2007-ben a Carnegie Mellon Egyetem Tartan versenygépe első alkalommal nyerte meg a DARPA legendás Grande Challenge-ét, a robotautók Párizs-Dakarját és a vele járó 2 millió dollárt. A győztes gép mögött a CMU legendás robotikusa, a nemcsak elméletekben, hanem barkácsolásban is kimagasló William „Vörös” Whittaker állt.
Robotikára született
Whittaker a Princeton, majd a Carnegie Mellon Egyetemen végezte tanulmányait. 1979-ben doktorált, jelenleg a CMU Robotikai Intézetének tanára, a szintén ottani Tereprobotika Központ igazgatója és a Robotmérnöki Konzorcium tudományos főmunkatársa. Elsősorban a mobil robotok foglalkoztatják: munkaállomásokon és természetes terepen való alkalmazásuk, irányításukat célzó számítógépes architektúrák létrehozása, nem-ismétlődő feladatok modellezése és tervezése, komplett robot-rendszerek integrációja.
Számos kitüntetés tulajdonosa. Pittsburgh-ben az Év Technológiai Emberévé választották 1994-ben. Robotikai munkásságáért a Science Digest 1985-ben a száz legfontosabb amerikai feltaláló közé sorolta. A legkülönbözőbb tudományos bizottságoknak, szervezeteknek, tanácsadó testületeknek rendes, vagy tiszteletbeli tagja.
„Erre születtem” – jelentette ki a robotikáról. Arra utalt, hogy gyerekorra óta egyrészt olyan területen szeretett volna dolgozni, ahol még bőven akad feltalálnivaló, másrészt, munkán nemcsak az elméleti tervezést, hanem a tervek fizikai megvalósítását, a kivitelezésben való részvételt érti.
Mormotától a holdjárókig
Szerkezetei a legszerteágazóbb ötletek szülöttei. A Mormotát (Groundhog) a 2002-es pennsylvaniai bányász-szerencsétlenség inspirálta. A gép elhagyatott bányákat térképez fel. Mivel veszélyes terepeken dolgozik, felesleges kockázattól kíméli meg az emberi munkaerőt. Atomerőművekben tevékenykedő masináit szintén hasonló indíttatásból tervezte. Radioaktív maradékok után kutatnak.
A Marson is bevethető Nyolclábú Poroszkálóját (Ambler) például a természet, az állatvilág ihlette meg.
„Akárhova nézek, találok inspiráló forrást” - állítja. – „Napjaink eseményei, Csernobil, vasúti balesetek. Elég az újságok szalagcímeit olvasni, és máris ott a motiváció. A másik ösztönző erő a felfedezés.”
A robotok döntéshozó mechanizmusának kifejlesztésében szintén szerepet vállalt, így járulva hozzá, hogy a gépek ne csak navigálni, hanem a helyváltoztatásnál, az egyik pontról a másikba történő út megtételénél „intelligensebb” feladatokat is képesek legyenek emberi segítség nélkül kivitelezni. Hogy saját maguk tervezzék meg legalapvetőbb tevékenységeiket.
Dante I és II alaszkai és antarktiszi vulkánokban vizsgálódtak. A Nomád meteorok után nyomozott a déli-sarkvidéken. Kőzetekből válogatta ki azokat. A Homo sapiensnél nemcsak hatékonyabban, de gyorsabban is dolgozott.
Pioneer a csernobili atomerőműre tervezett, felismerő és feltérképező munkák kivitelezésére alkalmas szerkezet. A római földistenről elnevezett Demeter a mezőgazdaságban segédkezik: a gabonamagokat gyűjti össze. A Robot-házigazda (RoboHost) múzeumokban kalauzolja el a látogatókat.
Holdjárókat, vagy az ásatások költségeit csökkentő, a produktivitást növelő masinákat ugyancsak tervez.
Változó közvélemény
Konstrukciói mindenhova eljutnak.
„Hamarosan a gépek, s nem az emberek birodalma lesz a világ” – véli.
A robotika forradalmát éljük. Olyan alkalmazásokra kerül sor, melyekre akár egy-két éve se mert gondolni, mégis azt állítja, hogy „kristálygömbbe se kell néznünk, és varázslónak se kell lennünk ahhoz, hogy lássuk a lehetőségeket.”
A Grande Challenge is hozzájárult ahhoz, hogy átalakuljon a robotokról korábban kialakult kép.
„Az automatizált vezetés mindenképpen az autóipar hasznára válik” – állítja a tudós. A koncepciót azért tartja érdekesnek, mert a robotika pontosan a DARPA és más versenyeknek köszönhetően jut el a laboratóriumokból a való világba.
2007-ben, korábbi második és harmadik hely után meg is nyerték a versenyt. 2004-ben is győztesek lehettek volna, de senki nem nyert, legmesszebbre a Whitaker Vörös Csapatához tartozó Homokvihar (Sandstorm) kalandozott.
De nemcsak a Földre, hanem a világűrre is gondol, a Google Lunar X Prize-on ő vezette a CMU csapatát, és igazgatója a szintén a Holdban gondolkozó Astrobotic Technology vállalatnak is.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Az űr sötétje, a megszámlálhatatlanul sok bolygó és égitest millió és egy rejtélyt rejt, amiket még talán sok generáció múlva sem ismerünk meg. De úgy tűnik, valami vár ránk az univerzumban.
El kell fogadni, hogy a Föld már nem a világ közepe, az emberiség pedig utazik és kolonizál. A nyersanyag-készlet igen szűkös, de azért minden vállalat megtalálhatja, hol tudja a legnagyobb szeletet hasítani a tortából.
Ma úgy néz ki, inkább az unalmas és veszélyes munkáktól szabadítanak meg minket – akár néhány éven belül az otthonunkban is.
A magyar szakemberek 2025 februárjában egy Falcon 9 típusú rakétával terveznek mustármagokat feljuttatni az űrbe, majd visszahozni a Földre.
Rövidesen el kell kezdenünk gondolkodni az Antarktisz benépesítéséről – vallja Doaa Abdel-Motaal, a francia Sciences Po egyetem oktatója, aki az MCC-ben adott elő. Interjúnk!
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság európai selejtezőinek sorsolásán a Nemzetek Ligája-osztályozós válogatottjai automatikusan négycsapatos csoportokba kerülnek.
