Két fiatal szerelmes a háborút figyelmen hagyva csak egymásért élne, de a kor közömbös az ember, a költészet, a szépség iránt. Hubay Miklós, Vas István és Ránki György 1961-ban bemutatott zenés sikerdarabja, az Egy szerelem három éjszakája ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében most a Pesti Színházban kap új árnyalatokat.
„Olyan darabot kerestem, amelynek révén fiatal emberek szemén keresztül lehet megmutatni, milyen az, amikor a világ szétesőben van” – indokolta ifj. Vidnyánszky Attila, miért A szerelem három éjszakáját gondolta színpadra állítani a Pesti Színházban. Bár Hubay Miklós, Vas István és Ránki György 1961-ben bemutatott zenés előadása, amely egyben a magyar musicaljátszás kezdőpontja is, első blikkre – és a saját bevallása szerint sem – illeszkedik igazán az eddigi rendezései sorába, annál „emberesebb kihívás volt” színpadra tenni.
A Radnóti Miklós sorsa és egy Apollinaire-vers (Búcsú) ihlette történetéből, amelyben a második világháború árnyékában összekapaszkodó fiatal szerelmespár fokozatosan elboruló idilljét a katonai behívó töri össze örökre, persze minden korban levonható a tanulság:
A nagy kérdés, hogyan lehet mindezt ma is érvényesen megfogalmazni úgy, hogy az egyszerre legyen méltó a sokszor sok színházban játszott korábbi feldolgozásokhoz, illetve nagy sikerű filmes adaptációkhoz, és szóljon azokhoz a mostani, főleg fiatalabb generációkhoz is, akik természetes állapotként élik meg a biztonságot és a relatív jólétet – még a covidjárvány és a szomszédunkban dúló háború okozta hullámzóan nyomasztó fenyegetettségérzet ellenére is.
Az utóbbi megteremtette közös érzelmi alap azonban kevés volna ahhoz, hogy egy ilyen típusú, fogalmazzunk így, régimódi színmű a 2020-as években is jól működjön. Ifj. Vidnyánszky Attila azonban, különösen a második felvonásban, megugorja a majdnem lehetetlent: olyan módon porolja le a sztorit és a dalbetéteket, hogy közben abszolút nem sérül a mondanivaló. Sőt, a minimál díszlet és jelzésszerű jelmezek révén kiszélesedik a tér és az idő:
Egyszerre megható és elborzasztó a színpadról sugárzó emberi törékenység és kiszolgáltatottság, amitől – üzeni talán nekünk a beregszászi születésű és az ukrán behívótól joggal tartó ifj. Vidnyánszky –, nem véd meg minket semmilyen civilizáció.
Miközben szó sincs arról, hogy a néző itt két és fél órán keresztül folyamatosan feszengene és nyomasztódna. A humornak, mint a túlélés hagyományos eszközének nagyon is fontos szerepe van, ami ráadásul elég széles skálán mozog az apró gegektől a korábbi rendezésekre való önreflexív utalásokon át (Ifjú barbárok, Kinek az ég alatt már senkije sincsen) a már-már kabarészerű jelenetekig (Planta tea). Gáspár (Rudolf Péter a december közepi bemutatón zseniális beugróként), Menyhért (Hegedűs D. Géza) és Boldizsár (Lukács Sándor) viccein szintúgy jót nevetünk, miközben minden, a halált, a pusztulást egyre valóságosabbá tevő feltűnésük teker is egy jó nagyot a lelkünkön.
Szívvel teli csapatjáték (Vígszínház/Dömölky Dániel)
A három nagy, vagy ahogyan Rudolf Péter a közönség derültségére spontán odaveti magáról szólva, kis öreg erős és természetes színpadi jelenlétét nem kell magyarázni. És bőven állják a sarat a többiek is: a néhol hajmeresztő tornamutatványok közepette éneklő Nagy-Kálózy Eszter remekel, ahogyan az álmodozó költő szerepében Ertl Zsombor és a szerelmét, Júliát alakító Varga-Járó Sára érzékeny-bohém kettősére sem lehet panasz. Hirtling Istvánnal, Orosz Ákossal, Gyöngyösi Zoltánnal, Horváth Szabolccsal, Zoltán Áronnal és Csapó Attilával (az ő karakterének erőltetettségéből mondjuk volna mit faragni) kiegészülve
amelynek fiatalos lendülete halvány reményt kínál az egyelőre nem túl reménykeltő jövőre nézve.
(Hubay Miklós – Ránki György – Vas István: Egy szerelem három éjszakája, Pesti Színház, bemutató: december 17.)
Nyitókép: Az előadás plakátja (Vígszínház)
Az Operaház főigazgatója Rost Andreával való kapcsolatáról, és az intézmény jövőjéről is beszélt.
Aggódtam már a Magyar Narancs operai botránykeltésre szakosodott munkatársáért.
A válasz természetesen igen. De nem csak erről esett szó azon a különleges Hamlet talkshow-n, ami a Pesti Színházban debütált egy sorozat első állomásaként.
Kedves Attila! Érdeklődéssel kérdezem mi is volt annyira nagyon sz’r az elmúlt 10 évben?
Gulyás Gergely posztja alatt egyre csak gyűlnek a megdöbbent és a minisztert támogató hozzászólások.
Az MMA-elnök szerint a bajok nem itt és nem most kezdődtek. Hanem amikor kétszázötven éve úgy döntöttünk, hogy elhagyjuk életünkből a tekintélyt és legfőképpen a Fennvalót.
A brüsszeli bíróság szerint a genderpropaganda terjesztése nem korlátozható, és a pedofil bűncselekményeket elkövetők nyilvántartása is ellentétes az uniós joggal.
Hatályba lépett a Mercosur-megállapodás; Ukrajna csak teljes jogú EU-tagsággal éri be; Lengyelország látná el a magyarokat LNG-vel; ezek voltak a pénteki nap legolvasottabb cikkei.
