Aláírtam a szerződést, megkezdődhet a Gubacsi híd újjáépítése!

„Nagyon régi adósság ez a munka, amit most végre el fogunk végezni. A kormány néhány hete, július végén döntött arról, hogy a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv keretében még az idén megkezdődik a Gubacsi híd újjáépítése, illetve az országos logisztikai rendszerben is jelentős szerepet játszó Csepeli Szabadkikötő és a csepeli konténerterminál kiszolgálási infrastruktúrájának fejlesztése. 

A hídon 2014 óta mindössze 5 km/órás sebességkorlátozás van érvényben, pedig ez Magyarország egyik legfontosabb tehervasúti kapcsolata, ahol az ország teljes vasúti áruforgalmának 10–15 százaléka halad át. A Baross Gábor Terv egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a teherforgalmat a közutakról minél inkább a vasútra terelje át, így egyszerre fenntarthatóbbá téve a szállítmányozást és csökkentve a közutak terhelését.

Az elvi döntés után most átlépünk a megvalósítás szakaszába: aláírtam az új hídszerkezet és a csatlakozó vágányhálózat megépítésére vonatkozó kivitelezési szerződést a közbeszerzésen nyertes, a legkedvezőbb érvényes ajánlatot benyújtó magyar HE-DO Kft.-vel, mely a jelentősebb hídszerkezet-felújítási munkákat épp Budapesten, a Flórián téri felüljárón végez jelenleg is. Külön öröm, hogy a közbeszerzésen öt cég vagy konzorcium is elindult, így végre valódi árverseny alakult ki. Ezt az is bizonyítja, hogy a nyertes ajánlat nettó 21 milliárd forintos összege alacsonyabb volt, mint a Lázár János által négy éve egyszer már lefújt közbeszerzés akkori ajánlatai.

A beruházás még az idén megkezdődhet, 2029 végére pedig vadonatúj hídon kelhetnek át a tehervonatok Pesterzsébet és Csepel között. Emellett megkezdjük, illetve folytatjuk a Gubacsi híd közúti részének és a Corvin csomópont fejlesztésének előkészítését is,  ha már ezt részben a korábbi kormányzat, részben a főváros nem kezdte meg az elmúlt években.

A Gubacsi híd megújítása jóval több, mint egy hídépítési beruházás. Annak a szemléletváltásnak a szimbóluma, hogy a vasútrombolás évei után ismét a valódi vasútfejlesztések és a hosszú távú építkezés időszaka következik Magyarországon.”

Nyitókép: Képernyőkép/Wikipedia