Az Egyesült Államok alapító atyái a rabszolgaságot „szükséges gonosznak” tartották – jelentette ki Tom Cotton, Arkansas állam republikánus szenátora a hét végén egy lapinterjúban.
Cotton a The Arkansas Democrat-Gazette című helyi lapnak azt fejtegette, hogy az alapító atyák a rabszolgaságot olyan „szükséges gonosznak tartották, amelyre az unió felépült.”
Szavai vasárnap óriási vihart keltettek a közösségi médiában, ahol politikusok és újságírók egyaránt hozzászóltak, hétfőre azonban már az országos médiumok is értelmezték a nyilatkozatot.
A szenátor még vasárnap este a Twitteren közölte, hogy „az alapító atyák nézeteinek és annak a leírása, hogyan kezdték meg ennek az ördögi intézménynek a lebontását, nem a rabszolgaság támogatása vagy igazolása.” Hozzáfűzte: szerinte nem meglepő, hogy az 1619 Project képtelen helyesen felidézni a tényeket.
Az 1619 Project a The New York Timesban tavaly megjelentetett esszésorozat, amelynek szerzője, Nikole Hannah-Jones azt az elméletet népszerűsíti, hogy az Egyesült Államok története nem az 1776-ban kihirdetett Függetlenségi Nyilatkozattal kezdődik, hanem 1619-ben, amikor az első rabszolgák megérkeztek a virginiai Jamestown településre.
Hannah-Jones azt sugallta, hogy az amerikai szabadság és függetlenség elveit a feketék váltották valóra.
Elképzelését több történész cáfolta, mások viszont egyetértenek vele. A magát afroamerikaiként azonosító Hannah-Jones idén Pulitzer-díjat kapott érte.
A The New York Times – amelynek tulajdonosa felmenőiről éppen a napokban írta meg a New York Post, hogy rabszolgatartók is voltak közöttük – eddig kiállt az elmélet mellett.
Tom Cotton a múlt héten törvényjavaslatot terjesztett elő, hogy az iskolákban tiltsák be az 1619 Project oktatását. Javaslatát a szenátor azzal indokolta, hogy az elmélet „rendszerszerűen fajgyűlölő országként” állítja be az Egyesült Államokat, amelynek alapértékeibe „beivódott” a rabszolgaság.
Cotton e törvényjavaslatról adott hétvégi interjújában értelmezte az alapító atyák véleményét.
Az 1619 Projectet Ted Cruz texasi republikánus szenátor korábban „propagandának” minősítette, Mike Pompeo külügyminiszter pedig júliusban – amikor kiderült, hogy tévésorozat is készül belőle – úgy nyilatkozott, hogy ez nem más, mint „az a marxista ideológia, mely szerint Amerika csak elnyomókból és elnyomottakból áll.”
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
„Washingtonból nézve a világ” – A Stratéga ezúttal az amerikai fővárosban járt, ahol szó esett a migrációs válság valódi tétjéről, Trump külpolitikájáról és Magyarország békepárti szerepéről.
Akármilyen mély politikai megosztottságot élünk is át, hazánk még mindig egy nyugalmas szeglete a nyugati világnak. Szilvay Gergely írása.
Egyetlen amerikai cég többet ér, mint az Európai Unió húsz legnagyobb tőzsdén jegyzett vállalata együttvéve.
Az osztrák hatóságok tiltották és tűrték is, a román kommunisták tűrték, de akadályozták a megemlékezéseket. Rákosi és Kádár felhasználták az aradi vértanúk emlékét, de az inkább ellenük dolgozott. A kivégzéseket éltető tradicionalisták pedig mindig is szubkultúra voltak.
Bryan Leib külpolitikai elemző rántotta le a leplet a diplomata személyéről.
Két egyetemista lány, akik otthont adnak a legkisebbeknek: így született az Örökké Haza.
A pilóták tűzmegnyitási szabályainak enyhítésén is gondolkodnak a tagállamok.
A „román gazdasági csoda” mostantól hivatalosan is csak illúzió.
