósítania.

A rendőröket, katonákat lehet vezényelni, a nagy gond viszont az egészségügyisekkel (mintavevőkkel) volt, hiszen ők amúgy is megfeszített tempóban dolgoznak hetek óta, és a szombat-vasárnapra kínált cca. ezereurós napidíj is kevésnek tűnt.

Komoly segítségnek számított az osztrákok 50 fős, illetve Magyarország 200 fős medikusi segítsége.

Az egyik legnagyobb (szabadságjogi) dilemma az volt, hogy a tesztelést önkéntes vagy kötelező módon vezetik be. Végül azt a megoldást választották, hogy aki negatív teszteredménnyel rendelkezik, az viszonylagos szabad mozgást tudhatott magáénak. Akinek pozitív lett a teszteredménye, illetve akik nem mentek el tesztelni, azokat 10 napos karanténra kötelezték.

Szervezésileg nagy volt a zűrzavar, annyira, hogy a köztársasági elnök, mint a hadsereg főparancsnoka, a tesztelés előtti napon, a vezérkarral való egyeztetés után (16 órával az országos tesztelés megkezdése előtt), lefújta volna az egész műveletet, illetve egy önkéntes, következmények nélküli tesztelésként szerette volna végigvinni. Igor Matovič kormányfő nem engedett, de azt is látni kell, hogy az önkormányzatok erejük feletti közreműködése nélkül, ez a művelet nem lett volna sikeres. A szervezésről sokat elmond, hogy, mivel nem osztották be, ki mikor is menjenek tesztelésre, a szombati napon 3-4 órás várakozás volt a vasárnapi pár perces várakozásokkal szemben 

Tehát az ország 5,5 milliós lakosságából 3,625 millió elment a tesztelésre.

A kormányfő közösségi oldalán viccesen meg is jegyezte, hogy 3,6 millió polgárt sikerült „becsippeltetnie“.  

A teszteltek 1,06 százalékát, 38 359 személyt találtak fertőzöttnek. Ez azért jóval alacsonyabb attól a 2-3 százaléktól, mint amire előzetesen számítottak. De mit is jelent ez a teszteredmény?

A teszt eredményességének 2 hibalehetőségére érdemes koncentrálni. Először arra, hogy az antigén tesztek „specificitását” 99,6 százalékra lehet becsülni. Ez az adat azt mutatja, hogy a tesztek 0,4 százalékánál várható, hogy nem fertőzött eseteknél produkál majd pozitív eredményt.

Úgy tűnhet, hogy a 99,6 százalék nagyon közel van a száz százalékhoz, de ez reálisan azt jelenti, hogy a 3,6 millió teszteltre közel 14,5 ezer olyan pozitív eredmény jut, ahol a mintaadó nagy valószínűséggel nem fertőzött.

A 14,5 ezer embernek természetesen ez kellemetlen, de a társadalom szempontjából üdvös biztonsági hibaszázaléknak tekinthetjük. 

Tehát nézhetünk a tesztelésre úgy is, hogy feltártunk 24 ezer valóban fertőző koronavírusos esetet, ami nem kevés. Ennyi esetet PCR tesztekkel 10 napig tartott volna kiszűrni. A 24 ezres számra úgy is kell tekinteni, hogy közöttük sokan vannak, akik teljesen tünetmentesek, nem érzékelték azt, hogy fertőzhetnek, így a PCR tesztelési hálóba se kerülnek be, tehát szuperfertőzőkké válhatnak. A komolyabb következményekkel járó hibaszázalék viszont az, hogy

a matematikus szerint feltehetően a fertőzötteknek csupán a felét szűri ki az országos tesztelés.  

Azaz, mintegy 25 ezer fertőzöttet nem fedezünk fel. És ezek még papírt is kapnak arról, hogy negatívak. Tehát ott van 25 ezer fertőzött, akik eddig nem tudták, hogy pozitívak vagy negatívak, a teszteléstől fogva viszont meg vannak győződve arról, hogy negatívak. Ezért nagy a kockázata az alacsony szenzitivitású teszteknek.

De az országos tesztelés a mintavételen részt vevők körében is a felszabadultság érzését adta. Miért is tartanánk be a járványellenes intézkedéseket, mikor papírunk van arról, hogy negatívak vagyunk, sőt a velünk kontaktusba kerülőknek is ilyen papírja van.  Nem vagyok pszichológus, de józan paraszt ésszel azt érzem, hogy a bármely kormány hozhat intézkedéseket, viszont, ha az emberek nincsenek meggyőződve annak szükségéről, ha nincs meg bennük a félelemérzet, akkor vajmi keveset ér a rendelet. 

A tesztelés után, az esetszámok csökkenésével fennállt a lehetőség, hogy a közegészségügyi hivatal újra kontroll alatt tudja tartani a járvány terjedését, de a regionális fiókjainak személyzeti állományát nem tudta a kormány megerősíteni. Talán ebben hibázott a legnagyobbat a kormány. A mindenszenteki tesztelés után még a járások felében, ahol a pozitivitás nagyobb volt 1 százaléknál, következő héten volt tesztelés, de ez a folyamat is abban maradt. 

A rendeletek betartását Szlovákiában az is rontja, hogy Matovič kormányfő elég sajátos kommunikációs technikát alkalmaz. Persze a kormányváltáskor ígérte, hogy nyíltan megosztja a nyilvánossággal, mit miért tesz, de egy válsághelyzetben talán mégsem kellene mindent a polgárok orrára kötni. Elmondani mit is akarunk elérni a válságtanácson, majd hogy ebből mit sikerült elérni, ugyanígy a járványügyi tanács ülésén, majd a kormányülés előtt, míg végül megszületik a végleges döntés.

Mindenkiben bizonytalanságot kelt, mikor egy konkrét intézkedés bevezetése előtt akár hatfajta változat kerül napvilágra.

Ilyenen volt például az ingázók határátlépésére vonatkozó szabályok. Egy hete elvileg minden ingázónak kellene egy 14 napnál nem régebbi negatív (PCR vagy antigén) teszttel rendelkeznie. A rendőrségnek ezt ellenőriznie kellene a határon, amit nem tesz, sőt, az rendelet bevezetésének első napjain felfüggesztette a véletlenszerű ellenőrzéseket is. 

A kormányfő decemberben újabb országos tesztelést szeretett volna elrendelni, a tesztek beszerzését pedig koalíciós partnerére, Richard Sulík gazdasági miniszterre bízta (hátha ráég a sikertelenség), aki csak január elejére ígérte az új teszteket. Szép kis szóváltás kerekedett ebből. 

Megjegyezném, hogy a szlovák kormányt jelenleg négy párt koalíciója alkotja, és a legnagyobb konfliktus a kormányfő és a gazdasági miniszter pártja között tapasztalható. Tény, hogy a kormányfő pártja a választásokon elért 25 százalékos eredményhez képest tizenegy százalékpontos preferenciaesést könyvelhet el, miközben megelőzte őt Peter Pellegrini korábbi kormányfő újonnan alakult pártja, a Hlas (Hang), és a gazdasági miniszter pártja, a Szabadság és Szolidaritás is nyertese lett a válságnak. 
Már csak azért is, mert a gazdasági miniszter regionálisan vezetné be az aktuális fertőzöttség alapján a szükséges korlátozásokat, és erőteljesen védi a gazdaság érdekeit. Ez pedig sok választópolgár számára elfogadhatóbb, mint az általános tesztelés. Mindenesetre tény, hogy

Európában GDP arányosan Szlovákia ígérte (nem költötte, mert az még kevesebb) a legkevesebb támogatást a válság leküzdésére

– de ez már egy másik történet.

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.