Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megjegyezte, ha enyhe mértékben is, de lassult a gazdaság növekedési üteme az év elejéhez képest. A lassuló ipari növekedéssel és a külkereskedelmet érintő világpiaci zavarokkal magyarázta, hogy az első negyedév kedvező külpiaci teljesítménye után a nettó export a második negyedévben ismét visszafogta a gazdaság növekedési ütemét. Az import növekedési ütemét elsősorban az lassíthatta, hogy a végső fogyasztás bővülése és így a GDP-hez való hozzájárulása is mérséklődött. Ezzel szemben jelentősen nőttek a beruházások, amihez az építési beruházások mellett a gép- és berendezés beruházások is nagymértékben hozzájárultak. Ez azt jelzi, hogy
a vállalatok egyre többet költenek korszerűsítésre, automatizációra és digitalizációra.
Előre tekintve az ING Bank elemzői úgy látják, hogy a gazdasági növekedés lassulása folytatódik, ahogy lassan de biztosan begyűrűznek a kedvezőtlen külső körülmények. A bizonytalanság és a kedvező megtakarítási lehetőségek az új állampapír révén emelhetik a lakosság megtakarítási hajlandóságát a fogyasztás kárára, miközben a beruházások is fokozatosan kifutnak majd. Az exportot pedig a külső kereslet mérséklődése foghatja vissza. Összességében az év második felében is közel 4,5 százalékos átlagteljesítményre számítanak, vagyis 2019 egészét tekintve 4,7 százalék lehet a GDP-növekedés.
Már látszódik a lassulás egyes szektorokban
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője is úgy ítélte meg, hogy a feldolgozóipar teljesítményén már látszanak az eurózónát is érintő lassulás jelei és jelentős lassulást mutat az építőipar teljesítménye is. Ezzel szemben a szolgáltatások, azon belül is a kereskedelem, a turizmus és a szállítás, raktározás növekedése még gyorsult is az előző negyedévhez képest, ami elsősorban a dinamikusan emelkedő keresetek eredménye. Felhasználási oldalról mérséklődött a fogyasztás növekedési hozzájárulása, míg a beruházásoké emelkedni is tudott. A fogyasztás és a beruházások importigénye miatt