Milyen élelmiszeripari szektorokban jelent meg a külföldi tőke a kilencvenes évek végére? Miért nem a borászatban vagy a sütőiparban, hanem inkább a cukor, a növényi olaj vagy a keményítő gyártásában szereztek pozíciókat? Valószínűleg azért, mert utóbbiak voltak a legnagyobb koncentrációval bíró ágazatok, azaz ezen ágazatokban remélhették a legnagyobb extraprofitokat. A külföldi befektetők tehát nagyon is racionálisan viselkedtek, amikor az új, magyar piacok megnyitását követően a versengő ágazatok helyett a koncentrált iparágakba nyomultak be.
A leghatékonyabbat és legerősebbet vásárolják fel
Jansik Csaba kutatását még az ezredfordulón publikálta, azonban tanulságai ma is segítenek eligazodni a hazai gazdaság fejlesztésének útvesztőiben. Statisztikai elemzése arra a következtetésre jutott, hogy a külföldi befektetőket elsősorban a piaci koncentráció, azaz a megvásárolható piaci erő érdekelte, amikor befektetési szektorokról döntöttek.
Nem mindegy ugyanis, hogy elegendő-e egy-egy nagyvállalatot megvásárolni a teljes piac (illetve a termelés) feletti irányítás megszerzéséhez, mint a növényi olaj esetében, vagy már-már végtelen kis üzletet kell megszerezni a piaci erő eléréséhez. Gondoljunk a több ezer sarki pékségre, hentesre vagy zöldségesre: az ő termékeik a külföldi vállalatoknak már kevésbé „ízlettek”.
Alább látható, hogy hogyan növekedett a külföldi tulajdonlás aránya 1992 és 1997 között. Látható, hogy a növényi olaj, az édesipar és a dohányipar már 1992-ben szinte teljesen külföldi tulajdonban volt, de aztán a következő öt évben a külföldi befektetők további erősen koncentrált szektorokat kerestek, hogy a vállalatokban rejlő tudás mellett piacokat és piaci erőt vásároljanak, illetve biztosítsák maguknak a hosszú távú extraprofitokat. A hazai élelmiszeripar szerkezetében ma is megfigyelhetők a kilencvenes évekbeli pozíciószerzésért folyó harc eredményei.
Azt természetesen nem kérdőjelezzük meg, hogy a külföldi befektetők tudástőkét is hozhattak a gazdaságba, de súlyos tévedésnek tűnik csak a mérleg kedvezőbb oldalát figyelnünk. A kapitalizmus mozgatórugója ugyan az innováció, azaz a teremtő rombolás, amiből olykor sajnos csak a rombolás marad. Furcsa eufória jellemezte tehát a hazai gazdasági szakértőket, akik hajlamosak voltak kivonni a külföldi tőketulajdonosokat saját modelljeik keretrendszeréből, fetételezve, hogy azokat valamiféle altruizmus jellemzi, amikor önként hoznak és terjesztenek tudástőkét a magyar gazdaságban.
Azóta jelentős gazdasági irodalom foglalkozik az így kialakult függő közép-európai gazdaságok problémáival. Különösen igaz ez a lengyel miniszterelnökre, aki szerint a kiút az, ha elkezdjük visszaépíteni a rendszerváltáskor elveszett vállalatainkat és újjászervezni, illetve hatékonyabban termőre fogni tudástőkénket. Ez persze ma már sokkal nehezebb feladat, hiszen a nemzetközi piacokhoz való közvetlen kapcsolódásainkat jelentős részben elvesztettük.
Az élemiszeriparunk modernizációjának ára az volt, hogy a szektor feletti ellenőrzést átengedtük a külföldi befektetőknek
– zárja elemzését Jansik.
Petőfi négyökrös szekerén zötykölődve nem volt kérdés, mikor jön egy kátyú, az utas háta azonnal jelezte. Ma viszont a lengéscsillapítók és az aszfalt gondoskodnak róla, hogy ne essünk ki a kocsiból. A gazdaságban is léteznek ilyen „komfortfokozók”, az árrésstop is éppen ezt a szerepet tölti be. Sebestyén Géza írása.
A német acélipar történelmi válságban van. A helyzet megoldására Berlinnek is a keleti nyitás lehet az utolsó esélye – épp az a stratégia, amelyet Orbán Viktor évekkel ezelőtt meghirdetett.
Cserébe az ukránok listáztak, az OTP is rajta van.
Szijjártó Péter szerint mindez a brüsszeli vezetési hibák ellenére történt.
Több mint 85 neves klímakutató élesen bírálja az amerikai Energiaminisztérium (DOE) nyári jelentését, amelyet elfogultnak és tudományosan megalapozatlannak tartanak. A gazdasági hatások túlmutatnak a tudományos vitán, kihatnak az energiaiparra és a piacokra is.
A külföldi tulajdonú nagyvállalatok jobban járnának, miközben a brutális megszorítások óriási jövedelemcsökkenést okoznának a családoknak.
A miniszterelnök által meghirdetett magyar modell erős szellemi bázissal és európai érthetőséggel bír, a Patrióták pedig esélyt kaphatnak arra, hogy uniós szinten új keretet adjanak a kereszténydemokráciának.
Erling Haaland újabb rekordot döntött meg. Ilyen volt a csütörtöki BL-este.
