Az uniós cégek eszközeinek több mint harmada EU-n kívüli tulajdonban van

A kínaiak egy kicsit más tészta, mint a "szokásos" nemzetközi pénzügyi beruházók. Ugyanis a kínaiak nem csak jövedelmező tőkebefektetést végeznek, hanem ezzel technológiát is vásárolnak. A legszebb példa a kínai Geely: az autóival csúfosan leszerepelt az amerikai és európai törésteszteken. Erre megvette a Volvót, akik a legbiztonságosabb autókat gyártják. De még sok példa akad. A most annyira megvádolt Huawei is több amerikai technológiai cég megvásárlásával lett a hálózati eszközök terén vezető.

Nem új jelenség. A hetvenes években mit meg nem tettek, hogy az arabok ne tudják felvásárolni a Mercedes Benzt.

"az uniós cégek eszközeinek több mint 35 százaléka harmadik országbeli tulajdonban van, ami azt jelzi, hogy az európai uniós befektetési rendszer az egyik legnyitottabb a világon." Virágnyelvről visszafordítva a legnyitottabb jelentése a legkiszolgáltatottabb. "A német gazdasági miniszter javaslatát, amely jelentősen kiterjesztené hatáskörét ebben a kérdésben támogatja Günther Öttinger, az EU digitális gazdasággal is foglalkozó biztosa is, aki a brit lap szerint Angela Merkel német kancellár fontos szövetségesének tekinthető. Öttinger nemrég egy interjúban kifejtette, szerinte nem szabad hagyni, hogy az európai csúcstechnológiai iparágat egyszerűen kiárusítsák. Hozzátette, több nagy európai tagállam, köztük Franciaország és Olaszország is támogatna egy erősebb iparági politikát, amely megvédeni a hazai technológiai cégeket. Más európai országok is egyre inkább gyanakodva néznek a kínai felvásárlókra a lap emlékeztet arra, hogy januárban megakadályozták, hogy a Go Scale nevű kínai privát tőke társaság megvásárolja a Lumiledset, a Philips izzógyártással és világítástechnikával foglalkozó leányvállalatát. A német aggályok akkor kerültek a figyelem középpontjában, amikor Midea nevű kínai alkalmazásfejlesztő cég megvásárolta a legnagyobb német robotgyártó céget, a Kuka-t 4,5 milliárd euróért. A német kormány a vételi ajánlat megjelenését követően sikertelenül próbálták meg az európai versenytársakat arra ösztönözni, hogy tegyenek a kínaiakéval versenyző ajánlatot. Merkel a tranzakcióval kapcsolatban azt vetette Peking szemére, hogy a kínai-német kapcsolatokból hiányzik a kölcsönösség elve, mivel a német cégekre, akárcsak a többi külföldi befektetőre szigorú korlátozások vonatkoznak Kínában."

Már a II. vh előtt itt volt az amcsi tőke. A Zalai Olajmezők is nagyrészt az ő tulajdonukban volt és nem véletlen az, hogy csak az utolsó pillanatban ( amikor a román mezők elvesztek) kezdték el komolyan a bombázásukat, addig a tulajok meg tudták akadályozni.