Húsz éve kapta meg a Nobel-díjat Kertész Imre a Sorstalanság című regényéért.
20 évvel ezelőtt ezen a napon vette át Kertész Imre az irodalmi Nobel-díjat XVI. Károly Gusztáv svéd királytól Stockholmban.
„Igen Tisztelt Kertész Imre Úr! […] Ön egyszer a következőket írta: mindig másodrendű, félreismert és félreértett magyar író leszek, a magyar nyelv pedig mindig másodrendű, félreismert és félreértett nyelv lesz. A Svéd Akadémia szeretne a leghatározottabban tiltakozni ezen ironikus megállapítás ellen, és ugyanakkor szívből gratulálni, amikor Önt most felkérem, fogadja az irodalmi Nobel-díjat Őfelsége, a Király kezéből” – fogalmazott laudációjában a Svéd Királyi Akadémia tagja, Torgny Lindgren.
Kertész Imre (1929-2016) volt az első magyar író, aki átvehette az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint „egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”. Kertész Imre írói életműve azt vizsgálja, hogy
Kertész könyveiben szüntelenül visszatér auschwitzi élményeihez, ahová még gyerekként, a magyarországi náci zsidóüldözések idején hurcolták el. Első regénye, a Sorstalanság a 14 éves Köves Gyuriról szól, akit elfognak és koncentrációs táborba visznek, de ő alkalmazkodik és túléli.
A könyv azt az elidegenítő fogást használja, hogy a táborok valóságát teljesen természetesnek veszi, akár a hétköznapokat, amelyekben bár a feltételek hálátlanok, a boldog pillanatok mégsem hiányoznak. Köves egy gyerek szemével látja az eseményeket anélkül, hogy természetellenesnek vagy felháborítónak találná őket – nem ismeri a mi tényeinket. Kertész üzenete, hogy az élet alkalmazkodás. A fogolynak az a képessége, hogy megtalálja a helyét Auschwitzban, ugyanannak az elvnek a megnyilvánulása, amely a mindennapi életben és az emberi együttélésben fejeződik ki.
Kertész Imre 1960-tól tizenhárom éven keresztül írta a Sorstalanságot.
Ezután a kor másik nagy kiadójához, a Szépirodalmi Könyvkiadóhoz vitte be regényét, ahol végül 1975-ben jelent meg. Kertész visszaemlékezése szerint első szerkesztője, Gondos Ernő mondatról mondatra át akarta dolgozni a szöveget, de az írónak sikerült meggyőznie arról, hogy maradjanak az általa alkalmazott nyelvi megoldásoknál. A szöveg lényegében változatlan maradt 1993-ig, ekkor azonban a szerző több ponton átdolgozta regényét a Századvég Kiadó Kertész Imre Összegyűjtött Művei című sorozata számára.
Kertész Imre irodalmi Nobel-díjának huszadik évfordulóján megjelent a Sorstalanság újrakiadása a Kertész Imre Intézetet fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában.
A mostani, 33. kiadás alapja az 1993-as, a szerző által átdolgozott kiadás. Ezt a szöveget vetette össze a könyv szerkesztője az 1975-ös első, illetve a 2017-es utolsó kiadással, megőrizve a szöveg ritmusát és tagolását biztosító egyéni központozást, kiszűrve a sajtóhibákat, valamint a korábbi szedők és szerkesztők önkényes javításait – áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben. A kötet különlegessége, hogy a szöveg idegen és régies kifejezésének megértését magyarázó jegyzetek segítik.
Az M5 kulturális csatorna Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária, L. Simon László és Demeter Szilárd idézte fel a Nobel-díjas Kertész Imre munkásságát.
A Sorstalanság új kiadása megvásárolható a Terror Háza Múzeum webshopjában és a könyvesboltokban.
A Gutenberg-galaxisnak nincs vége, sőt éppen a tiktokozó tizen- és huszonévesek adhatnak neki új lendületet. A Z generáció olvasási és kultúrafogyasztási szokásairól Kiss-Kozma Georginát, az MCC Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettesét, a Szociológia Műhely kutatótanárát kérdeztük.
Klebelsberg csábította haza, Hitler személyesen adott parancsot az elfogására, Sigmund Freudot előzte be a Nobel-díjnál, imádta a nőket és a sportot – mutatjuk egy csodálatos életút állomásait.
Elmagyarázta azt is, hogy a kultúra feladata az ő meglátásában mi is.
Az elmúlt másfél évtizedben – a mindenkori kivételek előtt bár tisztelegve – kormányzati szinten ilyen drága Palikkal voltunk kultúraügyekben körül véve.
A nyugati civilizáció alapjai a középkori európai intézmények, a kereszténység és az európai népek hagyományai – Szilvay Gergely könyvajánlója.
„Nem fogunk semmilyen módon politikai ideológiával beleszólni abba, hogy hogyan, és milyen módon kell a kultúrának működnie” – jelentete ki a Magyar Nemzeti Múzeumban Tarr Zoltán.
A szülinapos Szalahhal felálló egyiptomiak pontot szereztek a Vörös Ördögök ellen.
Kedden és szerdán sorsolnak a Bajnokok Ligájában és az Európa-ligában is.
