Kiemelte: az ipar 4.0, a negyedik ipari forradalom elemei – mint amilyen a mesterséges intelligencia, vagy a kiterjesztett és virtuális valóság - azt mutatják, hogy radikálisan átalakul a termelés és a munka jellege. Az előrejelzések szerint a 2020-as évekre Európában az állások többségéhez magasan képzett, a fejlett technológiákban jártas munkaerőre lesz szükség – tette hozzá.
Kucsák László, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke azt mondta: fontos, hogy a lehető legtöbb felületen el tudják érni a fiatalokat; fel kell mutatni, hogy milyen vonzó jövőt tudnak kínálni a szakképzéssel.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a szakképzés kapcsán nemcsak arról kell beszélni, hogy a gazdaságnak munkaerőre van szüksége, hanem arról is, hogy az embernek is kell az alkotás öröme. Szükség van munkaerőre, befektetőre, külföldi tőkére, technológiára, de a legfontosabb, hogy mindenki kiteljesedhessen önmagában – fogalmazott.
Suha György, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) miniszteri biztosa azt mondta: a magyar kormányzat, a tárca óriási erőfeszítéseket tesz azért, hogy a behívható tőkét Magyarországra csábítsa. A KKM erre külön háttérintézményt működtet, a Nemzeti Befektetési Ügynökséget (HIPA). Ennek tavalyi működése nyomán 98 projekt jött Magyarországra, így csaknem 4,3 milliárd euró működő tőke érkezik ide a következő években, s 17 ezer új munkahely létesül.
(MTI, Makronóm)