„A világ legjobb játékosa, csak ügyetlen” – A nemzet aranyai sorozatváltozatán éppen annyit sírtunk, mint amennyit nevettünk

Ezt egyszerűen nem lehet megunni, állapítottam meg magamban a balatonfüredi Balaton moziban nagyjából negyed órával azután, hogy némiképp szkeptikusan beültem A nemzet aranyaiból készült tévésorozat premiervetítésére. Az első három epizód közel kétórás bemutatójára a MOZ.GO – Magyar Mozgókép Fesztivál keretében került sor, a szkepticizmus oka pedig az volt, vajon lehet-e még lényegileg is újat mondani erről a témáról, például új szemszögből bemutatni a pólós aranycsapataink hőseit, ne adj’ isten új hősöket felfedezni. Hamar kiderült, hogy az előfeltevésem alaptalan volt: 

Az okok nagyon egyszerűek. Zákonyi S. Tamás rendezőnek olyan értelemben nem volt nehéz dolga, hogy hosszan keresgélnie kellett volna az érdekes, a vásznon, illetve a tévéképernyőn is „megélő” karaktereket. A megszólalok mindegyike, a csapatorvostól a játékosokon át az edzői stáb tagjaiig, szerethető vagy legalábbis megjegyezhető figura. Mintha csak egy jól megírt forgatókönyvből léptek volna elő hús-vér alakjukban, akadnak közöttük filozofikus alkatok, mint Varga Zsolt (jelenlegi férfi szövetségi kapitány) vagy Kásás Tamás, visszafogott óriások, mint Kósz Zoltán vagy az utolsó szó jogához minden körülmények között ragaszkodó Kiss Gergő és olyan totális őrültek, mint a kapuban való „kalimpálózásaival” az ellenfeleket rendre összezavaró Szécsi Zoltán vagy a kézilabdából átigazolt, szűkszavúságában is hihetetlenül vicces, önjáró Biros Péter – utóbbi kettőnek nem mellesleg a két nagyfia menetel éppen az újabb pólós világhír felé. 

És persze mindannyiuk felett ott a két állandó, a magyar férfivízilabdát a legnagyobb csúcsokra repítő Kemény Dénes és Benedek Tibor. A sorozatpremiernek szomorú aktualitást adott Benedek halálának ötödik évfordulója, és nézőként is folyton elszorul a szív, amikor az egykori csapattársak, barátok el-elcsukló hangon felidéznek néhány jellemző momentumot vele kapcsolatban, és láthatjuk már nagybetegen is néhány jelenet erejéig. 

– emlékszik vissza vele kapcsolatban Kiss Gergő, jól érzékeltetve, kikből és miért lesznek a valódi vezérek. Benedekkel kapcsolatban hangzik el egyébként a címadó mondat is talán a fiánál nem kevésbé legendás utánpótlásedző Kemény Ferenc „Fecsó bácsit” idézve, akinek a keze alatt pallérozódott – még juniorválogatott korában – a Kemény-csapatok olimpiai bajnok játékosainak nagy része. 

Hiába a sok leg meg legenda, A nemzet aranyai szerencsésen elkerüli a pátoszos szoborállítást, köszönhetően a sok humornak, illetve az archív felvételek (sorsdöntő mérkőzések, a három olimpia kulcspillanatai, korabeli interjúk, életképek stb.) és a beszélő fejes megszólalások jó arányának. A sorozatra kitalált plusz – az első három epizódban például a pekingi aranyérmes Kis Gábor és Varga Dániel a felvételeket megállítva kvázi élőben kommentálja az egyes eseményeket – is többé-kevésbé működik. Az a rész például kifejezetten érdekes, amikor Varga afféle pólógyorstalpalóként elmagyarázza, mit jelent és hogyan segített minket egy sorsdöntő pillanatban az egyébként magyar találmány zónázás.  

Az olyan vicces történeteken meg különösen remekül szórakozunk, mint hogy milyen furcsa szokása miatt nem akart senki Papesszal (Molnár Tamás) aludni, hogyan lett kordonnal lezárt bűnügyi helyszín egy külföldi hotel folyosója a fiatal magyar pólósok miatt, vagy hogy Biros Péter az első világversenyére utazva, délelőtt 11-kor miért kért kávé helyett inkább egy pohár sört az őt teljesen feleslegesen bátorítani akaró kapitánytól.

Ugyancsak pluszt jelent a filmhez képest, hogy a játékidő jelentős kitolása révén sokkal nagyobb teret kapnak a magyar vízilabdáról és Benedek Tiborról elképesztő tisztelettel beszélő külföldi sztárok, akik közül nem egynek éppen azért hiányzik az olimpiai arany otthon a vitrinből, mert peches módon pont ennek a magyar csodagenerációnak a kortársaiként születtek. És ha már pech, külön respekt Kiss Csabának, aki annak ellenére is vállalta a sorozatban való, valószínűleg nem kevés fájdalmat, szomorúságot a felszínre hozó szereplést, hogy hiába volt egykoron a világ egyik legjobb balkezese, ha éppen három magyar, Benedek, Kiss, majd Madaras Norbert előzte meg egy hajszállal, és amikor meg végre lehetőséget kapott a bizonyításra, saját bevallása szerint is összezuhant a teher alatt.

A nemzet aranyai az övéhez hasonló, nem is mindig boldog végű sztorik és a személyes kapcsolatok – különösen a Varga Zsolt–Benedek Tibor-párosé – mélyebb kibontása révén így végül sokkal többé válik, mint egy sima sportduku, ami a nagy titok nyomába eredve szépen megmelengeti a magyar szíveket. Egyrészt a titkot tudjuk: hiába minden zökkenő, 

Másrészt, egy mozgókép csak akkor maradhat érvényes, ha a jövő nézőinek is képes lesz valamit mondani. Erre pedig ez esetben minden esély megvan. Ráadásul a kevésbé sportbarátok is bátran nekiállhatnak akár a mozi, akár a sorozat nézésének. Szó sincs róla. hogy elvesznénk a szabályok, taktikák vagy egyéb szakmai magyarázatok laikusok számára érthetetlen taglalásában; a cél nem az volt, hogy az embereken keresztül meséljenek a vízilabdáról, hanem éppen fordítva, a vízilabdán keresztül mesélnek az emberekről.

A nemzet aranyai – A teljes változat című sorozat a filmhez képest több mint 200 perccel több tartalmat kínál, hét résszel, összesen 351 perc játékidővel. Vetítésére a tervek szerint ősszel kerül sor az egyik legnagyobb kereskedelmi televízió streamingfelületén, de tárgyalnak más hasonló megjelenési formákról is.

Nyitókép: Jelenet A nemzet aranyai – a teljes változat sorozatból. (NFI)