A jó hír az, hogy a válságkezeléshez szükséges pénz szó szerint előteremthető, ráadásul ehhez sem az IMF-re, sem a bankokra nincs szükség. Szabó Gergely cikkéből kiderül, hogy a bankok a semmiből teremtik a pénzt, de az állam is teremthet pénzt önmaga számára, ráadásul kamatmentesen.
Szabó Gergely cikke eredetileg a Pénzriport.hu oldalon jelent meg.
A koronavírus-járvány következményeként egy időre leáll a gazdaság, a vállalatok és a munkavállalók helyzete ellehetetlenülhet, ezért az államnak támogatnia kell a bajbajutottakat. Az ehhez szükséges forrás előteremthető pénzteremtéssel, a kérdés inkább csak az, hogy ki teremtse ezt a pénz: valójában sem az IMF-re, sem a bankokra nincs szükség.
A járvány miatti válsághelyzetben talán mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdaság le fog állni egy időre; a vállalkozások nagy részének a bevétele töredékére, akár nulla közeli szintre esik vissza, amely nem fedezi munkabér-kiadásaikat, az adókat, a hiteltörlesztéseket. A munkavállalók jelentős részét munkanélküliség, megélhetési gondok, hiteltörlesztés ellehetetlenülése fenyegeti.
A válság olyan széles társadalmi rétegeket érint, hogy az államnak egyértelmű feladata segítséget nyújtania annak érdekében, hogy az érintett vállalkozások és munkavállalók át tudják vészelni ezt a nehéz időszakot. A támogatás azonban nem csak morális okokkal indokolható, hanem makrogazdaságilag is elengedhetetlen, mivel ezáltal biztosítható, hogy a több év alatt felépült termelési képességek ne vesszenek el, a kereslet ne zuhanjon össze, a bizalom ne illanjon el.
A bajbajutottak támogatásának eszköze lehet a vállalati és lakossági hiteltörlesztések felfüggesztése, munkabérek átvállalása, adóelengedés, vagy akár célzott pénzjuttatás. Az államnak azonban úgy nőnek meg a kiadásai, hogy ezzel párhuzamosan lecsökkennek az adóbevételei. Felmerül a kérdés, hogy mégis honnan lesz az államnak pénze mindehhez.
A jó hír az, hogy a szükséges pénz szó szerint előteremthető, ráadásul ehhez sem az IMF-re, sem a bankokra nincs szükség.Összefoglaljuk a legfontosabb, a pénzteremtéshez kapcsolódó tudnivalókat.
Hogyan történik a pénzteremtés a jelenlegi pénzügyi rendszerben?
A bankok a semmiből teremtik a pénzt: A jelenlegi pénzügyi rendszerben a bankok által kibocsátott jeleket, a számlaegyenlegeket használjuk pénzként. A bankok jelentős szabadságot élveznek a pénzteremtést illetően: előzetes megtakarítás nélkül, a semmiből hoznak létre új számlaegyenleget akkor, amikor hitelt nyújtanak, ingatlant vagy részvényt vásárolnak, kamatot fizetnek.
A bankok semmiből teremtenek pénzt az állam számára is: Bár a bankok első körben jegybankpénzzel fizetnek az államnak, az állam a pénzt elkölti, azt átutalja háztartásoknak, vállalatoknak, és ekkor az állam visszautalja a jegybankpénzt a bankoknak. Ha a bankok átmenetileg mégis jegybankpénz-hiányban lennének, akkor jegybankpénz-kölcsönt kérnek a jegybanktól államkötvény-fedezet mellett.
A bankok bármennyi pénzt teremthetnek: A meglévő megtakarítások nem korlátai a pénzteremtésnek, a pénzteremtés folyamata fordított. A bankok nem meglévő megtakarításokat gyűjtenek össze és hiteleznek ki, hanem hitelnyújtáskor új számlapénzt („megtakarítást”) teremtenek. Így a bankok akár végtelen mennyiségű pénzt teremthetnek az állam számára is.
A kötelező tartalékráta szintén nem korlátozza a pénzteremtést, egyrészt annak mértéke elhanyagolható, másrészt a bankok jegybankpénzt kérhetnek kölcsön a jegybanktól a megfeleléshez, ráadásul elég utólag megfelelni. Jegybanki ún. mikro- és makroprudenciális szabályok igyekeznek terelgetni a hitelezés irányát és mértékét. Ezek a szabályozások jellemzően bonyolultak, de összességében nem annyira szigorúak, mint amennyire annak tűnhetnek.
Az államadósság valójában egy pénzteremtési csatorna: A hazai pénzben kibocsátott államadósság nem igazi adósság, arra helyesebb egyfajta pénzteremtési csatornaként tekinteni. Az állam sohasem fog hazai pénzben csődbe menni, egyre nagyobb állományt görgethet maga előtt, mivel a bankoknak mindig megéri „megvásárolni” az államadósságot, azaz alacsonyabban kamatozó számlaegyenleget teremteni, és azt magasabb kamat ellenében az állam rendelkezésére bocsátani. A bankok legrosszabb esetben becserélik az államadósságot a jegybanknál jegybankpénzre.
A fentiekből következik, hogy a válságkezeléshez szükséges forrás előteremthető pénzteremtéssel: az állam több államkötvényt bocsáthat ki, a bankok pedig az újonnan kibocsátott államkötvényeket „megvásárolják”, azaz a bankok több pénzt teremthetnek az állam számára kamat(különbözet) ellenében.
Az állam ugyanúgy teremthet pénzt a maga számára, ráadásul kamatmentesen
A bankok alacsonyabban kamatozó számlapénzt teremtenek maguknak vagy érdekkörük számára (például „lombardhitel-finanszírozás” címen) a semmiből, és ezt cserélik el magasabban kamatozó, de mégis kockázatmentes államadósságra. Így a bankok jelentős kamatkülönbözet-haszonra tesznek szert az állam számára történő pénzteremtésből.
A bankoknak valójában nincs hozzáadott értéke az állam számára történő pénzteremtési folyamatban; ahogy az állam képes államadósságot kibocsátani, úgy képes lenne pénzt is kibocsátani. Ráadásul a bankok nem egy társadalmi konszenzus eredményeként váltak pénzteremtővé, hanem csak így „alakult” az idők során.
Az állami döntéshozók jelentős része nincs tisztában a pénzteremtés valódi természetével, ami nem a döntéshozók hibája: a folyamat absztrakt, a hivatalos közgazdászok pedig – valami miatt – elfelejtették világosan ismertetni ezt a fontos folyamatot a társadalommal és a döntéshozókkal. Az általánosan elfogadott téves vélekedés, hogy a bankokra szükség van az „államadósság” „finanszírozásában”: a bankok „gyűjtik össze” azokat a „megtakarításokat”, amiből aztán államkötvényt „vásárolnak”.
Szintén a bankok malmára hajtja a vizet, hogy kizárólag a bankok bocsátanak ki pénzt modern, online is elérhető formában, a jegybank nem. A banki pénzek formai okokból népszerűbbek, ezért azok nem váltódnak át a jegybank által kibocsátott pénzre.
Amennyiben az állam kihagyja a bankokat a pénzteremtési folyamatból, akkor nem több, hanem kevesebb pénz keletkezik, mivel az állam megspórolhatja a kamatokat (illetve a mostani kamatokhoz hasonló mennyiségű pénz keletkezhet az állami költségvetés részére). Ezért az állami pénzteremtés valójában kevésbé inflatorikus, mint a banki.
Hogyan történne az állami pénzteremtés?
A jelenlegi intézményi keretek között maradva: az állam államadósságot bocsáthat ki (ami valójában nem adósság, hanem „tartalék”, pénzteremtési eszköz), ezt pedig a jegybank „megvásárolhatja”. Ekkor a jegybank teremt pénzt a semmiből az állam számára. Bár az állam kamatot fizet a jegybanknak, de mivel a jegybank az állam tulajdona, így ténylegesen az állami pénzteremtés kamatmentesen történik. (Az állami pénzteremtés más módokon is megvalósítható.)
Összefoglalás
A válságkezelés finanszírozása egyszerű pénzteremtéssel történhet, ennek nincs korlátja, bármennyi pénz teremthető. A jelenlegi pénzügyi rendszerben a bankok teremtik a pénzt az állam számára kamat ellenében. Kedvezőbb lenne azonban kihagyni a bankokat a pénzteremtési folyamatból, mert az állami pénzteremtés valójában kevésbé inflatorikus, mint a banki, mivel ekkor nem teremtődik többletpénz a kamatokon keresztül. Az állami pénzteremtés technikailag történhet úgy, hogy a jegybank megvásárolja az állam által kibocsátott tartalékot.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Több mint 20 ezer fiatal tudta eddig megvásárolni első otthonát a szeptember elején indult Otthon Start Programnak köszönhetően. Hogy értékelik az elmúlt időszakot az az ingatlanszakértők? Milyen különbségek tapasztalhatók a fővárosban és vidéken? Ennek jártunk utána.
A franciák közel 60 százaléka szerint felesleges a demokrácia, más rendszer is lehet ugyanolyan jó.
Tisztességes reálbérnövekedés mellett „megélhetési válságról” hadoválnak a demokraták, a világ vezető gazdasági lapja pedig kikelt ellenük.
Magyarország sem marad ki a krízisből, de összeomlástól nem kell tartani.
A rendőrség számára továbbra is komoly kihívást jelent a tettesek felkutatása, de már rendelkeznek nyomra vezető bizonyítékokkal.
Erre számíthatnak az ügyfelek 2026-tól.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
