Egyik találmánya világhírű lett, miniszterként a tanárok helyzetét javította, szabadidejében megmászhatatlannak hitt hegycsúcsokat hódított meg. Az ELTE névadójára emlékezünk.
Eötvös Loránd gyakorlatilag mindenben kiemelkedőt alkotott, amibe elég időt fektetett:
egyike volt azoknak a nagy formátumú főnemeseknek, akik láthatóan, érezhetően megtolták az ország szekerét, méghozzá előre.
Az akadémikus nem maradt a híres-neves édesapa, a miniszterként és íróként is csodált Eötvös József árnyékban, inkább létre hozott egy gazdag, egyedi és az egész világon elismert életművet. Ma, július 27-én ünnepeljük születésének 175. évfordulóját.
Báró az egyetemen: summa cum laude
Eötvös Loránd 1848-ban született Budán, kezdetben a pesti piaristáknál, illetve magántanulóként folytatta tanulmányait. Az érettségi után jogi tanulmányokba kezdett: ezek nem kötötték le, így sűrűn látogatta a természettudományi előadásokat is. Ekkor a legfőbb vágya volt, írják róla, hogy „külföldi egyetemen, jó tanárok vezetése alatt” tanulmányozhassa a természet világát és törvényeit.
1867-ben, még épp időben, atyai jóváhagyással, véglegesen a természettudományok mellett döntött és egyenesen
Heidelbergbe utazott, ahol világhírű tudósok oktatták:
fizikát, matematikát, kémiát tanult, végül „summa cum laude” fokozattal szerezte meg a doktorátusát, amely fokozatot rajta kívül csak egy másik magyar, bizonyos König Gyula matematikus érte el az évfolyamban.
Az ifjú Loránd bevállalós volt, a sport, a fizikai edzés megszállottja, ami a tudományos megismerés olthatatlan vágyával párosult: már németországi tanulmányai alatt csatlakozni akart egy német földrajztudós Spitzbergákra induló expedíciójához, amiről végül apja beszélte le.
Ugyanez a sokat látott apa a halálos ágyán azt tanácsolta Lorándnak, hogy boldog csak akkor lehet, ha elkerüli a politikát, és a tudománynak él: „Haladj bátran előre, és ne sajnáld fáradságodat.
A tudomány körében a legnagyobb erőfeszítés eléri jutalmát, mert azt nem várja az emberektől, hanem magában a tudományban találja”
– írta Eötvös József. A fiú jó ideig megfogadta apja tanácsát.
A tudós és az Eötvös-inga
A nemzetközi tudományos gyakorlatban a legnagyobb megtiszteltetésnek számít, ha egy tudósról törvényt, hatást, egyetemet és efféléket neveznek el, amiből bőven jutott a magyar bárónak: Eötvös-törvény, Eötvös-állandó, Eötvös-egység, Eötvös-hatás, Eötvös-kísérlet, Eötvös Loránd Fizikai Társulat, Eötvös Loránd Geofizikai Társulat, Eötvös Loránd Tudományegyetem – a felsorolás azt hiszem, sokat mutat a fizikus megbecsültségéről.
1878-ban a dinamót feltaláló Jedlik Ányos nyugalomba vonulása után Eötvös a kísérleti fizika professzora lett, majd alig több mint negyven évesen, 1889-ben már az Akadémia elnöke. Szerteágazó tudományos tevékenységet végzett, fontos találmányai voltak, behatóan foglalkozott például a mágnesességgel és a gravitációval,
világhírét azonban elsősorban az úgynevezett Eötvös-ingának köszönheti,
ami lényegében a korábban már feltalált torziós inga Eötvös Loránd által továbbfejlesztett változata: elméleti oldalról nézve az inga jelentősége, hogy a gravitációs mező vízszintes irányú változását is képes érzékelni, ami gyakorlati szempontból a következőt jelenti: egy érzékeny műszer, ami az alatta lévő kőzetrétegek sűrűségének mérésére szolgál.
Hogy még jobban értsük: Eötvös Loránd találmányát bányakutatásra és ásványi anyagok felkutatására alkalmazzák.
Segítségével fedezték fel az Egyesült Államok leggazdagabb olajmezőit, mellesleg a műszer szállította adatokat később maga Albert Einstein használta
az általános relativitáselmélet felállításához. Mi több, az Eötvös-mérlegnek is nevezett eszköz napjainkban is „aktív a helyi tömegkoncentrációk keresésére irányuló kutatások során”. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megjegyzi: „Rövid időre kiszorították a modernebb műszerek, de 1950-től a geofizikai kutatásban ismét előtérbe került. Időközben többen tökéletesítették, ennek következtében az eredetileg ötórás mérési idő negyven percre rövidült.”
Talán kapisgáljuk már, miért van bérelt helye Eötvös Lorándnak a tudománytörténetben.
Eötvös Loránd, a politikus
Ahogy említettük, főhősünk Jedlik Ányostól vette át a Kísérleti Fizika Tanszéket, amit aztán évtizedekig vezetett, egészen a 1919-ben bekövetkezett haláláig – mindezt egyetlen röpke kitérő szakította meg csupán, egy – nincs jobb szó rá – példamutató politikai szerepvállalás. Ezt követően vissza is tért a tudományhoz, így édesapjának sem kellett a sírjában forgolódnia.
Kultuszminiszteri tevékenysége egyszerűen összefoglalható:
hét hónap alatt négyszáz népiskolát hozott létre, miközben szívén viselte a tanítók sorsát,
jelentősen emelve juttatásaikat. Megalapította a Báró Eötvös József Collegiumot, ahova szegény, de tehetséges fiatalok, valamint nemzetiségiek is bejuthattak. A magas színvonalat jelzi a suliból kikerült művészi, tudományos nagyságok egész sora: Kodály Zoltán, Szekfű Gyula, vagy éppen Kosáry Domokos, hogy csak párat említsünk.
Eötvös Loránd méltó helyet foglal el építő kultuszminisztereink sorában: a sorban, melyet Eötvös József és Klebelsberg Kunó fémjelez.
Eötvös Loránd, a hegymászó
Talán nem olyan köztudott, hogy Eötvös Lorándot
a legnagyobb magyar hegymászók között tartja számon a szakma.
Állítólag apjától örökölte a hegymászás szenvedélyét, miközben olyan csúcsokat is meghódított, melyeket korábban mászhatatlannak tekintettek. Leányaival sokat és intenzíven sportoltak, egyszer például kibicikliztek Olaszországba az Alpokba.
A szakértők páratlanul gazdag életműről írnak, ne felejtsük, mindezt a tudományos pálya mellett. A Turista természetjáró magazinban megjelent cikk szerint
„magashegyi túráinak száma legalább 500-ra tehető. Legkevesebb 110 önálló csúcsot mászott meg.
Első megmászásainak száma, ha a hágókat is beleszámítjuk, körülbelül 25-30 lehetett. Körülbelül ugyanennyi csúcsra mint második, harmadik vagy negyedik jutott fel (…) …hegymászó és feltáró érdemeinek elismeréséül a Cadin csoport második legmagasabb csúcsát Cima di Eötvösnek nevezték el, s a 2837 m-es csúcs ezt a nevet ma is büszkén viseli”.
Szépen írt a turizmusról: „Turista az, aki útra kel azért, mert foglalkozásának egyformasága, gondjainak sokasága közepett
álmaiban feltűnik előtte egy olyan szebb világ, melyben zöldebb a fű, kékebb az ég, magasabbak a hegyek, szebbek, vagy különösebbek a házak,
barátságosabbak az emberek; s aki az álomkép eredetijét fáradságtól vissza nem riadva keresi, s mert hiszen e földön élünk, talán soha meg nem találja, de azért jó kedvét el nem veszíti, hiszen örömét éppen ez a keresés teszi.”
Eötvös Loránd a fizikai Nobel-díjon kívül szinte minden díjat elnyert: a párizsi világkiállításon arany minősítéssel jutalmazták, számos város egyetemén díszdoktori címet kapott, a Monarchiában és külföldön „kitüntetések tucatjait” vehette át. Mindennél többet elmond, hogy
amikor Einstein a nagy magyar haláláról értesült, a Eötvös Lorándot a „fizikai fejedelmének” nevezte.
*
Felhasznált irodalom:
https://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/eotvos-lorand
https://mek.oszk.hu/03200/03286/html/eotvos1/eotv8.html
https://agytoro.hu/talalmany/eotvos-inga/
https://www.turistamagazin.hu/hir/eotvos-lorand-a-hegymaszo
http://www.feltalaloink.hu/kozos/html/eotvos.htm
http://www.eotvos.u-szeged.hu/tortenet/nevadonk
https://people.inf.elte.hu/pzoli/eotvos.html
https://rubicon.hu/kalendarium/1848-julius-27-eotvos-lorand-szuletese
Wikipédia
Nyitókép: Eötvös Loránd szobra, Buda István alkotása (2016), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Kar neobarokk stílusú palotájának árkádsorában a főváros V. kerületében, az Egyetem téren. MTVA/Bizományosi: Balaton József
A humántudományok jelentős része intellektuális farokméregetés, ami leginkább a farok tulajdonosának fontos, másodsorban meg néhány okos embernek valahol fent az elefántcsonttornyokban.
A leghatékonyabb módja a dohányzással kapcsolatos ártalmak csökkentésének az, ha el sem kezdjük a dohányzást, és ha már dohányzunk, akkor minél előbb leszokunk róla.
A Gömböc „atyjával”, Domokos Gábor professzorral beszélgettünk. Interjúnk.
Az izraeli történész első kurzusát a résztvevők egy része bekiabálásokkal megzavarta, ezért az előadást fel kellett függeszteni.
Az egyetemnek fel kell készülnie ezekre a helyzetekre, és segítenie kell az előadóknak, hogy ne az erőszak, hanem a tudományos szabadság győzzön.
Nem fárasztom az olvasókat azzal, hogy felsoroljak egy tucat hetven feletti, kiváló egyetemi tanárt.
Ezúttal is különlegesre sikerült a Lázárinfó.
A kontinens legnagyobb kisebbségi szervezete szerint nem maradhat következmények nélkül a kollektív jogsértések gyakorlata.
