Etiópia most készül kiárusítani a nemzeti cégeit

Nemzetközi szervezetek erőltetik a privatizációt és a liberalizációt

Szeptemberben etióp gazdasági-politikai vezetők gyűltek össze az etióp Addisz Abeba városában, hogy az ország előtt álló privatizációs lehetőségekről vitázzanak. Többek között az Ethio Telecom és az Ethiopia Airlines óriáscégek kerülhetnek magánkézbe.

Az afrikai iparkamara vezetője, Kibur Gena szerint az elmúlt 50 évben folyamatosan átverte az afrikai országokat az IMF és a Világbank, károkat okozva a privatizációs és liberalizációs politikákon keresztül. Idézte a kilencvenes évek közepén privatizált kenyai légitársaságot, amely 2017-re csődbe is jutott.

A légitársaság vezérigazgatója a nyáron örömmel nyugtázta, hogy a kenyai kormánynak újból vissza kell térnie a cégbe, hangsúlyozva, hogy nemzeti tulajdonba vételre van szükség a „pálya kiegyenlítéséhez” és bár nem ezt akarják, de erre van szükségük. Jelképes, hogy a cég úgy tekint magára, mint az első sikeresen privatizált afrikai légitársaságra.

Kibur Gena

Az állami cégek és a közszolgáltatók célja Kibur Gena felfogása szerint az, hogy minden lakosnak nyújtsanak szolgáltatásokat, ezért itt a profittermelés másodlagos. Úgy véli,

Sikeres, versenyképes cégeknek tartja a két etióp vállalatot, így szerinte a hatékonyság növelését nem privatizációval kell elérni, hanem a vállalati jógyakorlatok elemzésével, átvételével.

Közben a privatizáció mellett érvelők azt hangsúlyozzák, hogy a telekom-monopólium magánosításával új piacok, új piaci lehetőségek és az iparág feléledése várható. Az ország a KPMG tanácsadócéget kérte fel a privatizációs tanácsadásra, két licenszre lehet majd ajánlatot tenni.

Közgazdászok szerint Etiópia éveken át a kelleténél kevesebbet fektetett be a telekomcégbe, így a magánbefektetők megjelenésével kialakulhat az eddig nem létező mobilfizetési piac is. A privatizáció után szerintük nő a verseny és a reklámköltések is, ami az egész reklám- és médiapiacot fellendítheti. 

Az etiópiai telekompiacból az MTN, a Vodacom, az Orange és a vietnámi állami tulajdonú Viettel is részesedni szeretne. Sőt, 2018 nyarán még Németország is hangsúlyozta, hogy a T-Systems is érdeklődik egy közös német-etióp cég létrehozása iránt.

Ha privatizálunk, akkor nemzeti tőkéseket kell felemelni

– mondta Kibur Gena. Ha bevételre van szüksége a kormánynak, akkor pedig bocsássanak ki részvényeket a lakosságnak – javasolta. Az afrikai szakértő szerint Oroszország (hozzátehetjük, hogy Magyarország is kiváló elrettentő példa lehet) elhamarkodott, nyugati nyomásra történő liberalizációjából is kell tanulni, miközben Kína épp az orosz modell ellentétét követte, amely megőrizte a nem hatékonynak tartott rendszert és külföldiek nélkül, saját maga tette azt hatékonnyá, így Kína élvezhette a siker gyümölcseit is. Az igazi nyertesek a privatizáción a multik és a helyi képviselőik – mondta.

Szuverenitás és társadalmi igazságosság – az etióp fővárosban rendezett beszélgetés panelistái szerint ezek az értékek fontosabbak, mint a gyors privatizáció. A kormány tanácsadója azonban azt tette mindehhez hozzá, hogy jelenleg a lakosság kevesebb mint fele jut áramhoz, amit a duplájára kell emelni. Szerinte mindenképpen tőkére van szükség az eladósodott állami áramszolgáltató számára, hogy kiemeljék az embereket a sötétségből. Elmondta, az ipari parkokat is teljesen privatizálják.

Közgazdászok úgy látják, hogy ha történik is privatizáció, a sorrendiség nagyon fontos, azaz először kell létrehozni a megfelelő állami felügyeleti szerveket, amelyek ténylegesen védik a fogyasztókat és őrzik a versenyt – véli a Research ICT Africa, azonban szerintük Etiópiának jelenleg gyakorlatilag nincs telekompiaci politikája és szabályozási kapacitása.

Ha viszont az állami szabályozás nem megfelelő, akkor a magánosítással semmit sem javul a telekompiac helyzete, a befektetések elmaradhatnak, a szolgáltatás minősége pedig alacsony maradhat, ha az új magánmonopóliumot semmi sem ösztönzi fejlesztésekre.

Az állami hitelezőket fizetnék ki

Az etióp jegybankelnök nyilatkozatából az derült ki, hogy a cukorgyárak és a telekomcég privatizációjából a kormány forrásokhoz juttathatná a többi állami céget, amelyek így törleszthetnék tartozásaikat a hitelezőknek, köztük állami bankoknak. Abiy Ahmed miniszterelnök célja a nemzeti adósság csökkentése, ehhez pedig a cukorgyárakon túl vasutat, ipari parkokat és logisztikai eszközöket is magánkézbe adhatnak.

A teljes állami külső adósság az export 351 százalékát teszi ki, a nem teljesítő hitelek aránya pedig 34 százalék, amelynek nagy része a gyártási szektorhoz és a mezőgazdasághoz kapcsolódik. Az államadósság 60 százalék körüli, tehát a fejlett világ országaihoz mérve ez nem számít magasnak.

Dél-Afrika is a privatizációban látja a kulcsot

2018 nyarán a dél-afrikai Johannesburg szeméttelepét egy biztonsági magáncég támadta meg, pontosabban a Red Ants nevű cég a telepet privatizáló Averda vállalat megbízásából igyekezett jobb belátásra bírni a Genesis telepen hosszú ideje gyűjtögetőket. Nagyjából 70 gyűjtögetőn ütött rajta az ingatlanok kiürítésére szakosodott afrikai magáncég. A szemétszedők – vagy újrahasznosítók – értékei eltűntek, gumilövedékeket viszont bőven kaptak.

A 70 ember egy informális negyedben él a dél-afrikai fővárosban, a Genesis telep mellett, amelyet 2015-ben szerzett meg egy dubaji multinacionális vállalat. Innentől kezdve folyamatos volt az újrahasznosításból élő helyi közösség és a multi harca a területre való belépés jogáért vagy éppen kizárólagosságáért.

A privatizáció előtt a szemetet 17 család 20 éven át alakította értékes hulladékká (Dél-Afrikában összesen 90 ezer ember él a hulladék újrahasznosításából). A multi beérkezésével a helyi közösség legszegényebbjeinek informális megélhetési módja került veszélybe a több mint 25 százalékos munkanélküliségtől szenvedő országban, példával szolgálva arra, hogy milyen mikroszintű konfliktusokat okozhatnak a makrogazdasági politikák.

Zamikhaya Maseti politikai elemző szerint úgy tűnhet, hogy a dél-afrikai elnök helyett a pénzügyminisztérium kap egyre nagyobb hatalmat a gazdaságpolitikában, ami oda vezet, hogy ortodox liberális politikák irányába tolódik az ország, hiszen a kormány épp újabb állami érdekeltségű cégeket igyekszik értékesíteni.

A szabadpiaci rendszer azonban nem nyit új lehetőségeket az emberek előtt és a versenyt sem bátorítja úgy, ahogy az elméletek szerint tennie kellene, inkább a monopóliumok piaci túlerejét erősíti fel. Nem lehet a gazdasági reformok központi eleme a privatizáció – véli az afrikai elemző.