Ki volt a kevéssé ismert magyar fenegyerek, akik szembeszállt a nácikkal és a kommunistákkal? Új könyv jelent meg Libik Györgyről. Recenziónk!
Medgyesi Konstantin: Egy 20. századi fenegyerek - Libik György, az embermentő. Bp., Jaffa, 2025, 248 oldalon.
Izgalmas, olvasmányos új könyv jelent meg a Jaffa kiadó gondozásában, Medgyesi Konstantin történész tollából, mely Libik György embermentő életét dolgozza fel. Libik György a felvidéki Rózsahegyen született 1919. október 18-án, apja, Albert székely származású, református gépészmérnök volt, míg anyja, Berger Hajnalka zsidó családból származott, az 1944-es deportálások elől menekülve lett öngyilkos. Györgynek egy öccse volt, András, akiből filmrendező lett. A budapesti I. kerületi Werbőczy István Reálgimnáziumban érettségizett, ekkor ő volt a Városmajor „királya”, számos vagány tett hőse volt már ekkor is: 1937-ben például el akarták lopni suhancok a biciklijét, de ő alaposan helyben hagyta a támadókat és megvédte magát. Ez a rövid, fiatalkori esemény is szemléletesen illusztrálja Libik alkatát, személyiségét.
Libik a BME-n szerezett gépészmérnöki oklevelet 1946-ban, de előtte fontos szerepet játszott a magyarországi nemzeti ellenállásban a német megszállás alatt, itt főleg az embermentésekben játszott szerepet.
Ő volt a neves svéd diplomata és embermentő, Raoul Wallenberg sofőrje, aki a bombázások közepette is furikázta az életmentő szerepet játszó diplomatát. A két férfi utoljára 1945. január 17-én, a már szovjet kézen lévő Üllői úton találkozott. Talán nem is véletlen, hogy később Libik a svédországi Wallenberg egyesület és a magyarországi Wallenberg Társaság alapító tagjává vált. Libik embermentőként főleg üldözötteket szállított biztonságos helyekre, ő helyezte el így Beck Fülöp szobrászt, de a kommunista mozgalom számos tagját, így Donáth Ferencet, vagy éppen a később sötét szerepet játszó Péter Gábort is.
Életrajzírója, Medgyesi Konstantin történész kiemeli, hogy Libik élettörténete szerepek és identitások egyvelege,
találó megjegyzése szerint könyve főhősének „kilenc élete” volt. Volte egy sportolói éne, hiszen híres síelővé vált, volt a Műegyetemi Atlétikai és Football Club, az Előre SE, majd a Budapesti Lokomitív és a Budapesti Dózsa síelője és motorversenyzője is. Egy alkalommal az egyik legjobb svájci síelőt, Luc Nigglit győzte le, a második világháború után a magyar téli olimpiai csapat kapitányának is megválasztották. Síelésben az 1948-as téli olimpián mérette meg magát, kétszeres magyar bajnok lett, valamint tizenötszörös csapatbajnok. 1956 és 1957 között a Magyar Sí Szövetség elnöke volt.
A síelés kapcsán került kapcsolatba a híres Szent-Györgyi Alberttel is, akinek elvette lányát, Nellyt.
Bár utólag többen állították, hogy ez a rövid életű házasság csak helyezkedés volt részéről, a szerző kiemeli, hogy ez egy szerelemházasság volt, Nelly után Libik nem igazán tudott mást szeretni, és még évekkel később is találkoztak.
A szerző szerint Libik nyíltan és többször szembeszállt a kommunista hatalommal,
gyakran saját biztonságát is kockáztatva: így történt, amikor a síválogatott tatai edzőtáborában zendülést szított a megalázó körletellenőrzések és a primitív sztálinista politikai szemináriumok miatt, s csak Farkas Mihály közömbössége mentette meg a komolyabb megtorlástól – már ha a fenti történet igaz. Itt a szerző Libik emlékezéseire, nem pedig az ÁBTL egyébként is mindig kritikával kezelendő irataira hivatkozik. 1956-ban Libik Nagy Imre mellé állt, ugyanakkor a forradalom idején még kommunista vezetőknek is védelmet nyújtott, köztük Horváth Mártonnak, a gyűlölt pártlap, a Szabad Nép főszerkesztőjének, akitől cserébe állítólag azt kérte, hogy fogalmazza meg Nagy Imre semlegességi nyilatkozatát. A forradalom leverése után Svédországba emigrált, ahol több mint harminc évig élt, és a svéd–magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztésével próbálta enyhíteni a hazai rendszert, miközben a magyar titkosszolgálat sikertelenül próbálta beszervezni.
A kötetnek különösen érdekes és értékes része a Libik beszervezésére vonatkozó iratanyag.
Libikkel a kémelhárítás és a belsőreakció-elhárítás egyszerre foglalkozott. Egy 1967-es jelentés szerint „folyamatos ellenőrzés alatt” tartották személyét. Ugyanekkor viszont egy másik irat arra utal, hogy „Luzzie” néven be akarták szervezni, ám amikor beengedték Magyarországra, és
A kötet egészen elképesztő történeteket tartogat, a történész olvasóban már-már azt a benyomást keltik, hogy bizonyos esetek így, ebben a formában nem biztos, hogy megtörténhettek. Jó példa erre az a történet, amikor - Libik emlékezése szerint - a főhős Péter Gábor fegyveres autókonvoja elé hajtott motorjával, megállásra kényszerítve Rákosi Mátyás titkosszolgálatának majdhogynem teljhatalmú vezetőjét. Ez a húzás, ha igaz lenne, valószínűleg a legsúlyosabb börtönbüntetést, vagy éppen a kivégzést vonzotta volna maga után.
Szinte elképzelhetetlennek tűnnek egyes fejezetek Libik György ezen életrajzából, de ez is csak a kötet fontosságát emeli, és további kutatásokra ösztönzi a kutatókat.
Összességében Libik György élete regénybe illő kalandok sorozata volt: budai úrifiúként vált síbajnokká és motoros fenegyerekké, majd a 20. század sötét fordulópontjain rendre szembeszállt az elnyomó hatalmakkal. A nyilas uralom idején saját életét kockáztatva segített üldözötteken, százakat mentett ki a halálból, ezért nevezték el később a „magyar Pimpernelnek”. A kommunista rendszerrel szemben is nyíltan vállalta ellenérzését, ami miatt többször került veszélybe, és 1956-ban a forradalom idején ismét embereket mentett, köztük olyan kommunista vezetőket is, akik az események miatt életüket féltették. A kötet stílusa olvasmányos, minden, a recenzensben maradt kérdőjel dacára bizonyosan beszerzésre és alapos olvasásra, esetleg kutatásra inspiráló munka.
Fotó: illusztráció, Fortepan 33009
Ki is ez a már megjelenésében is karakteres, titokzatos, az olvasót híresen hosszú mondataival megbabonázó szerző? Kísérletet teszünk a válaszadásra. Győrffy Ákos írása.
Kína mérnöki állam, az USA jogászi társadalom, előbbi tudatosan, hosszú távra tervezi képességeit és kapacitásait, utóbbi egyre inkább elveszik a szabályozások körüli viták, jogi csatározások útvesztőiben – állítja Dan Wang gazdaságitechnológiai elemző.
A kötet bemutatja az adenaueri újrakezdéstől a merkeli centrumpolitizálás kudarcáig végbemenő legfőbb változásokat.
És nem lehet érteni a Brüsszelben és Washingtonban egymással szembefeszülő csoportok dinamikáját sem.
A sikerhez nem kell kiemelkedően okosnak lenni, az akaraterőtől, a szorgalomtól, a kitartástól és a kudarcokon való felülemelkedni tudástól függ minden – vallja a magyar sakkozás máig egyetlen világbajnoka, aki Lázadó királynő címmel írta meg saját igaz történetét. Interjúnk.
A lap szerint ha Moszkva győz a háborúban, Európa többi része következik, az első áldozat Észtország lesz.
Alig egy évvel Aszad bukása után újra erősödni kezd az iszlamista terrorszervezet.
Több százezer forintnak megfelelő összeget kap, aki megelőzi Kós Hubertet.
