A KSH adatai szerint az építőipari termelés volumene márciusban 67,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
2019 első negyedévében az építőipari termelés 48,2 százalékkal emelkedett 2018 első negyedévéhez képest. A KSH két külön csoportba bontja az építményeket és mindkettőben jelentős növekedés történt márciusban: az épületek – ipari, lakó- és irodaépületek – esetében a növekedés 62,3 százalékos, míg az egyéb építmények – út- és vasútépítések, energetikai beruházások – esetében 78,8 százalékos volt.
A szezonális és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése a februári szinthez képest 2,5 százalékkal csökkent.
Nemcsak a termelés volumene nőtt az előző évhez képest, hanem az építőipar termelői árai is. Ez a szám 10,3 százalékkal emelkedett.
A szerződésállományt tekintve az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 50,7 százalékkal nagyobb, míg az egyéb építményekre vonatkozóké 14,5 százalékkal kisebb volt, mint 2018 márciusában, ami jól jelzi, hogy további, elhúzódó építőipari növekedésre számíthatunk, ami valószínűleg a vártat messze felülmúló gazdasági növekedésben is megjelenik majd.
Óriásit nőttek februárban a reálbérek és az inflációt is sikerült visszaszorítani. Szalai Piroska rámutatott: ez a startvonal, az új kormánynak ehhez képest kell javulást elérnie, hiszen azt ígérték, ha lesz változás, jobb lesz.
Ha találkoznak, magyarázatot fog várni a leendő miniszterelnöktől a szlovák kormányfő.
A miniszterelnök szerint a hitel folyósítása Magyarország számára nem jelent pénzügyi terhet és felelősséget.
Ezek voltak a hét legolvasottabb hírei a Mandineren.
A kelet-közép-európai régióban jelenleg Magyarország rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal.
Az Eurostat adatai szerint 75 év múlva már csak 7,4 millió magyar lesz.
A hirtelen leállást a megugró üzemanyagárak és a folyamatos sztrájkok okozták.
Csaknem 10 ezer műalkotás sorsa továbbra is ismeretlen.
