A következő tanévben radikálisan átalakul a szakképzés intézményi szerkezete, a pedagógusok jelentős béremelésben részesülnek, és valamennyi diák anyagi támogatást kap a tanulmányaihoz – jelentette be Palkovics László kedden.
Benyújtotta az Országgyűlésnek az új szakképzési törvény tervezetét az innovációs és technológiai miniszter, a cél, hogy a munkaerőpiacon értékes tudással bíró, korszerűen képzett fiatalok álljanak a hazai vállalkozások rendelkezésére.
Palkovics László elmondta, annak érdekében, hogy a gyorsan változó ipar igényeit jobban ki tudják szolgálni, új képzettségek megszerzésére lesz szükség a jövőben.
„A szakképzés ma messze nem tart ott, ahol szeretnénk”
– szögezte le, hozzátéve: az OECD jelentése alapján Magyarországon még mindig kevesen rendelkeznek szakképzettséggel.
Beszámolt róla, hogy a törvényjavaslat benyújtását egyéves munka előzte meg, aminek részeként az érintett – gazdasági, az intézményfenntartó, az érdekképviseleti – szereplőkkel egyeztetéseket folytattak a Szakképzési Innovációs Tanácsban.
A jogszabálytervezet mintájául az osztrák szabályozás szolgál, ez alapján lesz egyszerűbb, átláthatóbb, gyakorlatorientáltabb a képzés.
Jönnek a technikumok
A szakképzés szerkezete már a 2020/2021-es tanévtől átalakul. Két típusú intézmény jön létre: a három évig tartó szakképző iskola, ahol olyan mestereket képeznek, akik nem a felsőoktatásba mennek, hanem egyből a munkaerőpiacra lépnek ki a képzést követően. Itt az ágazati ismereteket adó első év után történik meg a szakmaválasztás, az ezt követő két évben pedig duális képzés formájában, elsősorban vállalatoknál, vállalkozóknál sajátítják el a fiatalok a szakmai ismereteket.
A technikumban az ötéves képzés egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit, ez a képzési forma felkészíti a fiatalokat az érettségire és az egyetemi felvételire is. Matematikából, magyarból, történelemből és egy idegen nyelvből ugyanazt a tananyagtartalmat, ugyanolyan óraszámban kell elsajátítani, mint a gimnáziumban. Ezekből a közismereti tárgyakból a diákok érettségiznek, és nem kell ötödik tárgyat választaniuk, mivel a szakmai vizsga beszámít majd az érettségi tantárgyak közé. Utóbbi egyébként emelt szintű vizsgának felel meg. Az öt év elvégzését követően a tanulók egyszerre kapják kézhez az érettségi bizonyítványt és az oklevelet.
Mind a szakképző iskola, mind a technikum ágazati alapoktatással indul majd, így ha egy diák meggondolja magát és váltani szeretne a két iskolatípus között, az alapok megszerzése után ezt megteheti. Az alapozóképzést követően egy gyakorlatorientált vizsgát kell tenniük, ez után kezdődik a szakirányú oktatás.
Ez a gyakorlatban például a turizmus-vendéglátás ágazat esetében a következőképpen fog kinézni: a cukrász, a fogadós-panziós, a pincér és a szakács alapszakmákat választó diákok együtt tanulják a vendéglátás alapjait, majd az alapvizsga letételét követően szakosodnak.
Harminc százalékkal nőhet a tanárok bére
A reform másik kiemelt intézkedése a szakképzésben dolgozók anyagi megbecsülésének javítása. Több mint 32 ezer pedagógus és óraadó tanár jelentős béremelésben részesül, ehhez 35 milliárd forint pluszforrást biztosít majd a költségvetés éves szinten. Ez átlagosan 30 százalékos béremelést jelenhet, és nem tesznek majd különbséget a közismereti tárgyakat tanító és a szaktanárok között.
A miniszter jelezte, a magasabb bérezés mellett a cél a rugalmasabb alkalmazási feltételek megteremtése, ezért a jövőben a szakképzésben oktatók nem a túlságosan merev bértáblával járó közalkalmazotti törvény hatálya alá fognak tartozni, hanem rájuk a munka törvénykönyve vonatkozik. Ugyanakkor, aki továbbra is szeretne a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozni, ezt kérheti.
„Átláthatóbb, flexibilisebb rendszer alakul ki, amelyben senki nem fog rosszabbul járni”
– mutatott rá Palkovics László, hozzátéve: a 2020. július elsején életbe lépő magasabb bérek lehetővé teszik a legjobb szakemberek megtartását és újak bevonását a szakképzésbe óraadóként a piaci szférából.
Ösztöndíjakkal segítik a tanulókat
A diákokról szólva elmondta, valamennyi tanuló anyagi támogatást fog kapni, nekik általános szakképzési ösztöndíjakat biztosítanak.
A nappali képzésben tanulók a teljesítményük függvényében jutnak ösztöndíjhoz, amit tanulmányaik előrehaladtával munkabér válthat fel. A hátrányos helyzetű diákokat is segítik, körükben évente kétezer tehetséges fiatal, amennyiben jól tanul, külön támogatásra lesz jogosult az Apáczai-ösztöndíj révén. Az ösztöndíjak és a béremelés pontos összegét a törvény elfogadása után dolgozzák ki.
Palkovics László hangsúlyozta, az, hogy a gazdaság működik, a legjobb reklám arra, hogy a diákok a szakképzést válasszák.
A Vizit új epizódjában Szalai Laura és Dr. Kőnig Róbert a szűrővizsgálatok jelentőségéről, a megelőzés fontosságáról és az egészségértés hiányáról beszélgetnek. Kutatások szerint ugyanis, a magyar lakosság kis hányada vesz részt rákmegelőző szűréseken. A szakértők arra is rámutatnak, hogy az időben felfedezett betegségek döntő többsége gyógyítható.
Egyre több a súlyos baleset az elektromos rollerek miatt – a Vizit legújabb adásában Szalai Laura és Dr. Kőnig Róbert arról beszélgetnek, hogyan tehetnénk biztonságosabbá ezt a népszerű közlekedési eszközt.
Amerikában egyre többen választják az egyházi intézményeket és a magánoktatást, mert már nem bíznak a hagyományos oktatási intézményekben.
A hazai felsőoktatás első külföldi rektorával a magyar akadémiai kultúráról, a nemzetközi együttműködésekről és a Híd-stratégia részleteiről beszélgettünk. Interjúnk.
2024-ben megduplázódott a pedagógusképzést megkezdők száma 2022-höz képest.
A világ egyik legnagyobb presztízsű egyeteme éppen éjszakai klubot csinál a tantermeiből. Szakos Enikő írása.
Ezt a verziót még nem ismertük.
A szakértő szerint Magyar Péter és csapata a nyugdíjak csökkentése és a 13. havi eltörlése kapcsán is őszintén beszélnek.
