Ferenc pápa magyarországi látogatásának tiszteletére nyílt kamarakiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK). A május 6-áig ingyenesen látogatható tárlat a késő középkori Magyar Királyságban és tágabb környezetében magánáhítat céljára használt, latin és népnyelvű, kézírásos és nyomtatott könyvek különböző típusait mutatja be.
A kamarakiállítást a könyvtár egyik Corvina termének apró, leválasztott részében rendezték be, így a bensőséges hangulatot tekintve rögtön
Megerősítve Rózsa Dávid OSZK-főigazgató a megnyitóbeszédében elhangzó gondolatát, miszerint „ima közben úgy közeledünk Istenhez, hogy közben megtaláljuk önmagunkat, és megéljük a csendet”.
A megnyitó díszvendége volt Erdő Péter bíboros is, aki kiemelte, „a kereszténység nem más, mint kinyilatkoztatás, személyes vallási meggyőződés.
Ez a kiállítás személyes spirituális tapasztalást dokumentál.”
Sarbak Gábor, az ELKH–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport vezetője, a tárlat kurátora azt hangsúlyozta, hogy a részleteikben idézett, a falakon és a kijelzőn is megszemlélhető imaszövegek ma is változatlanul időszerűek; a nyíltszívű olvasót most is meg tudják szólítani.
„Mikoron imádkozandol, menj be te titkod házadban, és ajtód betevén imádjad te atyádat az titok helyen” – tolmácsolta a legteljesebb magyar bibliafordítást tartalmazó, 16. század eleji Jordánszky-kódex evangéliumfordítása Jézus tanítását az Istenhez fordulásról.
és a közösségi imádkozás (mise, zsolozsma) fontos kiegészítőjévé vált. Az olvasni tudás fokozatos terjedésével azoknak a latin és népnyelvű kéziratoknak a száma is egyre szaporodott, amelyek a magánáhítat megéléséhez kínáltak imaszövegeket. A most kiállított hét kódex és egy nyomtatvány, valamint az ezeket kiegészítő, digitális eszközön hozzáférhető anyag e késő középkori imakönyvek – tartalmilag és küllemében is – igen színes világából ad ízelítőt, felvillantva a megrendelőik, használóik lelki életét, gondolkodásmódját, esetenként mindennapjait is.
E szempontból különösen érdekes Magdalena vom Stain német nyelvű imakönyve. A gyakori használat nyomait magán viselő könyvecske a benne szereplő családi címerek alapján 1509-ben készülhetett Augsburgban egy sváb nemesasszony, Magdalena von Rechberg (férje után Stain) számára. A gyűjtemény két, Szent Brigittának tulajdonított passióról szóló imaciklussal indul, amelyet Máriához, a Szentháromsághoz és különböző szentekhez intézett imádságok követik. Külön ima szól a tizennégy segítő szenthez, akiknek kultusza délnémet eredetű, és a szifilisz ellen.
és tartalmaz három egész oldalas miniatúrát is, amelyek közül az egyik a tulajdonos védőszentjét, Mária Magdolnát ábrázolja.
Emellett láthatunk még többek közt egy, a 14. század második feléből származó szerzetesközösségi használatra szánt ferences zsoltároskönyvet, egy 1480 körül, Franciaországban készült, párizsi rítusú hóráskönyvet, Konrad Mörlin augsburgi bencés szerzetes 1505-ből származó, rendkívül gazdagon díszített imakönyvét és a liturgikus ihletésű magyar nyelvemlék Keszthelyi kódexet. Utóbbit 1522-ben, Lékán másolta Velikei Gergely,
Mivel a kötetek értelemszerűen egy-egy jellemző oldaluknál kinyitva szerepelnek az üvegtárlókban, a kiállítás célja – jellegénél fogva – sem lehet más, mint az érdeklődés felkeltése. Ezt a vállalását tökéletesen teljesíti is, a csatlakozó digitális eszközök, felületek révén pedig még számos érdekesség kiderül a középkori nyomtatott imakönyvekről és használóikról. Sőt, a vállalkozóbb kedvűek megpróbálkozhatnak a nyelvemlékkódexek magyar imáinak kibetűzésével is.
Nyitókép és fotók: Országos Széchényi Könyvtár
Sőt, fenti kérdésre is közel megnyugtató választ kap, aki ellátogat a Light Art Museum (LAM) új tárlatára. A More Than Human azzal játszik, ami ma már talán nem is olyan távoli valóság: mi jön vagy jöhet az emberközpontú világ után.
„Míg az első félidőben az ilyen eseteket még lefújta a játékvezető, itt már nem tette.”
A magyar válogatott csaknem egy félidőn keresztül emberhátrányban játszott Írországban.
A román sajtóban Magyarország a kulturális önazonosság példájaként jelenik meg.
A pulykakeselyű a lábára üríti székletét, így hűti magát. Akad, akinek az országra kell epét hánynia, hogy a figyelmet fenntartsa.
A videóban azt állítják, hogy a Magyarországon élő 300 ezer görögkatolikus mind ukrán leszármazottak.
A Tisza Párt belső ügyeire rálátó forrás a Magyar Nemzetnek többek között rámutatott, hogy az 1500 fősre hirdetett aktivista gyűlésen is alig pár százan vettek részt.
A három ország a Dzsedzsu sziget térségében tart többnapos hadgyakorlatot, amely a védelmi együttműködés eddigi legfejlettebb formáját mutatja be.
