Nincs több kérdés: a románok Magyarország útját követnék, azt is kimondták, miért

Elon Musk is megosztotta az üzenetet.

Az ember és az okostelefon is gyakran hibázik digitálisan átalakított arcképek azonosításakor. Nehéz megkülönböztetni egymástól a valódi és a megtrükközött személyi képeket.
A York Egyetem korábbi kutatásai kimutatták, hogy gondot okoz szokatlan arckép-párokat – az adott személy fotóját és a valódi fotóját – összetársítani. Következmény: a hatóságoknak komoly gondot okoz személyazonossági csalások azonosítása.
A kutatók legutóbb azt vizsgálták, hogy milyen eséllyel azonosítunk digitális módszerrel harmadikká alakított két arcot. Két valódi arcképet kell hozzá hasonló harmadikká változtatni (morphing). Ezzel a technikával (is) készíthetők hamis személyazonossági képek.
Kiderült, hogy az ember és az okostelefonos arcfelismerő szoftver is átverhető, a harmadik arcot gyakran képtelenek megkülönböztetni az első kettőtől.
Első körben az 50/50 százalékban átalakított képet a résztvevő személyek 68 százaléka tévesztette el, nem tudtak különbséget tenni az egyik eredeti és a manipulált kép között. Ezt követően megkérték őket, hogy keressenek kamuképeket, és a hibaráta rögtön drasztikusan 21 százalékra csökkent.
A szoftver a második eredményhez hasonlót, 27 százalékos hibarátát produkált. Ezek a számok azonban még mindig nagyon magasak, ha két teljesen különböző személy fotóival hasonlítjuk őket össze. Az ember minden ötödik, a program minden negyedik megtrükközött képről hiszi el, hogy valódi.