Kifogyhatatlan derű és tündéri fantázia – Gyulai Líviusz-tárlat nyílt Szolnokon!

„Utazóféle vagyok. De sosem csak átutazó. Arra vágyom – s tudom, e kívánságom mind elérhetetlenebb –, hogy elidőzhessek egy-egy munkám világában, a képzelet számomra nagyon is valóságos színhelyén” – fogalmazta meg egyszer, már-már ars poeticai jelleggel léte és művészete esszenciáját a tavaly elhunyt Gyulai Líviusz. És hogy e kívánság mégsem volt olyan elérhetetlen, bizonyítja az a kivételesen gazdag és minden részében egyedi életmű, amelyben játékos könnyedséggel olvad össze múlt és jelen,

A szélesebb közvélemény számára főként irodalmi illusztrációi révén ismert Gyulai Líviusz közel kétszáz alkotása, jelentős közgyűjteményekből és magántulajdonból válogatva, most három hónapig a szolnoki Damjanich János Múzeum időszaki, többszintes kiállítócsarnokában látható.

A tárlatot pedig nemcsak azért érdemes felkeresni, mert a bravúros technikai tudással elkészített grafikák, metszetek élőben is megcsodálhatók, hanem mert ezekből az alkotásokból sugárzó bölcs, életigenlő derű még jó ideig velünk marad.

Fotó: Haris László

„Gyulai Líviusz valóban sajátos hangulatú, remek rajzkészségről, nagy műveltségről, összetéveszthetetlen iróniáról számot adó egyedi és sokszorosított grafikai lapjaival, illusztrációival tette ismertté magát itthon és külföldön is. A válogatásunk azonban nem csupán ezekre fókuszál, azt is szeretnénk megmutatni, milyen sokoldalú művész volt” – mondja Révész Emese, aki Képiró Ágnes mellett az Időutazások kurátora. 

A kiállítás három pillérét így az autonóm grafikai alkotások, a könyvillusztrációk és az animációs filmek, illetve az azokhoz készült eredeti fázisrajzok adják.  A kurátor szerint azért különösen érdekes ezeket egy helyen látni, mert így könnyen nyomon követhető,

A Weöres Sándor Psychéjéhez vagy a Villon-kötethez készült illusztrációk például megjelennek önálló grafikai művekként is, a Leacock Humoreszkek című kötetéhez készített rajzok motívumai pedig az animációkban köszönnek vissza.

„A másik szempont, ami alapján igyekeztünk a műveket rendszerbe szervezni, inkább művészettörténeti jellegű volt.” Gyulai Líviusz pályája a hatvanas évek derekán indult, akkor, amikor a magyar művészi grafika a reneszánszát élte, Kondor Bélával az élen. Gyulai már ekkor az úgynevezett tradicionális grafikai technikák mestereként tűnt ki, ezt is tanulta a Képzőművészeti Főiskolán; vagyis az eredeti, középkori technikákkal és módon tudott fametszetet, rézkarcot, litográfiát készíteni.

aki elképesztően jól tudta magát a különböző régi történeti stílusok elbeszélésmódjába belehelyezni.

„Az alkotások csoportosítása ezért ezt, a korok és stílusok közti fantasztikus utazást is igyekszik érzékeltetni, innen az Időutazások cím is. Azaz van egy középkori blokk, egy barokk-rokokó blokk, egy XIX. századi szekció, és ezenkívül kitekintünk az irodalmi illusztrációkra és az 1975-től készült animációkra” – magyarázza Révész Emese. Bár a hatvanas évek archaizáló grafikai „trendjének” voltak más neves képviselői is, mások mellett Rékassy Csaba, Ágotha Margit és Gácsi Mihály, kétségtelenül Gyulai Líviusz volt az, aki azt az archaizáló, mégis nagyon korszerű irányvonalat a legkövetkezetesebben és időben a legtovább vitte. A kétezres évek elején például a népies fametszetek stílusában illusztrálta a mesemondó Berecz András köteteit, idős korában – a korábbi hasonló munkáihoz visszatérve – pedig rengeteg erotikus témájú, rokokó stílusú rajzot készített.

Az Időutazások harmadik különlegessége, hogy a család jóvoltából, személyes tárgyak és eszközök révén a technikai műhelytitkok egy része is feltárul a látogatók előtt. A hihetetlen aprólékossággal kivitelezett grafikai dúcok (nyomóformák), a technikai eszközök, festékek, nagyítók jól érzékeltetik

Amit ma már ugyanolyan kevesen mondhatnak el magukról, mint amilyen kevés kiadó szán pénzt az irodalmi művek a tartalommal szinte egyenrangú művészi illusztrálására. Vagy éppen a stúdiók olyan animációs filmek készítésére, amelyek világáról, figuráiról akkora szeretettel lehet írni, ahogyan azt Varga Zoltán filmtörténész tette A magyar animációs film című, 2016-ban kiadott könyvében:

„Bájosan bumfordi figurákkal, álmodozókkal és szerencselovagokkal teli, karikaturisztikus világ Gyulai Líviuszé, amelynek védjegye a nosztalgia a 19-20. század fordulója iránt, illetve a filmek benépesítése mitikus, kultúrtörténeti figurákkal (az antik mitológiától és a Bibliától kezdve a pajzán és a szentimentális irodalomba illő alakokon át Münchhausen báróig vagy Ali babáig). [...] A magyar karikaturisztikus rajzfilmben gyakorinak éppen nem mondható életvidámság és tündéri fantázia a Gyulai-féle karikatúraegyénítés legfőbb sajátossága.”

***

Fotó: Simon Ferenc

Az Időutazások október 2-ig tart nyitva, a közönséget számos kísérőprogram várja.

július 26. 16:00 | kurátori tárlatvezetés

július 29. 21:00-22.00 | Komisz gyerekek a Galériában. – Gyulai Líviusz animációs filmjeinek vetítése

augusztus 13. 9:00-12:00 | Tölts egy délelőttöt Gyulai Líviusz karaktereként!  – játékos foglalkozás

augusztus 25. 18:00 | A Gyulai Líviusz életút-interjúfilm bemutatója

szeptember 30. - október 1. | Hommage à Gyulai Líviusz – tudományos konferencia, kurátori tárlatvezetés, kerekasztal-beszélgetés