„Uram, hallgasd meg én imádságomat…” – a Széchényi-könyvtár kiállítással köszönti Ferenc pápát
2023. április 24. 13:35
Ferenc pápa magyarországi látogatásának tiszteletére nyílt kamarakiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK). A május 6-áig ingyenesen látogatható tárlat a késő középkori Magyar Királyságban és tágabb környezetében magánáhítat céljára használt, latin és népnyelvű, kézírásos és nyomtatott könyvek különböző típusait mutatja be.
2023. április 24. 13:35
p
9
1
3
Mentés
A kamarakiállítást a könyvtár egyik Corvina termének apró, leválasztott részében rendezték be, így a bensőséges hangulatot tekintve rögtön
mintha egy magánkápolnába lépne a látogató.
Megerősítve Rózsa Dávid OSZK-főigazgató a megnyitóbeszédében elhangzó gondolatát, miszerint „ima közben úgy közeledünk Istenhez, hogy közben megtaláljuk önmagunkat, és megéljük a csendet”.
A megnyitó díszvendége volt Erdő Péter bíboros is, aki kiemelte, „a kereszténység nem más, mint kinyilatkoztatás, személyes vallási meggyőződés.
Ez a kiállítás személyes spirituális tapasztalást dokumentál.”
.”
Sarbak Gábor, az ELKH–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport vezetője, a tárlat kurátora azt hangsúlyozta, hogy a részleteikben idézett, a falakon és a kijelzőn is megszemlélhető imaszövegek ma is változatlanul időszerűek; a nyíltszívű olvasót most is meg tudják szólítani.
„Mikoron imádkozandol, menj be te titkod házadban, és ajtód betevén imádjad te atyádat az titok helyen” – tolmácsolta a legteljesebb magyar bibliafordítást tartalmazó, 16. század eleji Jordánszky-kódex evangéliumfordítása Jézus tanítását az Istenhez fordulásról.
Az imádkozásnak ez a magányos, egyéni formája a középkor kései századaiban egyre jobban felértékelődött,
és a közösségi imádkozás (mise, zsolozsma) fontos kiegészítőjévé vált. Az olvasni tudás fokozatos terjedésével azoknak a latin és népnyelvű kéziratoknak a száma is egyre szaporodott, amelyek a magánáhítat megéléséhez kínáltak imaszövegeket. A most kiállított hét kódex és egy nyomtatvány, valamint az ezeket kiegészítő, digitális eszközön hozzáférhető anyag e késő középkori imakönyvek – tartalmilag és küllemében is – igen színes világából ad ízelítőt, felvillantva a megrendelőik, használóik lelki életét, gondolkodásmódját, esetenként mindennapjait is.
E szempontból különösen érdekes Magdalena vom Stain német nyelvű imakönyve. A gyakori használat nyomait magán viselő könyvecske a benne szereplő családi címerek alapján 1509-ben készülhetett Augsburgban egy sváb nemesasszony, Magdalena von Rechberg (férje után Stain) számára. A gyűjtemény két, Szent Brigittának tulajdonított passióról szóló imaciklussal indul, amelyet Máriához, a Szentháromsághoz és különböző szentekhez intézett imádságok követik. Külön ima szól a tizennégy segítő szenthez, akiknek kultusza délnémet eredetű, és a szifilisz ellen.
A gazdagon illuminált kódex végén Krisztus életéről és szenvedéséről szóló „tanítások” állnak,
és tartalmaz három egész oldalas miniatúrát is, amelyek közül az egyik a tulajdonos védőszentjét, Mária Magdolnát ábrázolja.
Emellett láthatunk még többek közt egy, a 14. század második feléből származó szerzetesközösségi használatra szánt ferences zsoltároskönyvet, egy 1480 körül, Franciaországban készült, párizsi rítusú hóráskönyvet, Konrad Mörlin augsburgi bencés szerzetes 1505-ből származó, rendkívül gazdagon díszített imakönyvét és a liturgikus ihletésű magyar nyelvemlék Keszthelyi kódexet. Utóbbit 1522-ben, Lékán másolta Velikei Gergely,
és nem csupán a 150 zsoltár magyar fordítását tartalmazza, hanem himnuszokat, illetve néhány imát is.
Mivel a kötetek értelemszerűen egy-egy jellemző oldaluknál kinyitva szerepelnek az üvegtárlókban, a kiállítás célja – jellegénél fogva – sem lehet más, mint az érdeklődés felkeltése. Ezt a vállalását tökéletesen teljesíti is, a csatlakozó digitális eszközök, felületek révén pedig még számos érdekesség kiderül a középkori nyomtatott imakönyvekről és használóikról. Sőt, a vállalkozóbb kedvűek megpróbálkozhatnak a nyelvemlékkódexek magyar imáinak kibetűzésével is.
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ naptárában továbbra is szerepel Lakatos Márk december 2-i előadása Ízlésed és pofonok címmel, szúrta ki a Magyar Nemzet.
p
0
1
3
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
I_Isti
2023. április 24. 19:53
Végül is a Biblia nem lehet közöttük, mert: A Károlyi-biblia (protestáns gyakorlatban: Károli-Biblia) vagy vizsolyi Biblia a legrégibb fennmaradt (és ma is használt) teljes, magyar nyelvre lefordított Biblia. A fordítást Károlyi Gáspár és lelkésztársai végezték, a könyv kinyomtatásában pedig Mantskovits Bálint nyomdász segédkezett.
Az első teljes fordítás itt is, mint szinte mindenhol: protestáns.