Egyszerre volt bútorgyáros, kárpitos és díszítő, aki a család Teréz körúti üzletében az elsők között honosította meg, hogy berendezett szobák várják a látogatókat. Ő Gelb Manó, aki Hauszmann Alajos megbízására a Szent István-terem függönyeit és bútorkárpitjait is megálmodta az édesapjával, Gelb Mórral közösen vezetett Gelb M. és Fia cégben. Ismét egy izgalmas cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.
Világlátott mesterember volt, varázslatos lakberendező, aki nem mellékesen naprakész abban is, mi történik a bútoriparban Párizsban, Londonban, vagy éppen Tokióban. Gelb Manó (Gyömrői M. Manónak született hivatalosan) az édesapjától, Gelb Mórtól tanulta a mesterséget, aki még
Az apja finanszírozta azt is, hogy Manó hat éven át tanulja az ipart külföldön, s mikor visszatért, rövid idő alatt a bútor és rokonipari szakosztály alelnöke lett.
Gelb Manó által tervezett szobabelső (Fotó: Arcanum/Magyar Iparművészet)
Ő indítványozta például 1894-ben, hogy a következő évben esedékes országos kiállításon a magyar kormány csak hazai mesterekkel dolgoztasson. Ugyancsak elfogadták azt az ötletét is, hogy az országos kiállítás sikerének egyik záloga lehet, ha az iparosok bónuszt adnak azoknak a munkásoknak, akik a hátralévő időben nem hagyják el a cégeket, hiszen számtalan pavilont kellett megépíteni, berendezni. A bónuszt a kiállítás záróünnepélye után kapták meg. Az országos kiállítás rendkívül sikeres lett, s a Gelb M. és Fia angol stílusban berendezett szobája a kiállításra kilátogató Ferenc Józsefet is lenyűgözte.
Egy évvel később, a millenniumi kiállításon is beszélhetett Gelb Manó az uralkodóval, ahogy a Fővárosi Lapok írta, Ferenc József „megszólítással tüntette ki” Gelbet. Ferenc József odalépett a pavilonhoz és megkérdezte: „Kinek a tervei szerint készültek a bútorok?” Gelb Manó nem késett a válasszal: „Saját tervrajzaim szerint, felséges uram!”
az évek során pompás gyűjteményt halmozott fel. 1899-ben a lapok is feljegyezték, hogy az Iparművészeti Múzeumnak ajándékozta mintegy 400 darabból álló, nagy értékű angol és japán aranyozott kárpitgyűjteményét. A Gelb-féle különleges adományt nem sokkal később a látogatók is megcsodálhatták.
Egy csodás szék a felújított Szent István-teremből (Fotó: Nemzeti Hauszmann Program)
Sikerei folytán királyi és udvari szállító rangot kapott a cég, ami részben presztízst adott, másrészt a megrendelések számát is gyarapította. A Gelb név jól csengett Budapesten: a VII. kerületi Nefelejts utca 26. szám alatt volt bútorgyára a családnak, a raktár, kiállítóterem és városi iroda pedig nívós helyen, a Teréz körút 46. szám alatt. A Gelb M. és Fia nem csupán bútort gyártott, kárpitosként, díszítőként és bútorgyárosként hirdették a céget, s a hirdetésekből az is kitűnt, komplett szolgáltatást nyújtanak: „teljes lakberendezések, egyszerűbb és fényesebb kivitelben. Állandó bútorkiállítás, berendezett mintaszobák.”
a csodás faburkolatot köszönhetjük neki. Gelb Manó nagy tisztelője volt, s mellette rokoni szálak fűzték Thékhez. Az sem meglepetés, hogy Hauszmann Alajos a Gelb M. és Fiának is feladatot szánt a budavári Királyi Palota ékszerdoboza, vagyis a Szent István-terem megalkotásánál, hiszen Hauszmann minden területen a legjobb hazai művészekkel, iparosokkal dolgozott együtt. A terem kivitelezése során a függönyök elkészítésére, a bútorkárpitok legyártására és a kárpitosmunkákra kérte fel a vállalkozást, valamint a Haas-féle falikárpit felhelyezése is a Gelb M. és Fia munkáját dicséri.
Az akkoriban neves cég aztán az idők során megszűnt, mint ahogy a Szent István-terem is megsemmisült a II. világháború alatt. A Nemzeti Hauszmann Programnak köszönhetően azonban most már újra régi fényében látható a terem, ahol a függönyök és falikárpitok is újjászületett formában várják a közönséget.
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
A jobboldali nyilvánosságban régóta érezni az igényt arra, hogy az állam végre a törvény erejével sújtson le az uszítókra, a tudatos hazudozókra, a magyargyalázókra.
Legalább két ügynök utazott a gépen, Aczél rövidre zárta a nyomozást, Kissinger szerint akár a gépen is történhetett robbanás. Mit mondanak a levéltári források? Veszprémy László Bernát írása.
Öreg gyerekek és fiatal öregek társadalmában élünk, ahol az senki nem találja a helyét. Keith Haywarddal beszélgettünk arról miként infantilizálta a társadalmat a nyugati kultúra.
A Brain Bar jövőfesztiválon tartott előadása után most itt a klasszikus nyugati műveltséget összefoglaló zseniális kötet, amely mindenkinek hasznára válik.
Horrorfilmekkel kezdte, ma már filozofikus mélységekben gondolkodik élet, halál és az emberi történelem dolgairól David Cronenberg. A kanadai rendezővel munkásságáról és tűnődéseiről beszélgettünk.
Nem mindennapi módon ünnepelt Orbán Viktor szövetségese.
