Orbán Viktor lebukott, vége van neki, mint a botnak – Magyar Péter most már kényelmesen hátradőlhet

Ismeretterjesztő rovatunk következik – hisz nem szégyen akár vén fejjel is nap mint nap új dolgokkal megismerkednünk, sőt.

Apropója pedig, hogy a miniszterelnök Rónai Egonnal beszélgetve (is) tollat tartott a kezében, amelyet folyamatosan használt is – majd a végén fénykép készült ennek eredményéről.

Jórészt köröket és vonalakat láthatunk a papíron, fura nonfiguratív alkotásokat – több se kellett egynémely bölcs ellenzéki megmondóembernek és Reddit-huszárnak, és már posztolták is kifele, hogy ők mennyire meg vannak döbbenve.

Amely hüledezés azért kellemetlen, mert némi műveltségi hiátusra világít rá. Nem kell, természetesen, hogy mindenkinek a polcán ott feszítsen a „Híres firkálmányok a történelem legnagyobb elméitől” alcímű kötet vagy a „Két évszázad elnöki firkantásai” című album, de azért úgy általában, mielőtt nagy nyilvánosság előtt kezdenénk szörnyülködni valamely fura jelenségen,

A Google is első találatként rögtön a Harvard Egyetem oldalára irányít minket, mégpedig „A firkálás »gondolkodási« előnyei” című cikkhez. Melyből kiderül: 44 amerikai elnökből 26 rendszeresen firkálgatott; ki konkrét alakokat (Ronald Reagan például cowboyokat), ki egyszerűbb formákat (Eisenhowernél többek között köröket látunk) – amint ugyanis azt kutatások is kimutatták,

(Reaganről mesélik egyébként, hogy 1981-ben egy G7-találkozón Margaret Thatchert annyira zavarta a folytonos rajzolgatása, hogy az ülés végén kikapta kezéből a papírlapot.)

2009-ben egy pszichológus vizsgálatában a firkálgatók 29 százalékkal több információra emlékeztek – a feltételezés szerint azért, mert a mellékes firkálgatás pont annyira stimulálja az agyat, hogy ne lankadjon a figyelem, ezáltal pedig támogatja a főtevékenységre való koncentrálást.

– annak ellenére is, hogy a krikszkrakszoknak közük nincs a témához. Hasonlóképpen mennyivel egyszerűbb lehet felskiccelni egy geometriai alakzatot, mint verbális emlékeztetőket írni az épp megválaszolandó interjúkérdéssel kapcsolatban.

Egy vonatkozó TED-előadás kifejezetten azzal kezdődik, hogy a firkálgatást sokan „anti-intellektuális” tevékenységnek vélik, sőt, egyes újságírók képesek látványosan kiakadni azon, ha egy szenátor rajzolgat, miközben az egy „hihetetlenül erőteljes eszköz”, amely nagyban kihat az információfeldolgozási és kreatív problémamegoldó képességünkre, segítve a gondolkodást.

Érdekesség, hogy 2005-ben bejárta a brit sajtót egy kép, amely állítólag Tony Blair Davosban készített firkálmányait tartalmazta – brit grafológusok elemezték ki a látottakat, egyikőjük szerint például a papíron látható tökéletlen karikák arra utalnak, hogy Blair képtelen befejezni a feladatokat, de spekuláció indult a brit miniszterelnök mentális állapotáról is – csakhogy a végén kiderült, hogy azt a rajzot valójában a vele egy asztalnál ülő Bill Gates alkotta.

És végül azért kérdezzük meg azt a ChatGPT-t is, csak a játék kedvéért: szerinte mit állapíthatunk meg arról a személyiségről, aki azt a papírt telerajzolta? Íme (aki nem hiszi, járjon utána):

Úgy tűnik, mai leckénkből akár egy tanulság is levonható, főleg annak, aki egy okos, kreatív, innovatív országban szeretne élni, nem pedig egy szétcsúszott, lelakott romkocsmában:

***

(Nyitókép: YouTube-képernyőfotó)

***