Hatvanöt millió forintról indul a licit a Virág Judit Galéria májusi árverésén Nemes-Lampérth József festményéért. A magyar avantgárd zsenije a sátoraljaújhelyi elmegyógyintézetben halt meg 32 évesen.
Nemes-Lampérth József (1891-1924), a magyar avantgárd meghatározó alakja az élete során csupán 12 évig alkotott, s alig 30 olajfestmény maradt fent utána. Az utólag a magyar Cézanne-nak nevezett művész a I. világháború során súlyosan megsebesült,
Ebben az esztendőben alkotta meg a május 17-én aukcióra kerülő festményét, a Csendélet cserepes növényekkel és tányérral című alkotását.
Nemes-Lampérth József 1911-ben készült önarcképe (fotó: Wikipedia)
A festményt a kutatások szerint az egyik kedves barátjának, Hauser Arnold művészettörténésznek ajándékozta. Nemes-Lampérth József 1924-ben, csupán 32 évesen hunyt el a sátoraljaújhelyi elmegyógyintézetben, a csendélet pedig később Angliába került, miután Hauser a nácizmus hazai térnyerése miatt 1938-ban Angliában telepedett le.
amikor is valószínűleg Hauser leszármazottjai beadták egy árverésre. A kép aztán hazatalált, s mostanáig egy tehetős magyar műgyűjtő gyűjteményének egyik ékessége volt. Mindezt megerősítette a Mandinernek Kelen Anna művészettörténész, a Virág Judit Galéria munkatársa. A galéria becslése szerint 100 és 150 millió forint közötti áron talál majd gazdára Nemes-Lampérth csendélete.
Nyitókép: Nemes-Lampérth József: Csendélet cserepes növényekkel és tányérral (fotó: Virág Judit Galéria)
Valami történik, a hitehagyott Nyugaton egyre többen szomjazzák a transzcendenciát. A vallásosság nemcsak hasznos, de észszerű választás is, itt az ideje, hogy a hívők megragadják az alkalmat, és beszélgetni kezdjenek a bizonytalanokkal – mutat rá a változó korszellem kínálta esélyre Ross Douthat.
A modell sikerének ellenére a Magyarországon történő bevezetés számos kihívást rejt magában.
Sokáig „tótnak” hitték őket, de a kutatások is bebizonyították, Derenken egykor lengyelek, gorálok éltek. Rémiás Tibort, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatóját kérdeztük.
Barátaim, de mi az, amiért a mi vérünk forr, amiért a mi szívünk dobog, ami a magyarok eleme?
„A magyar népzene és a néptánc tudja legjobban bemutatni a nemzeti karakterünket” – hangsúlyozta Rosonczy-Kovács Mihály annak kapcsán, hogy a csárdás hagyománya felkerült az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
Hankó Balázs, Varga-Bajusz Veronika és Závogyán Magdolna állami elismeréseket adott át március 15. alkalmából a Pesti Vigadóban csütörtökön.
Rónai Egon azt vetette fel neki, hogy többen úgy kezelik, ő a leendő várományosa a kultuszminiszteri tárcának.
Megtört a jég Washingtonban.
