Magyarország utcahosszal előzi az uniós átlagot: rengeteg külföldi kíváncsi hazánk sikerére

A legfrissebb adatok alapján a magyar kultúra nemcsak itthon, hanem nemzetközi szinten is egyre nagyobb figyelmet kap, miközben az állami ráfordítások és az intézmények látogatottsága is magas szinten alakul – írta az Oeconomuson megjelent elemzésében Németh Viktória külpolitikai szakértő.

2025-ben különösen reflektorfénybe került a magyar kultúra azzal, hogy Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjat kapott, jelentősen megnövelve a művei iránt a keresletet itthon és külföldön egyaránt.

Ugyanakkor nemcsak az irodalom, hanem a teljes kulturális szféra erősödése figyelhető meg.

Az Eurostat adatai szerint Magyarország 2013 óta az uniós élmezőnyben van a kultúrára fordított állami kiadások terén, 2018 óta pedig GDP-arányosan a legmagasabb ráfordítással rendelkezik az Európai Unióban. Ezek a kiadások a kulturális intézmények működését, fejlesztéseit, a szektorban dolgozók béreit és a művészek támogatását is magukban foglalják.

A színház- és múzeumlátogatások száma a koronavírus-járvány óta folyamatosan emelkedik, és a KSH 2024-es adatai szerint a múzeumi látogatások ezer lakosra vetített aránya az elmúlt évtizedek egyik legmagasabb szintjén áll.

Ez különösen kedvező annak fényében, hogy nemzetközi összehasonlításban több országban – például Franciaországban, Hollandiában vagy az Egyesült Királyságban – stagnálás vagy visszaesés tapasztalható a múzeumlátogatások számában.

A Szépművészeti Múzeum 2023-ban bekerült a világ 100 leglátogatottabb múzeuma közé, több nagyszabású kiállításának köszönhetően. Az elmúlt évek legsikeresebb tárlatai közé tartozott többek között a Bosch-, a Csontváry- és a Renoir-kiállítás, valamint a 2024–2025-ös Munkácsy-tárlat is, amely több mint 200 ezer látogatót vonzott.

2024-ben több mint 260 ezer külföldi látogató kereste fel a Magyar Nemzeti Múzeumot, de jelentős volt az érdeklődés a Mátyás-templom Egyházművészeti Gyűjteménye és a Terror Háza iránt is. Vidéken kiemelkedett a keszthelyi Festetics-kastély és a debreceni Déri Múzeum, utóbbi nemzetközi kiállításokon is bemutatkozott.

A kormány 2025 őszén mintegy 800 milliárd forintnyi kulturális fejlesztést jelentett be. Ennek részeként jelentős források jutnak többek között a Liget projektre, az Iparművészeti Múzeumra, a Magyar Természettudományi Múzeumra és a Magyar Nemzeti Múzeumra. A cél az intézmények megújítása és hosszú távú működésük biztosítása.

A kulturális ágazatban dolgozók helyzete is javul: 2026-tól mintegy 41 ezer munkavállaló 15%-os béremelésben részesül, emellett elérhető számukra az otthontámogatás és a kibővített családi adókedvezmény is.

A kormány a Hangfoglaló Program, a Vallásos Könnyűzenei Program és az előadó-művészeti szervezetek támogatásán keresztül 2026-ban is jelentős forrásokat biztosít a hazai zenei élet sokszínűségének megőrzésére és fejlesztésére.

A friss adatok alapján a magyar kulturális szektor stabil, növekvő érdeklődés mellett működik, miközben az állami finanszírozás európai összehasonlításban is kiemelkedő. A nemzetközi sikerek, a magas látogatottság és a tervezett fejlesztések együttesen azt mutatják, hogy a kultúra továbbra is meghatározó szerepet tölt be Magyarország társadalmi és gazdasági életében.

Nyitókép: Balogh Zoltán / MTI