Hatvanöt millió forintról indul a licit a Virág Judit Galéria májusi árverésén Nemes-Lampérth József festményéért. A magyar avantgárd zsenije a sátoraljaújhelyi elmegyógyintézetben halt meg 32 évesen.
Nemes-Lampérth József (1891-1924), a magyar avantgárd meghatározó alakja az élete során csupán 12 évig alkotott, s alig 30 olajfestmény maradt fent utána. Az utólag a magyar Cézanne-nak nevezett művész a I. világháború során súlyosan megsebesült,
Ebben az esztendőben alkotta meg a május 17-én aukcióra kerülő festményét, a Csendélet cserepes növényekkel és tányérral című alkotását.
Nemes-Lampérth József 1911-ben készült önarcképe (fotó: Wikipedia)
A festményt a kutatások szerint az egyik kedves barátjának, Hauser Arnold művészettörténésznek ajándékozta. Nemes-Lampérth József 1924-ben, csupán 32 évesen hunyt el a sátoraljaújhelyi elmegyógyintézetben, a csendélet pedig később Angliába került, miután Hauser a nácizmus hazai térnyerése miatt 1938-ban Angliában telepedett le.
amikor is valószínűleg Hauser leszármazottjai beadták egy árverésre. A kép aztán hazatalált, s mostanáig egy tehetős magyar műgyűjtő gyűjteményének egyik ékessége volt. Mindezt megerősítette a Mandinernek Kelen Anna művészettörténész, a Virág Judit Galéria munkatársa. A galéria becslése szerint 100 és 150 millió forint közötti áron talál majd gazdára Nemes-Lampérth csendélete.
Nyitókép: Nemes-Lampérth József: Csendélet cserepes növényekkel és tányérral (fotó: Virág Judit Galéria)
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Nem egyszerű a vágóhídra küldeni embereket – erről beszélt Artem, a toborzótiszt a The Telegraph című lapnak, aki pontosan tudja, mennyire gyűlölik az emberek.
A 22 éves, kezdő újságíró cikke az író halála miatt nem került nyomtatásba.
