Luxusautót lehetne ma venni belőle – így került elő az újlengyeli éremkincs!

Az elmúlt hónapokban különleges, 16. századi éremkincsekre bukkantak a Tolna megyei Simontornyán (2020 szeptember) és a Pest megyei Újlengyelen (2020 december) egyaránt. Az érmék elrejtésének és felfedezésének története ugyan különbözik, ahogy az érmék száma és kora is, azonban egy biztos: a kincsek jelentősége sok szempontból kiemelkedő.

A leletek egyszerre segítik a régészeti jelenségek jobb megértését, a történelmi háttér kiegészítését, pontosítását, és a kor emberének motivációira is rálátást kaphatunk.

Előző riportunkban a simontornyai kincsleletről számoltunk be, most pedig az újlengyeli lelet nyomába eredünk!

***

A helyszín (fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum)

Nagy Balázs (1984) a Ferenczy Múzeumi Centrum régésze, numizmatikai gyűjteményvezetője, a Közösségi Régészeti Egyesület elnökhelyettese. Vele beszélgettünk az újlengyeli leletegyüttesről.

Mint megtudtuk, a megtalált kincs

A legkorábbi veret egy római kori, Lucius Verus (161–169) császár idejéből származó ezüst denarius; továbbá egy tucat aquileiai denárt, illetve javában I. Mátyás (1458–1490), II. Ulászló (1490–1516), valamint II. Lajos (1516-1526) korabeli denárokat és obulusokat találtak. A felszedés során az edény hasvonalában egy szövet alatt négy, I. Mátyás (1458–1490) korabeli aranyforint lapult. A mosás során figyeltek fel egy vatikáni denárra, ami II. Pius (1458–1464) pápa pénzkibocsátásából származik, és igen ritka éremnek számít Magyarországon.

A leletegyüttes korabeli összértéke körülbelül 74 aranyforinttal lehetett azonos,

A lelet záródási idejét a legkésőbbi veret 1520-ra keltezi, ezért az elrejtését okozó támadást az 1526. évi török pusztítással hozhatjuk összefüggésbe.

Magyarországon a mohácsi csatát követő török pusztításhoz kapcsolódó, ilyen nagyságú kincsleletek ritkák. Pest megyében a késő középkorból ez a legnagyobb értékű éremkincs, ami eddig előkerült.

A kincs (fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum)

A felfedezés előzményeiről Nagy Balázs elmondta: Újlengyelben már 2019-ben egy éremlelet kapcsán régészeti mentő feltárást végeztek a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály hozzájárulásával.

amihez a Ferenczy Múzeumi Centrum és a Közösségi Régészeti Egyesület biztosított hátteret. Az önkéntesek által végzett új lelőhelyek felkutatása és azonosítása során több hasonló leletegyüttes mentő feltárását végeztük már el a megyében, így az a régészeti lelet nem mondható egyedinek. „A felszín közelébe kerülő leletegyüttesek feltárása azonban teljesen új régészeti módszerek kialakulását vonta maga után. Minden esetben célunk volt, hogy a külső tényezők hatására (például mezőgazdasági művelés) másodlagos helyzetbe került leletek helyzetét követve meghatározzuk az egykori rejtekhelyet.”

Az esetek túlnyomó többségében azonban arra az eredményre jutottak, hogy amire a felszín közelébe került leletek egy kis területen nagyszámú sűrűsödést mutatnak, a leletegyüttes rejtekhelye már megsemmisült. Pontosan ezt a jelenséget tudták dokumentálni a 2019-ben végzett újlengyeli mentő feltárás során. „A felszín közelébe került pénzeket mintegy 40 centiméteres mélységig, szórványosan a humuszréteg aljáig lehetett követni, és azután elfogytak. Ez alkalommal közel 150 darab középkori veretet sikerült kimenteni a földből. A legtöbb mérete alig éri el az 1 cm-t, tehát nagyon apró, kisméretű pénzekről beszélhetünk.”

A régész azonban nem elégedett meg a „részeredményekkel”.

meg talán egy kis szerencse: „2020 év vége felé közeledve, a régészeti munkák fogytán úgy döntöttem, hogy leellenőrzöm az itt végzett kutatás eredményét. Az egykori feltárás helyén már nem találtunk újabb pénzeket. Ekkoriban még a feltárt éremleleten kívül meglehetősen kevés adattal rendelkeztem a lelőhelyre vonatkozóan, így a tágabb régiót vizsgálását tűztük ki célul. Ennek az ötletnek volt köszönhető, hogy rátaláltam egy érdekes jelre, ami nem volt egyértelmű, ezért a mellettem lévő önkéntest, Nagy Zoltánt megkértem, hogy nézze meg ő is.”

Nagy Balázs végül úgy döntött, hogy kiássa. „Amikor másodszor is lenyomtam az ásómat a félredobott földben, és a gödör aljában is zöldre oxidálódott pénzek hevertek. Így kezdtük el a leletegyüttes feltárását, amiről a végén kiderült, hogy egy éremlelet. A pénzeket a mélylazító eke a – rejtekül szolgáló – kerámia edény oldalával együtt kitépte és felrántotta. Ez esetben bepillantást nyerhettünk egy olyan fázisba, amikor a mezőgazdasági művelés és a régészeti tárgyak vándorlása pontosan rekonstruálható. Ez a megfigyelés a jövőben végzendő érem- és kincsleletek megtalálására irányuló mentő feltárások szempontjából kiemelten fontos lehet” – magyarázta Nagy Balázs.

Nem kalandfilm, valóság (fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum)

Hogy milyen történelmi hátteret vázolhatunk az érmék mögé? A szakember hangsúlyozta: Az éremlelet elrejtéséhez az 1526. évi mohácsi csatavesztést követő történelmi katasztrófa vezethetett:

„A történeti forrásokból két útvonalat ismerünk: Pest–Szeged–Belgrád és Pest–Baja–Belgrád. Ezen utak mentén az országhatáron túl is megtalálhatóak a földben maradt érem- és kincsleletek. Így az újlengyeli éremlelet által a törökök vonulásának egyik újabb állomását ismerhettük meg, a vagyonát elrejtő személy sorsa pedig minden bizonnyal megpecsételődött, pénzéért sosem tért vissza.”

Az aranyforintok (fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum)

A következő hónapok tudományos feldolgozásáról szólva Nagy Balázs elmondta, hogy fontos az érmek egyenkénti meghatározása, de az aranypénzeket borító textilmaradvány konzerválása és a pénzeket rejtő edény restaurálása is. A tárgyi leletanyag feldolgozásán túl

amit egyrészt a korabeli okleveles források összegyűjtése után, másrészt a különböző roncsolásmentes régészeti módszerek bevonásával ismerhetünk majd meg. „Választ szeretnénk kapni arra a kérdésre, hogy milyen régészeti jelenségek rejtőznek még a földben az éremlelet közelében. Ez az információ segíthet megérteni, hogy a középkori tulajdonos miért oda rejtette a vagyonát, ahol azt megtaláltuk. Az újlengyeli éremlelet az 1526. évi eseményeknek egy újabb állomása, egy mozaikdarabja, ami segít megérteni, hogy mi is történt ekkor, és mekkora károkat szenvedhettek el a késő középkori települések és lakóik.”

Végül még egy adalék ahhoz, hogy felmérhessük az újlengyeli kincs jelentőségét: a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum Facebook-oldalán olvasható, hogy

Az Újlengyel határában megtalált korsó és a benne elrejtett hétezer pénzérme híre nemcsak a magyar sajtót járta körbe, de külföldre is eljutott. Ausztráliától Nagy-Britanniáig, Lengyelországtól Bulgáriáig ismertették a ritka és különleges lelet részleteit, illetve a szentendrei régészek képeit. És még közel sincs vége, írják: a közeljövőben német, orosz és újabb angol nyelvű numizmatikai portálokon várható a Pest megyei lelet ismertetése.

Minden együtt (fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum)