Akkoriban hét lovat, ma egy luxusautót lehetne venni abból a kincsből, amit egykori tulajdonosa az 1526-os törökdúlás elől rejthetett el. Az Újlengyel határában decemberben előkerült leletben a római kortól Mátyás király aranyforintjáig találtak különböző érméket. Nagy Balázs régésszel beszélgettünk az izgalmas leletről!
Az elmúlt hónapokban különleges, 16. századi éremkincsekre bukkantak a Tolna megyei Simontornyán (2020 szeptember) és a Pest megyei Újlengyelen (2020 december) egyaránt. Az érmék elrejtésének és felfedezésének története ugyan különbözik, ahogy az érmék száma és kora is, azonban egy biztos: a kincsek jelentősége sok szempontból kiemelkedő.
A leletek egyszerre segítik a régészeti jelenségek jobb megértését, a történelmi háttér kiegészítését, pontosítását, és a kor emberének motivációira is rálátást kaphatunk.
Előző riportunkban a simontornyai kincsleletről számoltunk be, most pedig az újlengyeli lelet nyomába eredünk!
***
A helyszín (fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum)
Nagy Balázs (1984) a Ferenczy Múzeumi Centrum régésze, numizmatikai gyűjteményvezetője, a Közösségi Régészeti Egyesület elnökhelyettese. Vele beszélgettünk az újlengyeli leletegyüttesről.
Mint megtudtuk, a megtalált kincs
A legkorábbi veret egy római kori, Lucius Verus (161–169) császár idejéből származó ezüst denarius; továbbá egy tucat aquileiai denárt, illetve javában I. Mátyás (1458–1490), II. Ulászló (1490–1516), valamint II. Lajos (1516-1526) korabeli denárokat és obulusokat találtak. A felszedés során az edény hasvonalában egy szövet alatt négy, I. Mátyás (1458–1490) korabeli aranyforint lapult. A mosás során figyeltek fel egy vatikáni denárra, ami II. Pius (1458–1464) pápa pénzkibocsátásából származik, és igen ritka éremnek számít Magyarországon.
A leletegyüttes korabeli összértéke körülbelül 74 aranyforinttal lehetett azonos,
A lelet záródási idejét a legkésőbbi veret 1520-ra keltezi, ezért az elrejtését okozó támadást az 1526. évi török pusztítással hozhatjuk összefüggésbe.
Magyarországon a mohácsi csatát követő török pusztításhoz kapcsolódó, ilyen nagyságú kincsleletek ritkák. Pest megyében a késő középkorból ez a legnagyobb értékű éremkincs, ami eddig előkerült.
A kincs (fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum)
A felfedezés előzményeiről Nagy Balázs elmondta: Újlengyelben már 2019-ben egy éremlelet kapcsán régészeti mentő feltárást végeztek a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály hozzájárulásával.
amihez a Ferenczy Múzeumi Centrum és a Közösségi Régészeti Egyesület biztosított hátteret. Az önkéntesek által végzett új lelőhelyek felkutatása és azonosítása során több hasonló leletegyüttes mentő feltárását végeztük már el a megyében, így az a régészeti lelet nem mondható egyedinek. „A felszín közelébe kerülő leletegyüttesek feltárása azonban teljesen új régészeti módszerek kialakulását vonta maga után. Minden esetben célunk volt, hogy a külső tényezők hatására (például mezőgazdasági művelés) másodlagos helyzetbe került leletek helyzetét követve meghatározzuk az egykori rejtekhelyet.”
Az esetek túlnyomó többségében azonban arra az eredményre jutottak, hogy amire a felszín közelébe került leletek egy kis területen nagyszámú sűrűsödést mutatnak, a leletegyüttes rejtekhelye már megsemmisült. Pontosan ezt a jelenséget tudták dokumentálni a 2019-ben végzett újlengyeli mentő feltárás során. „A felszín közelébe került pénzeket mintegy 40 centiméteres mélységig, szórványosan a humuszréteg aljáig lehetett követni, és azután elfogytak. Ez alkalommal közel 150 darab középkori veretet sikerült kimenteni a földből. A legtöbb mérete alig éri el az 1 cm-t, tehát nagyon apró, kisméretű pénzekről beszélhetünk.”
A régész azonban nem elégedett meg a „részeredményekkel”.
meg talán egy kis szerencse: „2020 év vége felé közeledve, a régészeti munkák fogytán úgy döntöttem, hogy leellenőrzöm az itt végzett kutatás eredményét. Az egykori feltárás helyén már nem találtunk újabb pénzeket. Ekkoriban még a feltárt éremleleten kívül meglehetősen kevés adattal rendelkeztem a lelőhelyre vonatkozóan, így a tágabb régiót vizsgálását tűztük ki célul. Ennek az ötletnek volt köszönhető, hogy rátaláltam egy érdekes jelre, ami nem volt egyértelmű, ezért a mellettem lévő önkéntest, Nagy Zoltánt megkértem, hogy nézze meg ő is.”
Nagy Balázs végül úgy döntött, hogy kiássa. „Amikor másodszor is lenyomtam az ásómat a félredobott földben, és a gödör aljában is zöldre oxidálódott pénzek hevertek. Így kezdtük el a leletegyüttes feltárását, amiről a végén kiderült, hogy egy éremlelet. A pénzeket a mélylazító eke a – rejtekül szolgáló – kerámia edény oldalával együtt kitépte és felrántotta. Ez esetben bepillantást nyerhettünk egy olyan fázisba, amikor a mezőgazdasági művelés és a régészeti tárgyak vándorlása pontosan rekonstruálható. Ez a megfigyelés a jövőben végzendő érem- és kincsleletek megtalálására irányuló mentő feltárások szempontjából kiemelten fontos lehet” – magyarázta Nagy Balázs.
Nem kalandfilm, valóság (fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum)
Hogy milyen történelmi hátteret vázolhatunk az érmék mögé? A szakember hangsúlyozta: Az éremlelet elrejtéséhez az 1526. évi mohácsi csatavesztést követő történelmi katasztrófa vezethetett:
„A történeti forrásokból két útvonalat ismerünk: Pest–Szeged–Belgrád és Pest–Baja–Belgrád. Ezen utak mentén az országhatáron túl is megtalálhatóak a földben maradt érem- és kincsleletek. Így az újlengyeli éremlelet által a törökök vonulásának egyik újabb állomását ismerhettük meg, a vagyonát elrejtő személy sorsa pedig minden bizonnyal megpecsételődött, pénzéért sosem tért vissza.”
Az aranyforintok (fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum)
A következő hónapok tudományos feldolgozásáról szólva Nagy Balázs elmondta, hogy fontos az érmek egyenkénti meghatározása, de az aranypénzeket borító textilmaradvány konzerválása és a pénzeket rejtő edény restaurálása is. A tárgyi leletanyag feldolgozásán túl
amit egyrészt a korabeli okleveles források összegyűjtése után, másrészt a különböző roncsolásmentes régészeti módszerek bevonásával ismerhetünk majd meg. „Választ szeretnénk kapni arra a kérdésre, hogy milyen régészeti jelenségek rejtőznek még a földben az éremlelet közelében. Ez az információ segíthet megérteni, hogy a középkori tulajdonos miért oda rejtette a vagyonát, ahol azt megtaláltuk. Az újlengyeli éremlelet az 1526. évi eseményeknek egy újabb állomása, egy mozaikdarabja, ami segít megérteni, hogy mi is történt ekkor, és mekkora károkat szenvedhettek el a késő középkori települések és lakóik.”
Végül még egy adalék ahhoz, hogy felmérhessük az újlengyeli kincs jelentőségét: a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum Facebook-oldalán olvasható, hogy
Az Újlengyel határában megtalált korsó és a benne elrejtett hétezer pénzérme híre nemcsak a magyar sajtót járta körbe, de külföldre is eljutott. Ausztráliától Nagy-Britanniáig, Lengyelországtól Bulgáriáig ismertették a ritka és különleges lelet részleteit, illetve a szentendrei régészek képeit. És még közel sincs vége, írják: a közeljövőben német, orosz és újabb angol nyelvű numizmatikai portálokon várható a Pest megyei lelet ismertetése.
Minden együtt (fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum)
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A lenyűgöző kincset a tatárjárás után rejtették el.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Bryan E. Leib szerint ostobaság az, amit az amerikai nagykövet művel.
Csak egyetlen dolgot kellene megtennie Magyar Péterék egyesületének, ha valóban ajándékozni szeretne a gyermekotthonok lakóinak.
