Csűrték-csavarták a felmérést, hogy leégessék Magyarországot, de csak Romániát sikerült
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
Nemrég egy kérdőívet tettünk közzé a Mandiner.sci-fin, amelyben arra kerestük a választ, hogy kik az olvasóink, és mit szeretnének olvasni portálunkon. Közönségünk több hazai és külföldi sci-fi-recenziót, több külföldi véleményszemlét és sok-sok interjút szeretne külföldi és magyar szerzőkkel. Állunk elébe!
Június közepén arra kértük olvasóinkat: mondják el kik ők, mit szeretnek, és mit nem szeretnek a Mandiner.sci-fin, illetve milyen típusú tartalmakból olvasnának többet. Kérdéseinkre több válasz érkezett, mint amire számítottunk. Most összegezzük az eredményeket.
*
Lássuk először, hogy kik olvassák portálunkat: kérdőívünk alapján a Mandiner.sci-fi olvasóinak háromnegyede férfi és egynegyede nő, egy olvasónk pedig nem kívánta magát a hagyományos kétosztatú skálán elhelyezni. Ez a felosztás szinte tökéletes egyezést mutat a Facebook-oldalunkat lájkolók nemi arányával, ami valamivel egyébként nagyobb minta: ebből azt szűrjük le, hogy a magunk kis skáláján felmérésünk reprezentatívnak számít.
Szintén párhuzamosak az eredmények olvasóink korát tekintve. A legnépesebb tábort a 25 és 40 év közöttiek teszik ki, akik kétharmados többségben vannak (67,4%). Olvasóink tizede (9,6%) 19 és 24 év közötti, ötöde (20,5%) pedig 40 és 50 év közötti. Portálunk olvasóinak fele budapesti lakos, közel negyede megyeszékhelyen él, végzettségüket tekintve pedig elsöprő többségben rendelkeznek felsőfokú végzettséggel (71,1%) vagy érettségivel (26,5%).
A Mandiner.sci-fi olvasóinak 36 százaléka korábban is a Mandiner olvasója volt, 37 százalék a Molyon keresztül talált rá írásainkra, míg 10 százalék a Facebookon keresztül ismerte meg oldalunkat. Közönségünk nagyobb része (57%) leginkább az említett közösségi portálokon keresztül találkozik egy-egy cikkünkkel, közel ötöde rendszeresen rákattint főoldalunkra, 16 százaléka pedig alkalmanként. Egy öt százalékos tábor RSS-olvasóban is követi az oldalt.
A Mandiner.sci-fire kattintók harmada az egész oldalt át szokta futni, 18 százaléka a véleménydobozban gyűjtött posztokat, véleményeket olvassa főleg, míg 42 százalék leginkább a főhasábunkban található saját tartalmainkra kattint. Van olyan olvasónk is, aki direkt a kommentek miatt jár fel az oldalra.
A felmérés második szakaszában arról kérdeztük olvasóinkat, hogy milyen tartalmakból látnának szívesen többet portálunkon. Kiemelkedő számban vannak, akik több könyvkritikát olvasnának portálunkon, emellett pedig a legtöbb szavazatot a hazai és a külföldi szerzőkkel készített interjúk kapták. Komoly igény mutatkozik még a zsáner hazai, illetve a külföldi történetével foglalkozó, illetve a hosszabb, elméleti jellegű cikkek iránt.
A könyvkritkákra külön rákérdeztünk. Ezen belül olvasóink inkább a sci-fi könyvek recenzióit pártolták, de mindkét műfajban jelentős igény mutatkozott a nem magyar nyelvű friss megjelenések kritikáira is. A sci-fik között olvasóink szívesen látnának portálunkon régebbi, klasszikus művekről is ismertetőket. A young adult-, illetve a horrorirodalomra közönségünk kevésbé kíváncsi.
Portálunk videóhasábjával többségében elégedettek az olvasóink, viszont mivel egy korábbi kérdésből kiderült, hogy viszonylag kevesen kíváncsiak kifejezetten az ilyen típusú tartalomra, ezért élünk a gyanúperrel, hogy a videórovat érdekli legkevésbé olvasóinkat. A véleményhasábban viszont reformra lesz szükség, hiszen a többség szívesen látná külföldi blogposztok, vélemények, interjúk szemléit magyar nyelven. Figyelni fogunk tehát erre, viszont emellett bátorítjuk olvasóinkat, hogy ha nekik tetsző magyar, vagy külföldi tartalomba botlanak, esetleg saját posztjaikat hiányolják véleményszemlénkből, nyugodtan használják portálunk olvasó-szerkesztő felületét.
Felmérésünk harmadik szekciójában lehetőséget adtunk arra, hogy olvasóink saját szavaikkal is megfogalmazzák portálunkkal kapcsolatos észrevételeiket, véleményeiket és kritikáikat. Ezekre most igyekszünk témakörönként összeszedve válaszolni.
Miért nem csak sci-fivel foglalkozik az oldal?
A Mandiner.sci-fi névválasztása csalóka: sajnos nehéz lenne egy utótagba sűríteni mindent, amit portálunk igyekszik lefedni, és még a laikus szemnek is mond valamit. Mint az beköszönőnkben jeleztük, első sorban a nemzetközileg SFF betűszóval jelölt zsánerekkel foglalkozunk, amit magyarul leginkább a „fantasztikus” szóval lehetne visszaadni. Ez első sorban a sci-fit és a fantasyt, ezek alműfajait és határterületeit jelenti az irodalom, a képregények, a filmművészet és a videójátékok területén. Belefér ebbe a horror és a szuperhős-műfaj, vagy akár néha egy-egy űrkutatással, vagy más kapcsolódó dologgal foglalkozó tudományos tartalom is.
Most tényleg muszáj regisztrálni, hogy elolvassam a kommenteket?
Igen. A Mandiner a véleményszabadság híve, ezért 2009-es alapítása óta – szemben más közéleti hírportálokkal – folyamatosan lehetőség volt és van a kommentelésre. 2015 óta kommentelési rendszerünk azonban több szintűvé vált, regisztráció és bejelentkezés nélkül csak a kommentek egy kisebb része olvasható, regisztráció után pedig külön kattintásra látható a kommentek összessége.
Miért vannak állami hirdetések a Mandiner.sci-fi tartalmai mellett?
A Mandiner egy piacról élő hírportál, így a többi hasonló hírportálhoz hasonlóan hirdetésekből finanszírozza a működését. Ezek között természetesen – mint a legtöbb magyar közéleti sajtóterméknél – akadnak állami hirdetések is. A Mandiner viszont a sajtótermékek többségével ellentétben évről évre nyilvánosságra hozza éves beszámolója mellett azt is, hogy az adott évben mennyi bevétele származott állami hirdetésekből.
Miért csak ilyen, vagy olyan „ideológiai töltetű” cikkek vannak az oldalon?
A Mandiner.sci-fi továbbra is fogad bárkitől cikkeket, amelyek ugyanolyan szakmai elbírálás alá esnek, mint a portálunkon megjelenő többi írás. Ideológiai kívánalom nincs, ezzel kapcsolatos cenzúrát nem működtetünk. Nekünk elég, ha a felsorakoztatott tények és a tényállítások rendben vannak. Nem zárkózunk el a vita elől sem: adott írásainkra szeretettel várjuk a válaszcikkeket, különvéleményeket, riposztokat, amelyeket szívesen közlünk olvasói levélként.