Lehet-e jelentős író az, akit nagyon nehéz – vagy épp lehetetlen – befogadni?
„Egy szubjektív szempontok alapján odaítélt díj önmagában nem minősít, hiszen egy adott kör díjaz, amely a művészeteknél – az irodalomnál különösen – az átlag olvasó és különösen a magyar olvasó érdeklődésével és értékítéletével igen kevéssé kompatibilis.
Maguk közül, a maguk feltételrendszerét teljesítők közül választanak.
Amiben persze a divat, a trendek és a politika is komoly szerepet játszik.
Nem minden nyertesre igaz ez, hiszen Thomas Mann vagy Sienkiewicz népszerű, olvasott és elismert szerzők idehaza is. Ahogyan Garcia Márquezhez, a magyarokról olyan szépen megemlékező Albert Camus-höz, de még a füredi parti sétány névadójához, Rabindranáth Tagoréhoz is van valami közünk.
Felmerülhet érvként, hogy az irodalom is tudomány, amit a laikus olvasónak nincs képzettsége és képessége megérteni.
Olyan, mint a fizika, a kémia, amit csak a bennfentesek, a legnagyobb tudósok értenek igazán. Mi, egyszeri olvasók nem vagyunk alkalmasak és méltók arra, hogy megítéljük a minőséget. Bár beszéltem gimnáziumi – sőt egyetemi – irodalomtanárokkal, akik nem ismerték, vagy ha ismerték is, nem értették, nem tartották igazán jónak és nem szerették Krasznahorkai műveit. Ha azonban még ők sem a »tudomány«, akkor kik számítanak annak? Érdekli-e egyáltalán a legbelsőbb körök irodalomtudósait az olvasók ízlése és véleménye?
A regény (a művészet) sajátságos dolog: ketten hozzák létre: az alkotó és a befogadó. Egyik a másik nélkül nem létezik.
Lehet-e jelentős író az, akit nagyon nehéz (már-már lehetetlen) befogadni? Egy üres nézőtér előtt eljátszott zseniális Hamlet-alakítás valóság-e? Egy sosem felfedezett barlang falára rajzolt gyönyörűséges kép létezik-e?”
***
Ezt is ajánljuk a témában
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia idén Krasznahorkai Lászlónak ítélte az irodalmi Nobel-díjat. A kuratórium indoklása szerint „látnoki erejű műveiért részesült az elismerésben, amelyek az apokaliptikus terror közepette is képesek megmutatni a művészet erejét”. Győrffy Ákos írása.
Kapcsolódó vélemény
Tényleg nem. Akkor se, ha cseppet sem volt elegáns Krasznahorkai László magyarozása, a trianonozása vagy éppen a neki tulajdonított, miniszterelnöki gratulációra adott (frissítés: cáfolt) válasza.
Nyitókép: Adrian DENNIS / AFP
***
Magyar Péter megvon minden támogatást a Nobel-díjas Krausz Ferenc vezette kutató csoporttól és az eddigieket is visszaköveteli.
Wass Albert nagyon nehéz olvasmány.
Kisebb vihart okozott az idei magyar nyelv és irodalom érettségi a diákok körében és persze a tágabb nyilvánosságban is.
Ez volt a rendszerváltás ára egy lány szerint.
A párt szóvivője szerint az írónak ki kellene rohadnia magyar irodalomból.
Az egyik kesztyűt a Tisza sikerrel vette fel helyettünk: visszaszerezte az elrabolt nemzeti jelképeket.
Ennyi volt.
