Nagy horderejű döntést hozott egy amerikai esküdtszék: a felperesnek hárommillió dollár kártérítést megítélve kimondta, hogy nagy tech cégek tudatosan függőséget okozó algoritmusokkal működtetik közösségi oldalaikat.
Egy Los Angeles-i esküdtszék példátlan perbeli győzelemhez segített egy fiatal nőt, aki beperelte a Metát és a YouTube-ot a gyermekkori digitális függősége miatt. Az esküdtszék megállapította, hogy a Meta, amely az Instagram, a Facebook és a WhatsApp tulajdonosa, valamint a Google, a YouTube tulajdonosa, szándékosan fejlesztett függőséget okozó közösségi média platformokat, amelyek károsították a 20 éves lány mentális egészségét – írja a BBC.
A Kaley néven ismert nő 6 millió dollár (mintegy 2 milliárd forint) kártérítést kapott,
ami valószínűleg több száz hasonló ügyre lesz hatással, amelyek jelenleg az amerikai bíróságokon folynak.
A Meta és a Google tiltakozik: közölték, hogy nem értenek egyet az ítélettel, és fellebbezni szándékoznak. A Meta azt közölte: „A tinédzserek mentális egészsége rendkívül összetett dolog, és nem köthető egyetlen alkalmazáshoz. Továbbra is határozottan védekezni fogunk, mivel minden eset más, és továbbra is bízunk a tinédzserek online védelmében elért eredményeinkbdn.” A Google szóvivője arról beszélt: „Ez az eset félreérti a YouTube-ot, amely egy felelősségteljesen épített streaming platform, nem pedig egy közösségi média oldal.”
A per egyébként a Snap és a kínai tulajdonú TikTok ellen is elindult, e cégek azonban peren kívül megegyeztek a felperessel.
Depresszió, testképzavar, elmagányosodás
A felperes Kaley az eljárás során arról beszélt: hatévesen kezdte használni a YouTube-ot, kilencévesen az Instagramot, és nem ütközött akadályba a honlapok használata során. De alig lett tízéves, amikor szorongás és depresszió jelentkezett nála, amiket évekkel később diagnosztizált nála egy terapeuta. Kaley azt vallotta:
„Megszűnt a családommal való kapcsolatom, mert minden időmet a közösségi médiában töltöttem”.
Kaley-nél ráadásul rögtön megjelentek a testképzavarok is: megszállottan aggódni kezdett a fizikai megjelenése miatt, és kiskorától Instagram-szűrőket kezdett használni – orra kisebb lett, szemei nagyobbak. A lánynál aztán diagnosztizálták a testképzavart – egy olyan állapotot, amely miatt az emberek túlzottan aggódnak a fizikai megjelenésük miatt, és megakadályozza őket abban, hogy úgy lássák magukat, mint mások.
A fiatal nő ügyvédjei a per során azzal érveltek, hogy az Instagram funkcióit, mint például a végtelen görgetést, úgy tervezték, hogy függőséget okozzanak. Az ügyvédek szerint a Meta növekedési célja az volt, hogy a fiatalokat is rávegye a platformok használatára. Érveik szerint a Meta és a YouTube „függőséggépezeteket” építettek, és nem akadályozták meg kellő felelősséggel a gyerekek hozzáférését a platformjaikhoz.
Mark Zuckerberg, a Meta elnöke és vezérigazgatója is a bíróság elé került az ügyben.
A Facebook atyja arra hivatkozott, hogy a felületeiken régóta nem regisztrálhatnak a 13 év alatti felhasználók. De amikor belső kutatásokat és dokumentumokat mutattak be neki, amelyek szerint a Meta tudja, hogy kisgyermekek most is használják platformjait, Zuckerberg úgy reagált: „mindig is gyorsabb előrelépést kívánt” a 13 év alatti felhasználók azonosításában. Szerinte a vállalat „idővel eljutott a megfelelő megoldáshoz”.
A per eljutott az esküdtszék döntéshozataláig – és az esküdtek úgy találták, hogy Kaley-nek 3 millió dollár kártérítés és további 3 millió dollár büntető kártérítés jár, mivel szerintük a Meta és a Google rosszindulatúan, csalárdan járt el platformjaik üzemeltetése során. A Meta várhatóan Kaley kártérítésének 70%-át, a Google pedig a fennmaradó 30%-ot fogja viselni – írja a BBC.
Ezt is ajánljuk a témában
December 16-tól gyökeresen átalakul a Facebook, a Messenger és a WhatsApp világa: a Meta rögzítheti az MI-vel folytatott beszélgetéseinket. Szakértő szerint ezzel új korszak kezdődik – amelyben a felhasználó maga lesz az áru.
Üdvözli a döntést a családbiztonsági szakértő
Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő a per kapcsán azt közölte: „Ez a döntés messze túlmutat ezen az egy peren, történelmi ítélet született, ugyanúgy mint anno a dohánytermékek esetében. Nem a kártérítés nagysága a lényeg, hanem az, hogy első alkalommal lett bíróság előtt bizonyítva és kimondva készakarva függőségre lettek ezek a platformok tervezve. Ez a per végre jogi úton is bizonyította azt, hogy ezek a közösségi média felületek szándékosan addiktívra lettek tervezve, és a YouTube és az Meta döntéshozói tisztában voltak azzal, hogy ez milyen hatással lehet a gyerekekre. Arról pedig egyértelmű bizonyítékaik voltak, hogy a felületeiket rendszeresen használják.”
A szakértő szerint a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás, az állandó értesítések, a dopaminlöketeket biztosító szuperingerek nem pusztán technológiai újítások.
Ezek olyan eszközök, amelyeket profitmaximalizálásra és a figyelem fogságba ejtésére lettek tervezve – gyerekek számára is.
Hozzátette: „Nem lehet a gyermekeket hibáztatni azért, mert az emberi agy gyengeségeit kihasználva, a pszichológiát fegyverként ellenük fordítva, a platformok rabjaivá teszik őket. Ezeknek a milliárdokat zsebre tevő vállaltoknak történelmi felelősségük van ebben. Most fordulóponthoz érkeztünk ezzel a bírósági döntéssel.”
Nemzetközi fellépés a digitális függőség ellen
Az elmúlt egy-két évben számos ország – köztük Magyarország is – döntéseket hozott a gyerekek digitális függősége ellen. A magyar iskolákból – ahogy több másik európai ország iskoláiból is – kitiltották az okostelefonokat. Ausztráliában is korlátozásokat vezettek be a gyermekek számára a közösségi média használatában. Az Egyesült Államok-beli Új-Mexikóban egy esküdtszék felelősségre vonta a Metát azért, ahogyan platformjai veszélyeztették a gyermekeket, mivel szexuálisan explicit anyagokkal, valamint szexuális ragadozók próbálkozásaival is találkoztak a felületeken. Nagy-Britanniában is zajlik jelenleg egy kísérleti program, amelyben vizsgálják, hogyan lehetne bevezetni a 16 év alattiak közösségimédia-használatának betiltását.
Ezt is ajánljuk a témában
Jól eldugtak minden adatot, nehogy átvizsgálják őket, most csúnya bírsággal nézhetnek szembe.
A Kaley-per hatalmas kártérítési hullámot indíthat el szerte a világban, Amerikából kiindulva. Több mint negyven amerikai állam főügyésze indított már pert a Meta ellen, azt állítva, hogy hozzájárulnak a mai fiatalok általános mentális válságához. Legtöbben az amerikai szövetségi bíróságon keresnek jogorvoslatot – írja az ABC.
A most zajló pert a New York Times a dohányipari nagyvállalatok ellen indított 20. századi perekhez hasonlították,
amikor a Philip Morrist és az R.J. Reynoldst azzal vádolták, hogy információkat titkoltak el a cigaretta káros hatásairól. A vállalatok 1998-ban 206 milliárd dolláros egyezséget kötöttek több mint 40 állammal, ami a kiskorúakat elérő hirdetések leállításáról szóló megállapodáshoz vezetett. Ezt a szigorúbb dohányzási szabályozások és a dohányzás általános csökkenése követte.
Lisa Given, az RMIT informatikai professzora szerint a tech óriások elleni per egyedülálló fejlemény: „Ez az első sikeres ügy, amely amellett érvel, hogy a technológiai vállalatokat felelősségre kell vonni a platformok tervezéséért, beleértve a felhasználóknak tartalmat szolgáltató funkciókat is”. Úgy látja: „Ez az eredmény valószínűleg befolyásolja majd az Egyesült Államokban folyamatban lévő több ezer másik pert, fontos precedenst teremtve a jövőbeli ügyek számára.”
Anika Wells ausztrál kommunikációs miniszter úgy nyilatkozott:
„Amióta az alfa generáció megkapta első okostelefonját és első közösségimédia-fiókját, függőséget okozó dopaminlöketekhez kötődnek”
– mondta. „Célzott algoritmusok, doomscrolling, állandó értesítések és mérgező népszerűségmérők naponta órákra elrabolják a figyelmüket” – figyelmeztetett az ausztrál politikus az egész világ ifjúságát sújtó problémahalmazra.
Nyitókép: Jonathan Raa / AFP
Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.
Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság a Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabályt (DSA) a magyar választások befolyásolására használja.
Miután szerdán kiderült, hogy a Facebook korlátozza a kormányfő bejegyzéseit, csütörtökön az EU bejelentette, hogy háttérbe szorítja azokat a tartalmakat, amelyeket „vitathatónak” minősít.
„Láttam már hasonló beavatkozást más országokban” – idézte a wPolityce Mario Nawfalt az üggyel kapcsolatban.
Az adatközpontok hatalmas áramigénye az USA fogyasztásának a 17 százalékát is jelentheti 2030-ra, ami súlyos hálózatfejlesztési gondokat hozhat. A Fehér Ház és egyes tagállamok szigorú szabályozással kényszerítenék a technológiai óriásokat a rezsiköltségek és az energetikai infrastruktúra finanszírozására.
Még mindig aránytalanul lejt a pálya Magyar Péter és a Tisza Párt felé a közösségi médiában.
Szorult helyzetbe került az ukrán elnök, majd azonnal teljes hátraarcot csinált.
Egy eskü alatt tett vallomásból kiderült: az édesapának lett igaza, aki korábban feljelentette az intézmény dolgozóit.
„Ez totálisan felrúgott mindent!”
