Elege lett a horvát Elon Musknak abból, hogy nincs horvát autóipar

Horvát elektromos szuperautó

A Rimac Concept One első modellt, amelyet a Rimac Automobili tervezett és gyártott, 2011-ben mutatták be a frankfurti autókiállításon. Az autóba beépítették a horvát cég 24 szabadalmaztatott újítását és a világ első elektromos szuperautójának nevezik. A Concept Two modellt 2018-ban Genfben mutatták be.

Napokig égett, de nem adta fel

Amikor Rimac megkezdte autóipari vállalkozásait, Horvátországban nem voltak gyártók, sőt még alkatrészgyártás sem. Még ügyvédet is alig talált, aki a befektetőkkel kommunikált volna.

Rimac 20 éves korában kezdte meg az elektromos szuperautó fejlesztését. Az autójavítást a garázsában kezdte, de már gyerekként álmodozott a leggyorsabb autó megépítéséről. Célja ma már az, hogy az autógyártók Horvátországban is megjelenjenek. A Forbes Magazin a feltalálót a 2017-es év 30 legjobb, 30 évesnél fiatalabb vállalkozója és a világ 30 év alatti 30 legjobb vállalkozója közé is beválasztotta. Az EY Hrvatska (Ernst & Young Horvátország) az ifjú tehetséget az év horvát vállalkozójának választotta 2017-ben.

A boszniai születésű és gyermekkorát Németországban töltő, alig 31 éves horvát feltaláló sokak szemében már Elon Musk fényét is elhomályosítja az elektromos autózás egén. A cégalapítás persze nem volt könnyű, Richard Hammond, a The Grand Tour műsorvezetője például balesetet szenvedett a cég autójával (lásd alább), ami állítólag napokig égett a benne lévő négy akkumulátor miatt. Az európai Elon Musk, ahogyan a Financial Times jellemezte, rendkívül nehéz helyzetbe került, hiszen a befektetőket és a vásárlókat is meg kellett győznie arról, hogy a Concept One nem veszélyesebb más hiperautóknál, de végül elkerülte, hogy az égésből üzleti leégés legyen.

Az sem véletlen, hogy az olasz autógyártást megszerző németek a Porsche cégen keresztül épp most emelték 15,5 százalékra a tulajdonrészüket Rimac cégében. A Rimac forgalmának kétharmada a Rimac járművek helyett ma épp annak köszönhető, hogy a cég együttműködik a nagy gyártókkal és többek között akkumulátorokat szállít az Aston Martin és a Porsche számára. Nevezhetnénk akár beszállítónak is, amely ügyesen kapaszkodik fel a nemzetközi értékláncokban.

A horvát gazdaságot egyelőre nem formálja át a cég, mivel Mate Rimac a tömeggyártás iránt kevésbé érdeklődik, inkább gyermekkori vágyait elégítené ki a legjobb elektromos szuperautó megalkotásával – addig sem tekintenek rá vetélytársként a nagyok. A réspiacot egyébként olyan jól megtalálta, hogy elektromos szuperautót más cégek nem is nagyon gyártanak.

A kocsi négy villanymotorja 1914 lóerőt és 2300 Nm nyomatékot ad le, 100-ra kevesebb mint két másodperc alatt gyorsul, de 11,8 alatt a 300 is megvan, a vége pedig 412 km/h – méltatta az Autószektor az autók teljesítményét. A lap hozzáteszi, hogy „állítólag alkalmas a négyes szintű önvezetésre, tehát ilyen szempontból is páratlan alkotás a Rimac második modellje, emellett pedig olyan egzotikumokkal is szolgál, mint az arcfelismerés vagy maga a tény, hogy kerekenként egy villanymotor biztosítja a brutális gyorsulást és tapadást.”

Horvátországnak is sikerülhet a csoda?

A kérdés csak az, hogy Horvátország képes-e bejárni a Rimac egyedülálló felívelésének útját. A példa azt sugallja, hogy kilenc év alatt egy garázsból is globális vezetővé lehet válni, ha a kreativitás rátalál a mások által be nem játszott játékterekre és piacokra. Rimac egy előadásának ábrájából is látszik, hogy míg a magyar gazdasághoz az autóipar több mint öt százalékot tesz hozzá, addig ez Horvátországban ennek tizede.

A fiatal mérnök ki is tért arra, hogy milyen látványos különbség van akár a szomszédos Magyarország autóiparához képest. Alábbi, autóipari gyárakat bemutató térképén Horvátország valóban az európai fehér foltok egyike jelenleg. Rimac kiemelte, hogy a szlovák autóexport önmagában nagyobb, mint az egész horvát gazdaság kivitele. Jól illusztrálja, hogy korunkban régiók és nagyvállalatok adják a gazdasági növekedés gerincét, hogy a cégbe fektető Porsche és Hyundai együttes éves bevétele pedig messze meghaladja a teljes horvát GDP-t. Ezeket az értékláncokat azonban a kreatív mérnök segítségével Horvátország megpróbálná magához láncolni.

Most lehet autóipari központtá válni

Rimac szerint minden országnak választania kell egy fejlődési utat, ami Szlovákiának az autóipar (az ország hasonló mérete miatt ez az igazgató állandó összevetési alapja), Észtországnak pedig a digitalizáció volt. A fiatal cégvezér szerint az autóipari beruházások első nagy hullámai a visegrádi országokat és Romániát találták el és talán a harmadik hullámra ülhet fel a horvát gazdaság.

Rimac a horvát kormánynak is tanácsokat igyekszik adni abban, hogyan lehetne élni a későn érkezők előnyével az elektromos autózás területén. Kormányzati körökből a nyáron hallani lehetett felvetésként a profitadó csökkentését, a Rimac számára pedig állami földeket is biztosítana Horvátország.

A garázscégből nemzeti büszkeséget építő vállalkozó szilárdan hiszi, hogy Horvátország európai autóipari központ lehet és úgy véli, hogy most jött el az idő, most lehet tiszta lappal kezdeni az autóiparban. Érdemes megemlíteni a magyar példát is, hiszen egy német lap szerint hazánk már nem az összeszerelés, hanem a fejlesztés élvonalába küzdötte fel magát, szintén azzal, hogy a jövő technológiáit gyártják és fejlesztik nálunk. A horvát autóipar prófétája hangsúlyozza, hogy nem olcsó munkaerőre épülő beruházásokra van szükség, hanem csakis magas hozzáadott értékű fejlesztések kellenek Horvátországnak az autóiparban is.

Egyelőre ez a horvátoknak csak álom, de itt az ideje, hogy Nikola Tesla hazatérjen Amerikából a szülőhazájába.

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.