Újraiparosítás, teljes foglalkoztatás és a hazai cégek védelme – így néz ki a francia zöld patriotizmus

Fenntartható és patrióta

A paktum négy alapvető pillérre támaszkodik. Az első pillér célja, hogy 2050-re elérhető legyen a nullás szén-dioxid kibocsátás, ennek érdekében azt javasolják, hogy az unió vezessen be egy szén-dioxid adót. Tovább is mennek azt hangsúlyozva, hogy az igazán szennyező járművekre, így a hajókra vagy a repülőkre érdemes lenne különadót is kivetni. Itt írtunk egy hasonló kezdeményezésről, miszerint az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében különadót vetne ki az 50 eurónál olcsóbb, európai útvonalakra szóló repülőjegyekre a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) is.

A paktum második pillére, hogy előrejelzést kell kidolgozni arról, hogy melyek lesznek a legnagyobb hiányszakmák a francia gazdaságban a következő évtizedekben, hiszen az iparpolitikát, a munkahelyteremtést és a munkavállalási célú bevándorlást is erre lehet felépíteni.

Fontos célja a francia gazdaság újraiparosításának az is, hogy a stratégiai fontosságú, a stratégiai ágazatokban működő francia cégek továbbra is francia kézben maradjanak. A franciák minden lehetséges eszközzel a hazai tulajdonú gazdaság védelmére törekednek, így az infrastruktúra, a humánerőforrás és a technológia területei egyaránt stratégiai szerepűnek számítanak. A francia kormány azonban még tovább fokozná a védelmet és immár a média és az élelmiszer-biztonság is a stratégiai jelentőségű iparágak sorába tartozna.

Arra is törekednek, hogy a hazai tulajdonú cégek korunk innovációs háborújában helytálljanak, ezért három év alatt magán- és állami tőkére is építve 20 milliárd euró támogatást szeretnének nyújtani az innovatív francia cégeknek.

A program negyedik pillére a termelési adó csökkentéséről szólna, ami eddig 72 milliárd eurós éves költséget jelentett a cégeknek, ami hétszerese a németországi adóterhelésnek. Ez a miniszter szerint bünteti a termelő francia cégeket.

Az ipart nem szabad elveszteni

márpedig Franciaországnak termelékeny nemzetnek kell maradnia. Le Maire miniszter szerint a három legfőbb probléma a munkaidővel, az adókkal és a képzésekkel van, ezért a franciáknak többet kell dolgozniuk (mivel a ledolgozott munkaórák számában nagy lemaradásuk van a többi fejlett gazdasághoz képest), a termelésben viszont alacsonyabb adókkal kell ösztönözni a teljesítményt.

A miniszter szerint az ipar teljesítménye jelenleg elsősorban a bor és alkoholos italok, luxustermékek és a repüléstechnika ágazatainak köszönhető (talán nem véletlen a címlapképen látható egy korábbi találkozó helyszínválasztása sem), e három szektorra pedig nem lehet nagy termelő nemzetet építeni.

Közben több százezer üres álláshely lehet az országban, ezek betöltéséhez viszont szükség lenne a munkapiaci folyamatok jobb ismeretére és e folyamatokhoz jobban alkalmazkodó képzésekre. (Épp a minap jelentette be Palkovics László innovációs miniszter, hogy Magyarország is teljesen megújítja a szakképzési rendszerét.)

A paktumot hat hónapig tárgyalták és egyeztették a parlamenttől tanácsadócégeken át a szakszervezetekig és a helyi politikusokig. 

Az ipari leépülés útján

A német ipar ezzel szemben a gazdasági teljesítmény 23 százalékát adja. Macron elnök ezért arra törekszik, hogy 2025-re teljes foglalkoztatást érjenek el és újra Franciaország legyen Európa egyik vezető ipari központja. Az elmúlt tíz évben a francia gazdaság gazdasági növekedése alig érte el az egy százalékot a jobb években, az elmúlt.

Jellemző, hogy miközben Franciaországban annak örülnek, hogy a gazdaság a harmadik negyedévben 0,3 százalékkal nőtt, ami jobb mint az elemzői várakozások és valószínűleg akár az eurózónát és Németországot is előzi majd (Magyarországon viszont jelenleg 5 százalék feletti növekedés látható, ezzel hazánk a felett világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasága a beruházási robbanásnak köszönhetően.).

Le Maire szerint a franciák évtizedek óta a fogyasztást helyezik a termelés elé, ami nagy baj, ezért kellene végre a kínálatra, a termelésre, a munkára koncentrálni. A miniszter felvetette, hogy adócsökkentéseket is élvezhetnének a kutatásfejlesztésbe fektető cégek (ilyen adókedvezmény egyébként Magyarországon is létezik).

Ehhez azonban keményebben és jobban dolgozó franciákra, a munkapiac igényeinek megfelelő képzettségre, alacsonyabb adókra és innovációra is szükség lesz.

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.