Csillagösvény és a világot megváltoztató találmányok – a magyarok csodájára járnak Törökországban is

Nyitókép: A világhírű magyar találmányokat ábrázoló tűzfalfestmény készülése a törökországi Kocaeliben. (Színes Város)

A civilekből álló Színes Város Csoport tizenöt évvel ezelőtti megalakulásának ihletője Victor Vasarely volt. Egész pontosan az ő Színes város című könyve, amelynek alapgondolata szerint a művészet nem zárulhat be a galériákba, kiállítóterekbe, múzeumokba, hanem ki kell vonulnia az utcákra, közterekre. A csoport létrehozói ezen üzenet mentén elindulva határozták el, hogy – egyre több művész bevonásával – a valóságban is „kiszínesítik” az addig kopár budapesti tűzfalakat. Ma több mint száz megvalósult projektnél és közel hetvenezer négyzetméternyi felületnél tartanak, a Karikó Katalint, illetve Krausz Ferencet ábrázoló munka után legutóbb a Szenes Hannáról készült tűzfalfestményüket adták át a Frankel Leó utcai zsinagógával szemben, a holokauszt nyolcvanadik évfordulója alkalmából.

Legalábbis, ha a fővárosi helyszíneket vesszük. A Színes Város Csoport ezúttal ugyanis átlépte a határt,

a Magyarország és Törökország diplomáciai felvételének századik évfordulója alkalmából meghirdetett Magyar–Török Kulturális Évad részeként, a Liszt Intézet Magyar Kulturális Központ Isztambul együttműködésével.

Az egyik festmény egy isztambuli kulturális központ falát ékesíti Csillagösvény néven; a tematika a magyar mozgókép, ezen belül is a magyar animáció, amelyet Jankovics Marcell emblematikus világával idézett meg Egyed Gábor tervező. A murál a csodaszarvas legendáját ábrázolja, nem véletlenül: ez mind a magyar, mind a török mondavilág kiemelt része.

Az ősmagyar törzsek vándorlásai során számos más törzzsel találkoztak, így gazdagítva egymás kultúráját. A csodaszarvas így maga a vándorlás mitológiája, 

Az ősi török törzsek egyikét tokuz boynuzlu (kilenc szarvas) néven is említik. A murál az ősi népek tengeri birodalmát és az égboltot ábrázolja, miközben a szarvas ágas-bogas agancsa a török népek rokonságára utal. A víz mint az élet jelképe jelenik meg a festményen, a Duna és a Boszporusz kapcsolatát megidézve; a Duna ugyanúgy a Fekete-tengerbe torkollik, ahogy a Boszporusz, ennek partján áll a totemállat. A falfestmény Isztambul egyik legforgalmasabb, Ázsiát Európával összekötő hídjáról látszódik a legjobban, így a két kontinens összekötését is szimbolizálja. 

Kocaeli városában, egy hídpilléren kapott helyet a Színes Város másik, a magyar innovációkat megjelenítő alkotása, amely Váczy Enikő tervei alapján készült el. A dinamikus festményen világhírű magyar találmányok láthatók, középpontjában egy futurisztikus figura áll mint a határtalan képzeletet és a tudomány örökérvényűségének jelképe.

A falon látható többek között Kandó Kálmán fázisváltós elektromos mozdonya, Irinyi János robbanásmentes biztonsági gyufája, Bíró László József golyóstolla, Galamb József Ford T-modellje, a vibráló színes gépek és hurkolt zsinórok pedig a modern számítástechnika Neumann János-féle alapjait szimbolizálják. Mellettük Puskás Tivadar telefonközpontja, illetve Szent-Györgyi Albert C-vitaminja is helyett kapott az alkotáson, szétszórt aranygömbök formájában. 

A falfestményt uraló örvénylő mozgás nem pusztán esztétikai választás, a helyspecifikus alkotás egyben tükörképe magának a környezetnek, a forgalmas hídpillérnek. Felhívja a figyelmet a mozgásra és a haladásra is,