A közösségi régészet szerepe fölértékelődött Magyarországon az elmúlt években, civilek és régészek sokszor összefogva indulnak „kincsvadászatra”, a közös munkához pedig szakmai kereteket biztosít a Közösségi Régészeti Egyesület. Az újszerű, gyümölcsöző kutatásokról Rácz Tibor Ákost (1976), a Ferenczy Múzeumi Centrum régészét, a Közösségi Régészeti Egyesület elnökét kérdeztük.
*
Honnan jött az ötlet a közös munkára?
A múlt iránt szenvedélyesen érdeklődő civilek az elmúlt tíz évben fokozódó mértékben keresték a kapcsolatot a régészekkel és a terepi kutatásokat folytató örökségvédelmi intézményekkel. A nagyközönséggel való mindennapi kapcsolattartás és a legújabb tudományos eredmények hiteles tolmácsolása azonban gyakran meghaladja a kutatóközpontok és múzeumok kapacitását. A 2019-ben megalapított
Közösségi Régészeti Egyesület közvetítőként működik az intézmények és a civilek között,
ezzel egy jól körvonalazható kulturális igényt elégítünk ki.
A 2010-es évek elejétől folytattunk terepi régészeti tevékenységet önkéntesekkel, önkormányzatokkal és egyetemekkel, és 2015-16 körül már egy 50 fős stabil mag alakult ki a kutatásokat összefogó Ferenczy Múzeumi Centrum holdudvarában.
Az egyesület ötletét már ekkoriban felvetették önkénteseink, de még jó pár év eltelt, amíg sikerült letisztázni a céljainkat, működési elveinket és közös nevezőre tudtuk hozni ezt a rendkívül színes háttérrel és motivációkkal érkező társaságot. Az alapítók közt és a vezetőségben egyaránt vannak régészek és nem professzionális kutatók, illetve régészhallgatók is.
Hogyan tudnak együttműködni a civilek és a hivatalos régészek? Ki dönt a fő kérdésekben, célokban?
A működésünk projektalapú és bárki javasolhat kutatási témákat. Nagyon jó kezdeményezések jönnek civil oldalról és kimondott célunk, hogy a lokális közösségeket erősítsük helytörténetük megismerésében, identitástudatuk alakításában.
Jellemzőbb azonban mostanában, hogy kutatóintézetek, elsősorban egyetemek felkérésére veszünk részt ásatásokon és fémkereső műszeres kutatásokon.
A döntéshozatal demokratikus,
és nem kevés nehézséggel jár mindenki szempontjait figyelembe venni egy-egy elvi döntés kapcsán, de a befektetett energia, a sok körös egyeztetés mindig megtérül, hiszen ez a csapat baráti társaságokból, mikroközösségekből áll, és a programjaink alapvetően a szabadidő hasznos eltöltésére teremtenek megfelelő környezetet.
Egy motivált és jókedvű közösség rendkívül hatékonyan tud dolgozni, ez a munka pedig az örökségvédelmet szolgálja,
a kulturális örökség megismerésére és megmentésére irányul.